Focilabda a szobában
Látogatók száma: 102
A fiam nagy focista volt már pici kora óta, és a téli napokra varrtam neki egy úgynevezett szobafocit.
Mindig is a legkedvesebb játékaink közé sorolhattuk a labdát, s ezen belül a focilabdákat. Valami külső kapocsként vonzott bennünket a közös játékra, s ezáltal a mozgásra.
Sosem feledem, mennyire nem szerettem futni, mindig szúrt az oldalam. Azonban, ha ugyanazt a mennyiségű futást focilabda vezetésével kellett megtennem, sohasem éreztem az előbb említett kellemetlen érzést. Sőt, még időben is sokkal tovább bírtam.
Mikor megszületett a fiam, örömmel vettem észre, hogy nagyon jó a gömbérzéke, örömmel rugdosta, majd rugdostuk együtt a lasztit.
Aztán eljött az első osztályba való lépése, s egyben fellépett a helyi fociegyletbe is. Mennyi alkalommal "kellett" nemcsak a meccseire, hanem az edzéseire is elmennem. Volt, mikor hideg, szemerkélő esőben néztem végig, ahogy edzik, alakítják izmaikat, figyelmüket, taktikájukat.
S beköszöntött a tél, s vége lett az edzésnek, a meccsnek, szinte beszorultunk a négy fal közé. Nem egyszer arra lettem figyelmes, hogy egy-egy kisebb labda önálló életét élte. Persze, senki sem látott semmit, csak egy-két törött tárgy zokogta el, mi is történt.
Az egyik este bevittem a garázsból a fiam egyik focilabdáját, melyet hosszan bűvöltem. "Mi az nekem egy focilabdát varrni?" - gondoltam magamban. Igaz, meggyűlt a bajom az ötszög szerkesztése miatt, de erre is megtaláltam a megoldást. Kinyomtattam a netről.
Kiszabtam, s szép lassan elkezdtem a darabokat összevarrni. A végén darabos szivaccsal kitömtem, és átadtam a fiamnak, aki már alig várta, hogy birtokba vegye. S kezdetét vette a szobafoci.
A cikket írta: kiki64
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia Kiki! Hát hiányoztál is már itt nálunk, visszavárunk! Puszik Orsolya
:)
Szia Kiki! A foci nálunk családi hagyomány, jó kis cikket olvastam tőled!
Puszi Orsolya
örülök, hogy olvastad a cikkem, ígérem a vakációban többet leszek fent.
Üdv:
Kiki
Puszi Orsolya
a focit jómagam is nagyon szeretem, régen még műveltem is
:)
Aranyos a cikked:)
Puszi
:)