Másképpen a válásról.....
Látogatók száma: 162
"Kudarc-e a válás ? "..... című cikkemben annak folytatását ígértem, hogy "Abban a pillanatban, ahogy férjnek - feleségnek egy harmadik láttán hangosabban kezd verni a szíve, vagyis elvarázsolja egy másik arc, a házasságtörés megtörtént."
Azt is írtam, hogy valószínűleg erre sokan, -- főleg a férfiolvasók -- felkapják a fejüket, vagy hevesen tiltakozni kezdenek. Mert szerintük ők nem vakságot, hanem hűséget esküdtek, stb, stb. Ebben igazuk is van, de nem is ez a lényeg !!
Szerintem a többi már a viszontszeretésen múlik a fogadtatástól függően. Vagy az anyagi lehetőségeken, sőt a társadalmi konvenciókon.
Van aki csak plátói viszonyt folytat, talán ez még a jobbik eset. Erre példának említhetném többek között Jókai Mórt, aki az Aranyember Noémijának megrajzolásával élte ki a kis Lukanics Ottília iránti szerelmét, és csak képzeletben menekült a vele öregedő felesége mellől a Senki szigetére.
Van, aki titkos szeretők karjában gyűjt erőt házassága elviseléséhez.
Van, aki elválik, és törvényesen is új párjához szegődik.
Tapasztalatom szerint az utóbbi a legveszélyesebb, mert ez rúgja fel a társadalom legkisebb szerves egységét, a CSALÁDOT.
Ez így igaz is, de a titkos kapcsolatokból is születnek gyerekek, akik szintén csonka családban nevelkednek,...és ráadásul még azt is el kell szenvedniük, hogy apjuk a nyilvánosság előtt esetleg nem vállalja őket.
A szerelemgyerekek helyzete tehát nem kevésbé hátrányos, mint a csonka családokban nevelkedő gyerekeké.
A titkos élettársak helyzetéről nem is beszélve. Még manapság is nagyon sok hátránnyal kell megküzdeniük.
Ezért nem tudom én hinni, hogy a házasságot ország - világ előtt fenntartó, -- de igazából régen mást szerető -- férj vagy feleség morális fölényben lenne a párcserét a nyilvánosság előtt is vállalóval.
A cikket írta: nárcisz
Hozzászólások
időrendi sorrend
javítottam
:)
Válasz erre: aszir
Én meg pontosan az ellenkezőjéről vagyok meggyőződve: tehát az első kettő esetben rúgják fel a társadalom legkisebb szerves egységét a családot, mivel tetteiket palástolva mesterségesen fenntartott általuk a család szent intézménye.
S ez a látszat család előbb-utóbb megszenvedi a férj mesterkedéseit. Inkább tartom "erkölcsösebbnek" az utolsót, amikor egymás életét tovább már nem keserítik, s újra kezdhetnek mindent...persze tanulva az előzőből. Ez a reális kompromisszum, amivel a bátrak mernek és akarnak is szembesülni.
És ha kilépsz valamiből (jelen esetben ez a házasság), akkor azt végérvényesen felrúgod. Míg az előző két esetben ennek csak !! a veszélye van meg.
Kedves Gábor, én is azzal zártam a cikkem, hogy a harmadik megoldás a morálisabb. Azt leírtad, hogy miért.
Köszönöm, hogy elolvastad.
S ez a látszat család előbb-utóbb megszenvedi a férj mesterkedéseit. Inkább tartom "erkölcsösebbnek" az utolsót, amikor egymás életét tovább már nem keserítik, s újra kezdhetnek mindent...persze tanulva az előzőből. Ez a reális kompromisszum, amivel a bátrak mernek és akarnak is szembesülni.