Álomfejtők! Hol vagytok?
Látogatók száma: 60
- Ébresszétek fel!
- Ébresszétek fel!... - hallom valahonnan egészen távolról a hangot, de kitartóan... a szám sarkában vékony csíkban csurran a nyálam... Iszonyatos nehezen térek magamhoz, és képtelen vagyok kinyitni a szemem. Már járok, már megyek, de a szemeim szorosan csukva... Ebben a félálomban megyek ki a fürdőszobába és megengedem a vízcsapot. Zubogva folyatom. Otthagyva, a konyhába csoszogok, ahol glédában áll a rengeteg mosogatnivaló. Valahol mégis elkezdem. Lassan haladok. Már azt hittem végeztem, amikor észreveszek egy fazekat... belenézek. Ez mosogatóvíz, de akkor mit keres benne sárgarépa, meg főtt husi... Nem értem... kihalászom belőle a darabosat és belezuttyintom a mosogatóba.... Már majdnem készen vagyok, amikor eszembe jut a kád... még mindig zubog a víz. Szaporázom a lépteim... éppen az utolsó pillanatban érek oda... A kék víz szinte a színig elér, már majdnem kilép a medréből... elhárítom a lefolyóból az akadályt, szinte pillanatok alatt eltűnik.
A szememet még mindig nem tudom teljesen kinyitni, visszamegyek a konyhába, hogy eltakarítsam a maradékot... Már majdnem rend van... Kinézek az utcára és nem értem hogy kerül oda a vezetékes telefonom (ekkor még vajszínű)... egy suhanc használja éppen, telefonál... egy pohár vizet kér a másik. Térülök-fordulok mint egy világtalan, de azért kiadom neki a vizet az ablakon.
Többen vagyunk a konyhában, homályosan emlékszem... a cica menekülni próbál. Én egy elég erős kutyát szorítok magamhoz, hosszú szőre fekete és próbálom visszatartani, miközben minden áron el akarja érni a cicát. - Kiáltok!
- Vigyétek már ki azt a cicát, nem bírom tartani!... Végre szorosan még mindig lehajolva hozzá, közel tartva fejét a fülemhez bevonszolom a szobába. Hallok valami furcsa távoli monoton hangot, mintha magnószalagból jönne az a hang, de érthető, összefüggő mondatokkal beszél valaki.
- Kicsoda ön? - kérdezem.
- A kutya gazdája feleli... (Már nincs időm megvárni, míg befejezi, mert közben csöngetnek...)
- Ki az? - kérdezem...
- Marcsi vagyok és itt van velem Olga is (a kolléganőid)... nevetve nyitok nekik ajtót és tessékelem be őket a konyhába. A maradék helyre elnavigálom őket és leülnek. Olga mellém telepszik. Ekkorra már elpattan bennem valami. Nem sírok, már zokogok... Ő csendben vigasztal. Mindketten tudják az okát. Megkönnyebbülök és abbahagyom végre a sírást... magukra hagyom egy kis időre és visszamegyek a fürdőszobába pakolászni, mert időközben megszólal a bátyám, aki éppen nagymosáshoz készülődik. Komótosan az automata mosógépébe gyömöszöli a ruhákat, szakértelemmel válogatva és adagolva a belevalót.
- Mikor mehetek a fürdőbe? - kérdezi.
- Azonnal elpakolok, csak még egy-két pillanat és a törött szélű műanyag vödröket, lavórokat egy halomba, a többi kacathoz hordom, ami kidobásra vár... Végre átadom neki a tiszta terepet... a szeméthalmot eltüntetem az utamból... még visszanézek és felfedezem a helyén a vezetékes telefonom. Meglepődve kiáltok fel.
- Hát ez meg hogy került ide? Hiszen az előbb még nem volt meg és az vajszínű, ez meg piros...
- És hol van a Marcsi? - ocsúdok fel, hogy róla, róluk egészen megfeledkeztem.
- Jó helyen. - feleli a bátyám. Ott vannak nálam. Mondtam neki, ha van kedve főzzön... Olga is vele van... és már nevet... én is elvigyorintom magam. (Mégis csak összejött az a randi - jut eszembe)...
A többit majd legközelebb!
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Évi!
Szó szerint úgy irtad le, ahogyan történt. Azért választottam ezt az idézetet, mert velem igy esett meg.
