Művészlélek, depressziós és kismacska
Látogatók száma: 73
Örök igazság, hogy az unalom megöli a kapcsolatokat...de vajon melyiket? Az enyémet a számítógéppel, vagy éppen a mögöttem settenkedő ravaszságtól, ami folyton követ? Hisz legyek szelíd mint egy galamb, és ravasz! Hogyan, mégis miért, és...
...mégis miért követném el azt a balgaságot, hogy írok, mégis senkit nem érdekel? De ha igen, előbb kiderül mint, gondolnád ki vagyok! Személyesen, egy cseppet sem jellemző rám, az ahogy kinézek, és megnyilvánulok...sőt keresem, azt az ingoványos területet, ahol szeretném kitaposni a járda-szigetet, amelyre rátévedtem. Másnak is legyen olyan jelentős szemérme, mint nekem. Adjon alább, mindent...amit csak bevet azért, hogy egy férfi kedvelje! Mert számos ellenségem nincs, azért akadnak personák, akikkel nem fogok soha semmilyen zöld ágra vergődni. Mivel nem olyan egyszerű az az életnek nevezett dolog, hogy csak itt vagyok szombat délelőtt, és nem keresem a kenyeret...hogyan is lehetnek a boldog emberek klubjának tagjai valakik? Hát most, meg sem súgom! Van egy álmom, hogy sátrat verek...!Ott ahol a boldog emberek, akkor szoktak tábort verni, amikor van kivel, van mit aprítani a tejbe, vagy éppen a születendő kis csöppség nem kér enni, hanem inkább a hangár mellett landol az étel...De amit magunkba szívhatunk, anyaként és anyatejjel...hagyjuk már! Nem olyan rossz, elátkozott lakatlan szívemben hordozni, azt az egy képet, hogy a meg nem születendő gyermekem, rosszabb, mint a halál...?! Azért mert, belőle csak egy van...anyából meg sok! Sok esélyem lenne, nem úgy mint szüleimnek, amikor belekezdtem teenagerkori ambícióm megvalósításába...miszerint nem fogok érettségizni, és kimegyek külföldre, valamelyik pasi eltart, amúgy meg mint, egy molylepke csapkodok! Kiszállni gerinctelenként a Földön, valamelyik vigwam sátornál, és azt mondani...
-itt rakott ki az élet!
-milyen élet?
-hát az, amelyiket ciki élnem, még mindig elfoglalva a gyermek felnőtté válásának problémájával...most benzinkutas leszek!
Nincs még tapasztalatom, ezért gondoltam, teszek egy próbát!
Meg kísérlem azt, hogy szándékaim szerint éljek, legyen egy kibaszott gyerekem, és legyen neki enni adnom, azután, hogy elfelejtettem bevenni a gyógyszeremet...depresszió, egész egyszerűen depresszió, és nem haladok evvel sem előre, sem hátra! Csak rajongásig szeretek egy énekest, mellette a négy levelű lóherével sem lenne előnyösebb...!
-Hiszen kifogtad az aranyhalat, méretes tök!
-Na azért, csak nézzük az árnyoldalát! Nincs tökéletes színe, nem is korombeli!
-...akkor talán majd megnyálazod a borítékodat a főnöknek, és kijelented, hogy kilépsz, mielőtt arra szánnád magad, hogy valami művészeti baromsággal teletöltve fejedet...írsz!
Na nekem ennyi pont elég volt, magamból is el kell raknom olyan dolgokat, amelyek a legközelebbi és határozottan, tartós és boldog, akarattal...közös szándékkal kialakított kapcsolatot gyűrök, és viselek!
A cikket írta: Alice
Hozzászólások
Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.