Pedofília áldozatai
Ha ezzel találkozunk, vagy nagyon felháborodunk, vagy szemérmesen gyorsan félrenézünk. Miért tabu ez a téma? Vagy már nem is az?
-
Témakörök
-
Belbecs, avagy a női lélek
- Mitől érzem magam feleségnek, nőnek?
- Nem tudom elfogadni magam
- Ismerd meg önmagad!
- Mit várunk el a férjeinktől?
- Miért nem kellek a férjemnek?
- Egyenlőség a házimunkában
- Született feleségek
- Egyenlőség a szexben
- Egyenlőség a szórakozásban
- Féltékenység
- Miért fáj a fejem, ha túl sok a szex?
- Amikor nekem már sok a férjem...
- Sértődöttség
- A női konfliktuskezelés, házassági praktikák
- Megbocsátás, hűség, szeretet...
- Frigiditás
- Leszbikus érzések...
- A nimfomán nő
- A klimaxos nő
- Kapuzárási pánik nálunk
- Ver a férjem, avagy a házasságon belüli nemi erőszak
- Válás alatt
- Válás után
- Élet a másik után
- Miért választjuk az abortuszt?
- Hiába várjuk a gólyát...
- Félbeszakadt terhesség
- Lelkünk mélyén a feldolgozhatatlan...
- Pedofília áldozatai
- Családi kapcsolataink
- Titkaink egymás között
-
A NŐ, avagy legyünk szépek
- Fogyókúra, életstílus
- Alakformálási trükkök
- Amikor csak a plasztika segít
- Végleges szőrtelenítés
- Intim tetoválások
- Testékszerek titokaztos varázsa
- Jól elrejtett "titkaink", amit csak Ő láthat...
- A ruha alatt..., a fehérneműkről
- Mit vegyünk fel?
- Kozmetikumok világa a nő szemével
- Varázsoljunk a smink segítségével
- "Koronánk" a díszünk, fodrászat, hajápolás
- Legyenek szépek a fogaink
- Kommunikáció a házasságban
-
Szexuális életünk
- Romantikus történetek
- Masszázs
- Előjáték
- Vaginális szex
- Az orális élvezetekről
- Hátulról megközelítve
- Az önkielégítés
- Sztriptíz a férjednek
- Otthoni fotózás és videózás
- Egyenruhában
- Játékok a szex shopból
- Biszexualitás
- Csoport szex
- Swinger klub
- Extrém szexuális játékok
- Fogamzásgátlás
- Terhesség és a szex
- Szülés után
- Idős(ebb) kori szex
- Betegség, kontra szex
- Házasságot befolyásoló külső tényezők
-
Férfias dolgok
- Miért nem kellek?
- Milyen egy jó feleség?
- A férjek szabadságvágya, avagy hol szabjuk a határt?
- Azonos mérce, avagy mennyi az annyi ?
- Elsárkányosodás
- Miért akarják a férfiak az extrém dolgokat?
- Miért kell másik nő?
- Miért mennek a pasik "k"-zni?
- Férfi elvárások magukkal szemben
- Férfibajok lelki okai
- Férfi megoldások a házasság működtetésére
- Apás szülés utóhatásai
- Férfipánik
- Férfiklimax
- Zöldszemű férfi
- Miért válik a férfi?
- Férfi összetartás
- Ezotéria
-
Mindennapjaink
- Párválasztás
- Az én esküvőm
- Gólya mese, gyermekünk született
- Babanapló
- Szülők vagyunk
- A családi tűzhely melege
- Ünnepeink
- Otthoni műszak
- Szüleinktől kaptuk
- Ép testben...
- Receptek, avagy mit főzzek a férjemnek?!
- Háztartási praktikák
- Csak kreatívan!
- Az én váram az én házam. Lakberendezés, otthonszépítés
- Kertészkedés a ház körül
- Barátaink
- Szórakozás és kikapcsolódás
- Utazásaink
- Házi kedvenceink
- Az első műszak, munkahelyünk
- A mi közlekedésünk, ahogy mi látjuk...
- Verseink...
- Dalszövegek
- Rémtörténetek és hasonlók
- Mesék kicsiknek és nagyoknak
- Aktualitások
- Hétköznapi történetek
- Novelláink mindennapi szórakozásunkra
- Egyéb irodalom
- Könyvtündér
- Filmajánló
- Viccek, poénos történetek
-
Belbecs, avagy a női lélek
- Horoszkóp
- Fotópályázat
- Szavazások
- Képeslap küldő
- Pontverseny
- Múlt heti top 10
- Toplista
- Programajánló
- Videók
- Pályázat
- E-könyv
- Vendégkönyv
- Blog
új cikk írása
Avagy utóirat egy elborult nap margójárarnrnLegalább 35 éve zártam mélyre magamba az érzéseimet, az összest, és most olyannak képzeljetek el, mint a vak, aki először lát újra. Időnként minden sok, amellett, hogy rengeteg az új élmény. rnrnMegesik, hogy nem tudok mit kezdeni a dolgokkal. Illetve nehezen kezelem, és akkor inkább hagyom áramlani az őrületet, mert a másik választás a teljes visszazárás. Most még másképpen nem megy. De pontosan tudom, hogy azzal ártanék magamnak. Az őrület meg ...
