A szépség relatív
Látogatók száma: 92
A szépség relatív. Én tudom.
Én még saját magamat is egyik nap rettentő csúnyának látom, egy másik nap pedig hihetetlenül gyönyörűnek és mindkettőről mélységesen és véleményemtől eltántoríthatatlanul meg vagyok győződve. Pedig tudom, hogy teljesen átlagos vagyok. Szimpla szürke kisegér.
De tudjátok, amikor a párom szeret és igazán kimutatja, akkor én vagyok a legeslegszebb a földkerekségen. Hófehérke hozzám képest kutyafüle. A királyné is elmehet a tükrével a mérgezett almáihoz. Csodaszép a mosolyom és ragyog a szemem a boldogságtól. Szeretem, hogy megszépít a szerelmével. Amikor így szeret, még én is képes vagyok szeretni magam. Ez több, mint amit bárkitől kaptam.
A párom ritka ronda, de mégis gyönyörű nekem, mert a szív nézi, nem a szem. Ezért szép ő, holott nem. Egyszerűen, mert szeretem. Ha egyszer már nem fogom szeretni, a maga csúnyaságában fogom látni, és csodálkozni fogok rajta, hogy mi okozta a vakságomat. Meg, hogy egyáltalán mit ettem rajta??? Atyaég!!! Mindenről az a fránya szív tehet! A szív megszépít vagy elrondít.
A szív nézi, nem a szem. Ezt ő tanította nekem. Ha szeretsz valakit az szép neked, még ha nem is az. Ma nem vagyok szép, mert ma nem szeretem magam. Majd talán holnap, ha jobb kedvem lesz. De elég is a moralizálásból mára, máris bújok az ágyba.
Hozzászólások
időrendi sorrend
Lehet!!!!! Várom a hkockas@gmail.com címre! :D
Ha lehetne, inkább megadnám a valódi címemet. :D
Virtuálisan lehet neked csokit küldeni?
:D
Köszi Juli!
Igazad van! Legyünk ennyire egészséges egoisták. :)
Én, ha odavagyok lelkileg, akkor nem tudom szeretni magam. Ellenben egy-két tábla csokival megvigasztalom magam. :) De az már szeretet végülis. :)
:D
Ezt a hozzászólást törölte a moderátor
Ezt a hozzászólást törölte a moderátor
Bocsi Zsévácska, hogy hozzád csak most érek ide, ezer felé írok. :D
Teljesen igazad van abban, hogy tisztelet nélkül nincs szépség! Mert tisztelet nélkül meghal a szerelem, a szeretet és ott ette meg a fene.
Ha bántanak, nem csak minket csúfítanak el, de saját magukat még inkább. Örülök, hogy sikerült kiszakadnod ebből az egészből!
Már most látom, hogy mennyire pozitívan változtál!
Kedves D.J.!
Nekem legyen szép a párom és én pedig neki legyek a legszebb. A szépség is relatív, sokkal több, mint a külső megjelenés, de tudod ezt Te magad is.
Pussz: Yolla
Az igazi szépség belülről sugárzik kifelé és azért szépít meg mindent. :)
Puszi
Szia Donna!
Pumuklival kell egyetértsek! Annyit tennék még hozzá, hogyha a tisztelet mellett még szeret is a férfi, soha nem számít, milyen a külseje. A szépség múlandó, a szív örök.
Pussz,
Tündér
Én is úgy gondolom, hogy ha szeret a férfi, igazán, szívből és ezt minden tettével és a viselkedésével kimutatja, annál jobb szépítőszer nincs. Ráadásul ezzel önmagát is megszépíti. Az én párom a legszebb és legférfiasabb férfi a világon. Még akkor is, ha nem. :)
Puszi!
Jó könyv a témában:
Wéber Péter-Bán László :A Másik Ember /út egymáshoz/
Mérték Kiadó 2012
Könyvtárban is fellelhető?
Kedves Donna!
Nagyon fontos dolgokat írtál le most. Ezzel többször szembesülünk magunk is, sok mindentől függ, mint ahogy írod. Hogyan szólunk pl. egymáshoz.
Nem akarom körbeírni, ezért inkább a legrövidebb, az egyenes utat választom, hogy jobban értsd és ez az őszinteség, amit most már úgy érzem megtehetünk egymással, amit még elbír a nyilvánosság.
