Erotikus
Újratalálkozás
Látogatók száma: 219
Mint egy sóhajtás, úgy röppent el ez a fél év az utolsó találkozásunk óta...
Leszáll az esti sötétség, mikor a kivilágított autóbusz-pályaudvarra érek. Találgatok magamban, hogy mennyit változhatott Andor ez idő alatt. Vajon hosszú-e vagy rövid a szakálla és a haja? Vajon hány új, ősz hajszála lett a sok gond miatt?
***
Libbenő szoknyával szállok le a biciklimről, és a padok felé indulok. Két férfi ül az egyiken hatalmas csomagokkal. Amint közelebb érek, az idősebbik észrevesz, és azonnal felém indul. Lopva körülnézek, hogy láthatnak-e ismerősök...
A férfi csak egy arasznyival magasabb nálam. Vállig érő, sötét haja copfban összefogva a tarkóján. Rövid szakáll, bajusz pihen az enyhén hajlott, hosszú orra alatt. Kezében mahagóni-barna pipát szorongat. Vékony termetével ruganyosan lép elém.
- Hát te? Mit keresel errefelé? Eltévedtél? - szólítom meg.
- Igen, el - válaszolja miközben lenyom két puszit és egy suta ölelést.
A padhoz indulunk, ahol a fia vár ránk a csomagokkal. Sovány, nyúlánk, már jóval magasabb az apjánál is. A magasra nőtt kamaszokra jellemző hajlott testtartással ül. Tizenhat éves. "Istenem, hogy megnőtt ez a gyerek!" - sopánkodnának az öregasszonyok.
- Ja, szedtem neked egy rózsát! - nyúl Andor a csomagja tetején heverő sárga virágért, miután feleszmél a sokkból, hogy újra látjuk egymást.
- Ó, köszönöm!
Nem túl gyakran kaptam mostanában virágot. Tőle pedig ez az első.
- Onnan szedtem. Kockáztattam a lebukást - mutatja, és magyaráz kisfiúsan somolyogva, miközben a sárga rózsáktól pompázó bokorra mutat.
Anyám szerint a sárga rózsa a hűség jele...
- A lányokat hol hagytátok? Elüldöztétek őket?
- Túl vannak a játszótéren, csúszdáznak. Jól összevesztünk megint.
- Menjünk oda, itt túl sokan láthatnak...
Sötétségbe borul már a játszótér, a karcsú lámpák fényét eltakarják a hatalmasra nőtt gesztenyefák, amint ránk hajolnak. Keresünk egy padot, ahová leülünk. Encsi és Anna kilép a homokból, hogy üdvözöljön, és mindenki egyszerre beszél összevissza.
- Apa már nem csak dohányzik, hanem pipázik is! - árulkodnak a lányok egymás szavába vágva.
- Azt mondtad, hogy szokjak le...
- Nem! - tiltakozok. - Én azt mondtam, hogy örülök, ha leszoksz, de ne miattam, mert annak nincs értelme.
- De, te mondtad, nem? - bizonytalanodik el Andor.
- Nem, én biztosan nem mondtam, az a másik csajod volt. Szóval lebuktál - nevetek rá mindent tudó mosollyal.
Végül a lányok leülnek elénk a fűbe, és előkerül a gitár.
- Mit énekeljek angolt vagy magyart?
- Angolt - vágom rá.
Anna az ölébe fogja a hangszert, és egy dalba kezd. Encsi a következőnél belekapcsolódik...
Andor olyan pillantást vet rám, amitől olvadt viasznak kezdem érezni magam, és eszembe jut, amikor utoljára...
Csendben ülünk, kezünk a padon egymás mellett, az ujjam hegyével a combjához érek. Újra ismerkedünk, mint minden egyes alkalommal, amikor sok idő telik el. Csak ülünk hangtalanul, egymásra nézve és mosolyogva. Én bizony meg nem szólalok, így is mindig túl sokat beszélek. Miattam ugyan ne legyen kommunikáció-csömöre újra. Megfogadom magamban, hogy egy szót sem húz ki belőlem, persze nem sikerül.
- Mikor találkoztunk utoljára?
- Novemberben - válaszolom elmerengve.