Ez az a levél, amit legjobb, ha sosem olvasol majd el. Nem ismersz engem. Velem élsz, de nem látsz engem. Elképzelni se tudod, hogy a felszínen kedves és bájos feleséged lelke mélyén milyen sötét mélység van. Hogy a szörnyek még mindig milyen erős hatással vannak rá olykor-olykor. rnA nőben, aki veled él, egy elveszett kislány lakik, akinek a legjobb barátja vagy. Próbálsz megvédeni, még a tévét is elkapcsolod, ha nőket vagy gyerekeket kínzó rész jön a filmben, és fogalmad sincs, hogy mennyire ...
A mi közös életünk nem nagy lánggal kezdődött, ahogy a filmekben, hanem lassan és szelíden kúszott közénk és ült meg rajtunk a szeretet, mint az őszi erdőbe a lassan leszálló köd. rnrnAz első találkozásunkkor visszautasítottalak, mert épp más érdekelt. Másfél év és két huncut barátunk kellett hozzá, hogy egyáltalán elgondolkozzak rajtunk. Aztán adtam magunknak egy esélyt. És az első találkozáskor láttam rajtad, hogy jó e vagy és sosem bántanál. Két hétre rá azt mondtad, hogy nősülnél és én fél ...
Kedves bennem élő sérült kislány!rnrnNagyon sajnálom, hogy bántottak, ahelyett, hogy szerettek volna, úgy ahogyan kellett volna, őszintén és féltve óvón. Sajnálom, hogy kihasználtak, de hidd el, hogy nem te vagy a rossz, sosem te voltál a rossz. Akkor is, ha ezt csak az eszeddel tudod, de nem tudja a szíved is elhinni. Hidd el nekem, hogy nincs veled semmi baj! rnrnSajnálom, hogy emiatt örökre bennem rekedtél és nem tudok segíteni neked, hogy felnőlj. Azt mondták, hogy magadnakvaló vagy, pedig ...
Drága meg nem született Kislányom! rnrnNagyon sajnálom, hogy sosem tarthatlak majd a karomban. Sajnálom, hogy túl erős bennem a félelem, hogy nem tudnálak megvédeni a szörnyektől és ez a félelem gyümölcstelenné tett, és már nem is reménykedek abban, hogy megszületsz. Pedig még most is mindennél jobban szeretnélek és te vagy az életem legnagyobb kívánsága. Beteljesületlen kívánsága. Sajnálom, hogy a félelem erősebb nálam és hagytam, hogy tönkretegyenek belül. Sajnálom, hogy nem küzdöttem hamarabb ...
Kedves vak Anyám!rnrnMár tudom, hogy a családunk női tagjai generációkra visszamenően is eredményesen alkalmazták a struccpolitikát. Egyszer azt mondtad valakinek, hogy kettőnknek jobb kapcsolata van egymással, mint neked volt a saját anyáddal. Hogy mi inkább vagyunk barátnők. rnrnTalán azért volt, mert olyan rövid ideig lehettem gondtalan kisgyerek, hogy igazán nem sok korkülönbség volt köztünk, főleg, ha bizonyos élettapasztalatokra gondolok. rnrnMondd, miért nem vetted észre soha, hogy az ...
Nem is kedves Apám!
Gyakran mondtam, hogy nem vagy az apám, csak egy biológiai tény, amin sajnos nem tudok változtatni, de minden porcikámmal azon dolgozok, hogy más legyek mint te, mégis ugyanolyan nyers és modortalan vagyok gyakorta, mint te - csak én azért, hogy ne bánthassanak többé. Soha nem voltál az apám. A gyilkosom vagy.
Talán azt hitted, hogy túl kicsi vagyok és úgysem fogok rá emlékezni, de alábecsültél. Mint mindig. Pontosan emlékszem éppen elégre, hogy tudjam, hogy ...
Felmerült a kérdés, hogy néhány színésznő 20 év távlatából vádolja meg zaklatással egykori producerét, rendezőjét, akárkijét... Vajon miféle indokkal csak ennyivel később?