Hozzáteszem, hogy így még nem közelítettem meg ezt a kérdést. De ha ehhez tartom magam, vagyis azonosulok ezzel, akkor
- nem értem, mi vonzott az exemben? Mert amiket te itt leírtál rá is
jellemző... de ez a része mindaddig nem érdekelt engem sem, amíg el tudta velem hitetni, hogy én olyan vagyok a számára, amilyennek mondja...
Természetesen nem részletezem, mi váltotta ki, hogy minden átcsapott az ellenkezőjébe, amikor megszűntek ezek a személyre szóló "finom" célzásai, jelzői és csak annyit mondok, felnyitotta a szemem.
Már egészen másként láttam őt és sok mindent, ami körüllengte, amikor ezek a célzások átmentek "durvaságba, közönségességbe"...
Ez nem azt jelenti, hogy elfogadtam, és kevésbé szerettem volna magamat! Ellenkezőleg.
Viszont ettől kezdve nem tudtam becsülni őt többet, mert minden amit mondott bántó, sértő, megalázó, és kiábrándító volt. Nem volt többé homályos kép, a szememben az volt, ami addig is, csak nem láttam...
Pumukli írja a legtalálóbban... Annyiban egészíteném ki, mindaddig, amíg tiszteljük egymást, mindent szépnek látunk!
Pussz,
Éva
Teljesen igazad van abban, hogy tisztelet nélkül nincs szépség! Mert tisztelet nélkül meghal a szerelem, a szeretet és ott ette meg a fene.
Ha bántanak, nem csak minket csúfítanak el, de saját magukat még inkább. Örülök, hogy sikerült kiszakadnod ebből az egészből!
Már most látom, hogy mennyire pozitívan változtál!
Szia Donna!
Mennyire igazad van.
Én azért magamat minden körülmények között szeretem. Ki tegye meg ezt, ha nem én?????
pusz
Juli
Igazad van! Legyünk ennyire egészséges egoisták. :)
Én, ha odavagyok lelkileg, akkor nem tudom szeretni magam. Ellenben egy-két tábla csokival megvigasztalom magam. :) De az már szeretet végülis. :)
Nálad a pont Pumukli!
Egy férfi örökké szép marad amíg határtalanul tiszteli a nőt.
Nekem legyen szép a párom és én pedig neki legyek a legszebb. A szépség is relatív, sokkal több, mint a külső megjelenés, de tudod ezt Te magad is.
Pussz: Yolla
Pumuklival kell egyetértsek! Annyit tennék még hozzá, hogyha a tisztelet mellett még szeret is a férfi, soha nem számít, milyen a külseje. A szépség múlandó, a szív örök.
Pussz,
Tündér
Wéber Péter-Bán László :A Másik Ember /út egymáshoz/
Mérték Kiadó 2012
Nagyon fontos dolgokat írtál le most. Ezzel többször szembesülünk magunk is, sok mindentől függ, mint ahogy írod. Hogyan szólunk pl. egymáshoz.
Nem akarom körbeírni, ezért inkább a legrövidebb, az egyenes utat választom, hogy jobban értsd és ez az őszinteség, amit most már úgy érzem megtehetünk egymással, amit még elbír a nyilvánosság.
Hozzáteszem, hogy így még nem közelítettem meg ezt a kérdést. De ha ehhez tartom magam, vagyis azonosulok ezzel, akkor
- nem értem, mi vonzott az exemben? Mert amiket te itt leírtál rá is
jellemző... de ez a része mindaddig nem érdekelt engem sem, amíg el tudta velem hitetni, hogy én olyan vagyok a számára, amilyennek mondja...
Természetesen nem részletezem, mi váltotta ki, hogy minden átcsapott az ellenkezőjébe, amikor megszűntek ezek a személyre szóló "finom" célzásai, jelzői és csak annyit mondok, felnyitotta a szemem.
Már egészen másként láttam őt és sok mindent, ami körüllengte, amikor ezek a célzások átmentek "durvaságba, közönségességbe"...
Ez nem azt jelenti, hogy elfogadtam, és kevésbé szerettem volna magamat! Ellenkezőleg.
Viszont ettől kezdve nem tudtam becsülni őt többet, mert minden amit mondott bántó, sértő, megalázó, és kiábrándító volt. Nem volt többé homályos kép, a szememben az volt, ami addig is, csak nem láttam...
Pumukli írja a legtalálóbban... Annyiban egészíteném ki, mindaddig, amíg tiszteljük egymást, mindent szépnek látunk!
Pussz,
Éva
Mennyire igazad van.
Én azért magamat minden körülmények között szeretem. Ki tegye meg ezt, ha nem én?????
pusz
Juli