- Olyan régen?
- Nem, ez csak hat hónap volt, azelőtt tizenegy hónap telt el két randi közt. Szóval ez nem is volt olyan régen. Különben is, nem ez a hosszan tartó kapcsolat titka? - ugratom.
***
Ötbe teszem a kocsit, Andor keze a combomon pihen. A gyerekek énekelnek a hátsó ülésen.
- Mit énekeltünk utoljára? - kérdi Anna.
- Az Operaház fantomjából a Fantomot - vágom rá gondolkodás nélkül, élénken emlékezve a fél évvel ezelőtti útra.
Zökkenőmentesen érkezünk meg a hétvégi házba. Kipakolás, macskázás, örömködés, és ölelés... Ölelés...
Andor keze a derekamon jár, és úgy szorít, mintha sosem akarna elengedni. Érzem, hogy a testünk tökéletesen illik egymáshoz, így lett megteremtve. Ahogy a vállamat szorította, ahogy a hajamat kócolta, sokkal inkább kétségbeesettnek, meghittnek és gyengédnek éreztem, mintsem vadítónak...
De amint a gyerekek eltűntek a szobájukban, a konyhaasztalhoz szorított, és a kezei mindenütt ott voltak a felsőm alatt, a melltartómban, majd a szoknyám korcába bujtatta őket, és a tenyerét a fenekemre csúsztatta a bugyim alá...
***
Még az éjjel leülök a gép elé. Minden barátnőm kíváncsian várja, hogy milyen volt a találkozás Andorral...
Kábult állapotban nyitok meg egy új naplóbejegyzést...
Lopott rózsa
2011. MÁJUS 19.
vissza a naplóhoz
rózsát loptál
azzal vártál
sárga rózsa
szirma
kitárulkozva
szíved enyém
illatos rózsa
csókod íze
számban még
szeretlek
s szeretsz
még még
még
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre:
Szia Gyuszkó-nyuszkóm!
Nem kell bocsánatot kérned! :)
Én csak örülök, ha éled az életed a neten kívül is. Most már én is intenzívebben fogom. :)
Köszönöm a dicséretet! Nagyon aranyos vagy! A megerősítés mindig jól jön. :)
Puszillak! DJ-d
Igen, a neten kívül is van élet:D:D:D Nincs mit, tényleg ügyes vagy! ...és igen: a megerősítés mindig jól jön az embernek!
Vigyázz magadra!
Puszi
Válasz erre:
Szia!
Ne haragudj, hogy csak most jöttem:S Nagyon jól írsz!!! Tudom, hogy mondtam már, de minden alkalommal muszáj megjegyeznem:) Kívánom én is, hogy mostmár ne sokáig kelljen "morzsákat" gyűjtögetned!:)
Puszi és vigyázz magadra!
Jó éjt!
Nem kell bocsánatot kérned! :)
Én csak örülök, ha éled az életed a neten kívül is. Most már én is intenzívebben fogom. :)
Köszönöm a dicséretet! Nagyon aranyos vagy! A megerősítés mindig jól jön. :)
Puszillak! DJ-d
Ne haragudj, hogy csak most jöttem:S Nagyon jól írsz!!! Tudom, hogy mondtam már, de minden alkalommal muszáj megjegyeznem:) Kívánom én is, hogy mostmár ne sokáig kelljen "morzsákat" gyűjtögetned!:)
Puszi és vigyázz magadra!
Jó éjt!
Válasz erre: Je t'aime
Szia Szőlőszem!
6 és 11 hónap két randi között....
Igazán szeretitek egymást, ha ilyen sokat vártok egymásra. Az igaz szerelem nincs sem térhez, sem időhöz, sem korhoz kötve.
Évek múltán is izzik, belobban egy pillantás alatt.
A másik pillantásától. :)
Kívánom, hogy egyszer valóságos legyen a szerelmed, ne sokáig kelljen morzsákat gyűjtögetned. :)
Puszil Zsöti :)
Még nem akarom elkiabálni, de... azt hiszem, ha már ketten kívánunk valamit, pláne mi ketten, akkor annak teljesülnie kell. Nincs mese. :)
Puszillak!