Röviden: A FB-on megismerkedtem egy szinte azonos gondolkodású, sok közös vonatkozással rendelkező emberrel.Úgy éreztem, igaz barátság alakult ki közöttünk, már amennyire egy közösségi csoporton belül lehetséges.Az én koromban az ember már nem is akar mást, ezt mindjárt az elején tisztáztam,nem is volt belőle gond..
Egy probléma volt,- neki, ahogyan közben rájöttem, -hogy én vallásos vagyok, no, nem túlbuzgó, de igaz hivő, mig ő istentagadó. Ezt én elfogadtam, mindenkinek tisztelem az elveit, nem vagyunk egyformák.Aztán egy szép napon észrevettem, hogy nem szerepelek az ismerősei között, törölt.A büszkeségem tiltotta, hogy érdeklődjem, de tudom jól, hogy miért történt.Nem tudta elfogadni a hitemet, a meggyőződésemet, pedig soha nem kérkedtem vele.Szóval ez egy "igaz barátság" története, azóta megrendült a bizalmam és marad a három lépés távolság, ettől még lehetek kedves, de vigyázni kell, ha nem akarunk magunknak csalódást okozni.
Hogy miért irtam le mindezt?
Mert álmomban sokáig megjelent és ott vitatkoztunk.Valószinű azért, mert nehezen tudtam feldolgozni..
Puszi, Ilona
Jó, hogy ezt megírtad, ez is közelebb visz a megfejtéshez, ad némi magyarázatot, miért olyan nehéz feldolgozni a csalódást. A valóságban is keressük a logikai összefüggéseket, olykor csak egymagunkban, mert a másik megközelíthetetlen, bezárkózik. Van amiről az ember nem beszél, mert nem tudja megfogalmazni az érzéseit. Miért jön elő gyakran a bátyám még mindig álmomban?... Egy határozott személyiség volt, aki nem tűrt ellentmondást, kivívta magának mégis a tiszteletet, holott előjogokat élvezett még az anyai szeretet terén is. A vitatkozási kényszer, az elfojtások, a fölény sem lehetett mégsem akadálya a szoros kötődésnek, a testvéri szeretetnek... Az az érdekes, hogy vele még álmomban sem mernék vitatkozni. De egynek azért örültem, mert magányos farkas volt, hogy sikerült összehoznom azzal a volt kolléganőmmel, akivel a valóságban nem. Mégis csak az történt, amit szerettem volna! :-)
Pussz,
Éva
Pussz,
Kedves Ilona!
Ebben is lehet valami igazság, hogy amit nem tudunk befolyásolni az életünkben a valóságban, de számunkra fontos lenne valamiért, azt láthatóvá, érzékelhetővé tesszük képzeletünkben, álmainkban..., ami néha szinte olyan valóságos alakot ölt.
Pussz,
Éva
Szó szerint úgy irtad le, ahogyan történt. Azért választottam ezt az idézetet, mert velem igy esett meg.
Röviden: A FB-on megismerkedtem egy szinte azonos gondolkodású, sok közös vonatkozással rendelkező emberrel.Úgy éreztem, igaz barátság alakult ki közöttünk, már amennyire egy közösségi csoporton belül lehetséges.Az én koromban az ember már nem is akar mást, ezt mindjárt az elején tisztáztam,nem is volt belőle gond..
Egy probléma volt,- neki, ahogyan közben rájöttem, -hogy én vallásos vagyok, no, nem túlbuzgó, de igaz hivő, mig ő istentagadó. Ezt én elfogadtam, mindenkinek tisztelem az elveit, nem vagyunk egyformák.Aztán egy szép napon észrevettem, hogy nem szerepelek az ismerősei között, törölt.A büszkeségem tiltotta, hogy érdeklődjem, de tudom jól, hogy miért történt.Nem tudta elfogadni a hitemet, a meggyőződésemet, pedig soha nem kérkedtem vele.Szóval ez egy "igaz barátság" története, azóta megrendült a bizalmam és marad a három lépés távolság, ettől még lehetek kedves, de vigyázni kell, ha nem akarunk magunknak csalódást okozni.
Hogy miért irtam le mindezt?
Mert álmomban sokáig megjelent és ott vitatkoztunk.Valószinű azért, mert nehezen tudtam feldolgozni..