20 év távlatából... én közel 30 év távlatából még most is pszichológushoz járok. Akivel sosem történt meg, azt nem érti, hogy miért hallgat valaki évekig. És valaki soha nem mondja el, mert saját magát hibáztatja és szégyelli magát. És lehet hibás egy 6-10 éves? Oké, a színésznőtanoncok idősebbek voltak, de hidd el ...
Van egy honlap, egy fajta otthon, azoknak, akik gyermekkori abúzus áldozatai. rnrnItt úgy érzem, hogy megtaláltam azt a helyet, ahol senki sem néz le, nem sajnál le, mert mindenki épp olyan "más" mint én. Magyarországon minden tizedig gyereket érint, és az esetek kilencven százalékában az elkövető a rokonságon belül van. Figyeljünk oda a gyerekeinkre, egymásra! Azt hiszem az egyik legjobb védelem, ha olyan nyílt kommunikáció és bizalom van a gyermekeink és köztünk, hogy bármit elmondhassanak ...
- Meg lehet valaha szabadulni az azonosulástól? - néztem hirtelen témát váltva a terapeutám szemébe az aznapi beszélgetés végén.
- Igen - mondja elkomolyodva. - Tudatosan. És persze tudattalanul is, hiszen az egész tudattalan. De a kettővel együtt sikerül. A rég eltemetett emlékek hirtelen felbukkanása a gyógyulási folyamatnak fontos része.
Biztatóan néz rám és én hinni szeretnék neki. Nem egyszerű és könnyű dolog elfelejteni egy ilyen traumát. Tudom, hogy mennyire tehetetlen voltam apám ...
- Emlékszik, hogy kérdezte, hogy mikor vallom már be végre magamnak, hogy nem bízom az anyámban?
- Igen.
- Én nem nem vallom be. Bennem egyszerűen fel sem merült, hogy nem bízom benne. Nem tudtam róla, mert sosem gondoltam rá. Pedig annyira logikus, mert ha bíznék benne elmondtam volna. Akár kiskoromban, akár később. Vagy most - teszem hozzá, és ő helyeslőn bólogat, majd megismétli a szavaimat:
- Vagy most - egyetértés pillanatnyi csendje tölti be a szobát.
- Azt hiszem már a kezdetekkor ...
Alig foglalok helyet az ismerőssé vált karosszékben a pszichológusommal szemben, amikor furcsa, cincogásra és egyben csicsergésre is hasonlító hangok ütik meg a fülünket. Kérdőn néz rám:
- Ön is hallja?
- Igen.
Próbáljuk figyelmen kívül hagyni, de a hang megismétlődik. Újra és újra. Megint rám néz. Ez az azonosítatlan kis élőlény megzavarja a terápiámat.
- Mi lehet ez? - kérdi.
- Talán egér, vagy madár, nem vagyok benne biztos.
- Nem tücsök?
- Nem, annak más hangja van, és csak éjjel ...
A pecsenyesütő nyitott ajtaján át erős fokhagymaillat száll ki az utcára. Némán, az aszfaltos járdára szegezett tekintettel rovom az utcát. Kerülöm az emberek tekintetét. A kirakatok ma nem csábítanak, csak az utolsó beszélgetésünkre tudok gondolni a pszichológusommal...
- Min elmélkedett a héten? - kérdezi a terapeutám, miközben helyet foglalunk a régimódi karosszékekben. Kivételesen rend van az asztalon, sőt üresnek tűnik.
- Az azonosuláson.
- Na, és mire jutott?
- Azon gondolkoztam - ...
A harmadik terápiás ülés előtt a folyosón várakoztam, ahonnan rálátás van a pszichiátriai osztályra, mind a zárt, mind a nyitott részére. A kettő közt vannak a szakrendelők és a "beszélgetős" szoba. Így "két tűz közé" kerülve várom a terapeutámat. Közben nagy buzgalommal olvasom Az arany embert, így sikerül is szinte teljesen kizárnom a külvilágot, hiszen az osztály elég félelmetes. Kicsit félek a betegektől. Sikerülne is kicsukni a világot, ha nem szólítana meg éppen a neném lánykori barátnője, ...
Tegnap találkoztam másodszor a terapeutámmal. Ez olyan divatosan hangzik, ám nekem sok minden múlhat ezen, az egész életem. Első alkalommal csak elhadartam neki életem borzalmait, majd a feltáró terápia mellett döntöttem.
- Nagyon sok témáról fogunk beszélgetni, úgy látom - állapította meg.
Második találkozásunkkor döbbentem rá, hogy nemcsak a szemem színét örököltem anyai ágon.
Mama depressziós. Anyu húgának szorongásai vannak. Anyu is járt pszichológushoz, és sírva fakad, ha amiatt ...
