A második teremtés
Látogatók száma: 137
Legyen világosság és lőn világosság.
Sötétben tengette napjait. Fény nélkül. Nem hiányzott neki. Ismerte azt. A kezei közt tűz égett. Körülötte víz és a mindenség. Ereje hatalmas volt. Teremteni volt képes. De végtelen idők óta csak leste, mikor jön el az ő ideje. Létezett, sötét árnyékaként isteni önmagának.
Amikor végtelen gondolatában belegondolt, megremegett körülötte az egész. Világot gondolt, és elindult azt keresni. Tudta, hogy a semmibe megy és semmit talál. Biztos volt benne, hogy magának kell felépíteni azt.
És elkezdte...
Előbb felkapcsolta szellemének füstölgő gyertyáját.
Majd helyet talált fortyogó vizeinek.
Létrehozta a szárazföldet fáinak és tüskés virágainak.
Sötét csillagokat, kénes napot és rejtőző holdat teremtett.
Állatokat hozott létre, égre, vízbe és földre.
Játékának megalkotta a férfit és ördögi művének - annak oldalbordájából - a nőt.
Majd lefeküdt.
- Nem szoktam én a munkát - mormogta, és fáradtan elaludt.
***
- Uram - kopogtatott be hozzá az asszony. Nem lesz ez így jó. Miért lenne nekem uram és parancsolóm a férfi? Én téged szeretnélek magamnak.
Az Úr nem tudta, hogy ébren van-e vagy álmodik. Ahogy mégis magához tért, ráébredt, hogy ez az ördögi valóság.
- Nem elég, hogy megszerezte magának a tudást, de még a csábítást is megkaparintotta ez a némber - gondolta. Mit szeretnél asszony? - kérdezte.
- Téged Uram - kacsintott rá a nő. És kelletve magát, csupasz mellét kijjebb rakva édeni ruhájából, hajába túrt. Közelebb lépett, és térdre rogyva átkarolta Urának derekát.
...
Végtelen szeretkezéseik végén fáradtan zuhantak az ágyba.
...
Reggelre az Úr a nő karjaiban ébredt. Olyat érzett, amit még soha. Fájt minden porcikája, de mégis remegve gondolt vissza az élményre, amit a nő testének mámorító érintése nyújtott neki.
- Te csodálatos szerető vagy - mondta a nőnek. De asszony, te a férfié lettél. Őt kell szolgálnod ezután is. Így volt ez eddig, és így lesz ez a jövőben is, míg világ lesz a világ. Azonban azt tudnod kell, hogy minden leszármazottadban bujkálni fog a kisördög, amit magvaimmal elültettem beléd.
***
A homokozóban két kisgyerek játszadozott. Látszott már régről ismerősek egymásnak. A fiú szerelmes pillantásokkal nézte a csöpp kislányt.
- Ezt neked adom, mert szeretlek - mondta, és egy nagy dömpert tolt a lány elé.
- Köszönöm, én is téged.
Közben megérkezett egy új kisgyerek is a játszótérre.
A lány kicsit tologatta az imént kapott játékot, majd otthagyva azt, odaszaladt az új kisfiúhoz.
- Téged hogy hívnak? - kérdezte hamiskás nézéssel.
- Én vagyok az ördög - mondta amaz nevetve.
- Haha - mosolyodott el a kislány. Én azt ismerem - kacsintott rá a fiúra, és kelletve magát, piciny mellét kijjebb nyomva játszós ruhájából, hajába túrt. Közelebb lépett a kisördöghöz, és a homokba térdelve, átkarolta őt...
A cikket írta: Pinokkió
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre:
És akkor mi van, ha beadom a kulcsot?
Tamás
pusz
Juli :))))))))))
Válasz erre: KiralyCsilla1965
Szerintem semmi akadálya, ha megtalálod hozzá a megfelelő zárat!
Pussz
Csilla
:-(
Válasz erre:
És akkor mi van, ha beadom a kulcsot?
Tamás
Pussz
Csilla
Válasz erre:
,,A férfi és nő két lezárt szelence, és a kulcs mindkettőhöz a másiknál van."
puszi
Juli :))))
Tamás
puszi
Juli :))))
Szeretem az ilyen dupla fenekű történeteidet. Uram.
Mióta világ a világ, a nők irányítanak. Talán már az Úr is Úrnő volt.
Tamás
Válasz erre:
Szia!
Én ezt nagyon szeretem!!! :-) Nem akarlak szembe dícsérni, tehát csak a hátad mögött jegyzem meg, hogy JÓ!
/Most akkor össze fognak veszni a homokozólapáton???/
Puszi,
Ada
Akkor most megfordultam egy picit;-)
Köszi!
Puszi,
Pinokkió
/Ti irányítotok, az történik, amit ti akartok! Mindig, minden körülmények között!/
Válasz erre: KiralyCsilla1965
Kedves Pinokkió!
Tetszik ez a változata is a teremtésnek! Talán még jobban, mint az eredeti!
Ebben is a nő volt a huncut!
Még kicsiben is!
Az összes csillag a tiéd......!
Puszi
Csilla
Szerintem ez nektek lett írva, ti irányítotok.
Még az Őt is;-)
Üdv,
Pinokkió
Én ezt nagyon szeretem!!! :-) Nem akarlak szembe dícsérni, tehát csak a hátad mögött jegyzem meg, hogy JÓ!
/Most akkor össze fognak veszni a homokozólapáton???/
Puszi,
Ada
Tetszik ez a változata is a teremtésnek! Talán még jobban, mint az eredeti!
Ebben is a nő volt a huncut!
Még kicsiben is!
Az összes csillag a tiéd......!
Puszi
Csilla
Válasz erre: anubis
A Föld forog, az alkotó pihen.
Mi pedig olvasunk, Mester:)).
Ötös,
J.
Te tényleg pihensz egy ideje, pedig hidd el egy nagyon jó párterápiás eszköz az írás!
Üdv, Pinokkió
A "M"-t köszi, de nem érdemlem meg, de kedves:-)
Mi pedig olvasunk, Mester:)).
Ötös,
J.