Puszi, Ilona
Egy kicsi segitség az álmaid megértéséhez:
" Mindaz, ami annyira fontos az ember számára,hogy alapjaiban és gyakran végzetszerűen befolyásolja az életét, nem a " dolgok " a "valóság " látható világában, hanem az álmok és a képzelet láthatatlan világában történik."
/ P. Santarcangeli/
Ebben is lehet valami igazság, hogy amit nem tudunk befolyásolni az életünkben a valóságban, de számunkra fontos lenne valamiért, azt láthatóvá, érzékelhetővé tesszük képzeletünkben, álmainkban..., ami néha szinte olyan valóságos alakot ölt.
Pussz,
Éva
" Mindaz, ami annyira fontos az ember számára,hogy alapjaiban és gyakran végzetszerűen befolyásolja az életét, nem a " dolgok " a "valóság " látható világában, hanem az álmok és a képzelet láthatatlan világában történik."
/ P. Santarcangeli/
De inkább csak úgy fogd fel,mint kérdések,melyeket érdemes továbbgondolni.
A színek nem tudom mit jelenthetnek... hármat említettem (feketét, kéket és vajszínűt) de volt egy negyedik is, csak azt kifelejtettem... ott ahol megemlítem a vezetékes telefont,... ami előkerült, vagy el sem tűnt az "piros" volt. :-)
Fürdőszoba:
Az álomban a megkönnyebbülés helye,csak éppen érzelmileg,nem fizikailag.Ki vagy mi fruszrál bennünket?Ideje ellazulni,lemosni a gondokat.
Te Éva!
Biztos,hogy ezt te álmodtad,nem én?
Most éppen sütök egy álom bögrés sárgarépás sütit, ehhez az állapotok tökéletesek. :-)
Az álomban a megkönnyebbülés helye,csak éppen érzelmileg,nem fizikailag.Ki vagy mi fruszrál bennünket?Ideje ellazulni,lemosni a gondokat.
Te Éva!
Biztos,hogy ezt te álmodtad,nem én?
Ahogy az igazi konyhánkban sütünk és főzünk,úgy az álomkonyhában is,csak éppen étel helyett ötleteket és terveket kotyvasztunk.A konyha állapota és az,ami ott történik,azt mutatják,hogyan kezeljük a folyamatot.
Amikor flrfiak álmodnak macskával,szinte bizonyos,hogy az valamely hozzájuk közel álló hölgy szexuális energiáját jeleniti meg.
ö9
Egy nő áémában a macska a saját szexualitását szimbolizálja.Volt ezen a téren valami változás?Esetleg ismét fel kell azt fedezni?Talán "bezsákolta " életének ezt a részét?Az álom azt üzeni,ideje törődnie vele.
Kutya:
Az álomban a kutyák az ösztönös hűség megjelenitői,akár tőlünk ered,akár felénk irányul a hűség.
Ha kutyával álmodunk,célszerű mindenekelőtt a kapcsolatainkat,illetve az abban
szereplő személyek viselkedését megvizsgálni.Ki az,aki egy hűséges labradorra, és ki az,aki egy dühödt pitbullra hasonlit?
Az álomban a kutyák az ösztönös hűség megjelenitői,akár tőlünk ered,akár felénk irányul a hűség.
Ha kutyával álmodunk,célszerű mindenekelőtt a kapcsolatainkat,illetve az abban
szereplő személyek viselkedését megvizsgálni.Ki az,aki egy hűséges labradorra, és ki az,aki egy dühödt pitbullra hasonlit?
Virágom,segitek álmot fejteni!
Viz: érzelmi állapotunk.
A zavaros viz/ld.mosogatóviz/ lrzelmi zavarra,depresszióra utal.
Az emelkedő viz/fürdőkád/arra,hogy valamivel egyre nehezebben birkózunk meg.
Majd még folytatom.
Viz: érzelmi állapotunk.
A zavaros viz/ld.mosogatóviz/ lrzelmi zavarra,depresszióra utal.
Az emelkedő viz/fürdőkád/arra,hogy valamivel egyre nehezebben birkózunk meg.
Majd még folytatom.
Ezt álmodtad, Évám?
Pussz,
Tündér
Hosszú idő óta szinte semmit nem álmodtam és most megszállt, mint az oroszok... Csak kapkodtam a fejem, honnan ez a sok "zagyvaság"... pedig kell legyen valami összefüggése a dolognak, de nem vagyok álomfejtő... :-)
Pussz,
Tündér