Szőlőszem
:)
6 és 11 hónap két randi között....
Igazán szeretitek egymást, ha ilyen sokat vártok egymásra. Az igaz szerelem nincs sem térhez, sem időhöz, sem korhoz kötve.
Évek múltán is izzik, belobban egy pillantás alatt.
A másik pillantásától. :)
Kívánom, hogy egyszer valóságos legyen a szerelmed, ne sokáig kelljen morzsákat gyűjtögetned. :)
Puszil Zsöti :)
Válasz erre: Black Angel
..és tényleg már csak "emlékmorzsa"??? ..akkor is jó volt olvasni!
adtam is 5+5-öt!!
..már a kedvencem is vagy!
Tényleg Emlékmorzsa, de nem azért, mert vége lenne, hanem simán csak azért, mert megtörtént, és összeszedem a morzsákat, hogy megmaradjanak. :)
Köszönöm a pontozást is, de a szavaidat még inkább!
A kedvenced? Ez igazán hízelgő!!! :)))
Köszönöm!
Puszik!
Donna
adtam is 5+5-öt!!
..már a kedvencem is vagy!
Válasz erre:
Eredetileg így képzeltem el reggel is, amikor írtam az elejét, csak aztán kiment a fejemből. Kezdek szenilis lenni. Vagy öregszek, vagy szerelmes vagyok. :D Remélem inkább az utóbbi. :))))
:-))
Mivel még fiatal vagy!
Válasz erre: KiralyCsilla1965
Örülök Donna, hogy a segítségedre lehettem!
A pontokat megérdemelted! Nagyon szívesen! :-))
Pussz!
Nagyon aranyos és kedves vagy! :)
Álompuszik mára! Donnácska
Válasz erre: KiralyCsilla1965
Már látom!
Így még jobb lett! *-*
Örülök, hogy ez lett a befejezése ennek a résznek!
Válasz erre:
Ó, már emlékszem, hogy hogyan akartam befejezni, jó, hogy eszembe juttattad!
Mindjárt módosítom is, míg kevés még az olvasóm. :)
Csilla! Kincset ért a hozzászólásod!
És igazad van, ezúttal színigaz a történet. :) Emlékmorzsa...
Nagyon köszönöm!!!!
A pontozást is! :)))
Így még jobb lett! *-*
Örülök, hogy ez lett a befejezése ennek a résznek!
Válasz erre:
Ó, már emlékszem, hogy hogyan akartam befejezni, jó, hogy eszembe juttattad!
Mindjárt módosítom is, míg kevés még az olvasóm. :)
Csilla! Kincset ért a hozzászólásod!
És igazad van, ezúttal színigaz a történet. :) Emlékmorzsa...
Nagyon köszönöm!!!!
A pontozást is! :)))
A pontokat megérdemelted! Nagyon szívesen! :-))
Pussz!
Válasz erre: KiralyCsilla1965
Kedves Donna!
Igaz, hogy nem azonosítjuk az írót a művével, mégis úgy érzem, hogy megtörtént esetet meséltél el!
Olyan valósághű...... :-))
...és a rózsa..mintha már olvastam volna róla! A lopott rózsa?
Tetszett!
Várom a folytatást!
5+1 *
Pussz
Csilla
Mindjárt módosítom is, míg kevés még az olvasóm. :)
Csilla! Kincset ért a hozzászólásod!
És igazad van, ezúttal színigaz a történet. :) Emlékmorzsa...
Nagyon köszönöm!!!!
A pontozást is! :)))
Igaz, hogy nem azonosítjuk az írót a művével, mégis úgy érzem, hogy megtörtént esetet meséltél el!
Olyan valósághű...... :-))
...és a rózsa..mintha már olvastam volna róla! A lopott rózsa?
Tetszett!
Várom a folytatást!
5+1 *
Pussz
Csilla
Válasz erre: szigi
Nagyon jól írsz....
Folyt köv:) én végig gondoltam:)
Végiggondolni? Átélni... na az az igazi.
De tudom, hogy tudod... :)
Köszönöm, hogy írtál hozzászólást!
Puszillak! Donnácska
Folyt köv:) én végig gondoltam:)