Tyúkper, avagy szomszédok háborúja
Látogatók száma: 93
A 'fülemüle dalán' még napjainkban is gyakran vitáznak szomszédok. Kit illet a madár dala, amelyik a közös kerítésre szállt? Érdemes-e, akár csak békítő szándékkal beavatkozni a harcba???
Szomszédságomban két, egymással kertszomszédi viszonyban álló idősebb házaspár lakik. Valamiért a korábbi jó kapcsolatuknak vége szakadt. Azóta egyikük, akit Teréznek hívnak, folyamatosan piszkálja, próbálja lejáratni a másikat… A kedvesebbik szomszédék, Marikáék épp garázst építettek udvaruknak arra a végére, ahol szomszédos volt Terézzel. Egyszer, amikor kint voltam a kertben, az áskálódós szomszéd oda hívott beszélgetni és elmondta, hogy Ő bizony elmegy az önkormányzathoz, és feljelenti a lentieket, mivel biztos engedély nélkül építkeznek… Én magam a szomszédság tiszteletben tartásának hive vagyok, így nehezemre esett ilyen készülődő ármányságot titokban tartani… Terézzel korábban már nekem is meggyűlt a bajom, lényegében ok nélkül. Nem sokkal később megláttam Marikáékat az udvaron és elmondtam nekik az ellene készülődő támadást. Ők ezt tudomásul vették, szitkozódtak párat előttem, Én meg azt hittem ennyivel le is tudták a dolgot. Nem sokkal később Teréz odahívta a férjemet beszélgetni a kerítéshez és megkérdezte, hogy Én mondtam-e valamit róla Marikának. Férjem azt mondta, hogy Én nem beszéltem semmit sem velük. Mint kiderült, nem sokkal korábban szedett ki a postaládájából Teréz egy névtelen, fenyegető levelet, amiben anyázások és mindenféle trágárságok kíséretében az állt, tudják mire készül és hogy ne merészeljen a szemük elé kerülni, mert nagyon pórul fog járni… Természetesen egyből tudta Teréz ki írta a levelet, és azt sem volt nehéz kitalálnia kitől tudhatta meg a szomszédja mire készül Ő a háttérben. Amikor Én minderről tudomást szereztem, nagyon szíven ütött a dolog… Az ártatlannak vélt szomszédomnak szerettem volna segíteni azzal, hogy megsúgtam mire készül a másik. Mindezzel csak lejárattam saját magam. Elsősorban magamban csalódtam, mivel halvány sejtelmem sem volt, hogy közvetlenül Én fogom a már amúgy is meglévő ellentétet, háborút tovább szítani…
Talán pont az ilyen élethelyzetekre vonatkozik a mondás: “A pokolba vezető út jóindulattal van kikövezve.”
A cikket írta: labancza
Hozzászólások
időrendi sorrend
s a mai napig mondom, hogy megérte, béke van!
nagyon jó írás!
:)