Barátaink
Ez emberi társadalomban a különféle közösségek, azok tagjai erősebb és gyengébb érzelmi és gazdasági kapcsolatokat kötnek egymással. Az egyik legönzetlenebb ezek közül a kapcsolatok közül a Barátság...
- « előző
- 1
- 2
- 3
- 4
- következő »
– Hány óra? – kérdezted tőlem, ahogy kiléptünk a bérház ajtaján. rn– Van még időnk – nyugtattalak meg, és elindultunk a homályos szürkületben. rnNyomasztóan korán sötétedett még mindig, mint rendesen a februári estéken. Az ablakok színesen villództak, bentről a tévék kék fénye festette szépre a kezdődő éjszakát, kint az ereszkedő ködben sárgán sugárzó utcai lámpák darabolták föl körülöttünk a teret. Sötét, csillámló falak, messzire izzó utak, minden olyan álomszerűnek tűnt. Szép lassan ...
Az ember gyakran eltöpreng azon, miért írok, van-e egyáltalán értelme, kit érdekelnek az én gondjaim, bánataim, örömeim. Aki ír, az nagyon jól tudja, hogy az írás nem munka, de ami olyan drága,-időráfordítás. Mennyi mindent lehetne az alatt az idő alatt csinálni, míg a tollat koptatom.
Aztán történik valami, ami értelmet ad mégis az írásnak!
Ma a facebook megajándékozott egy emlék-versemmel, ami nem jó, nem is rossz-gondolom én, de nekem mégis nagy érték. Mert olyan emberekről emlékeztem ...
Találkozás
A nő:
Végre tavasz van, kipattantak a rügyek, ágyásokba kerültek a korai magok. Felüdülés a hosszú tél után érezni a tavasz illatát.
A nő készülődik, vár valakit, a férfit, akit még sosem látott, de virtuálisan ismerte. Mennyi az ilyen ismerős, némelyik rámenős, zaklató, a láthatatlan álarc mögé bújva Istennek képzeli magát, akinek mindent szabad! Keserű tapasztalatok!
De a férfi más. Similis simili gaudet!( Hasonló a hasonlónak örül). Kicsit olyan, mint ő. Néha úgy ...
Néha arra gondolok, hogy nem lenne rossz valaki a faluban, egy barátnő, aki közel van és szavak nélkül is ért, és akkor se unatkozik, ha épp nincs kedvem beszélni senkivel, így vele sem, mert nem tudok, mert máshol járok. Csak úgy együtt lenni szavak nélkül. Nem nyaggat, hogy mondjak már valamit, és az se zavarja, ha épp nyakig vagyok merülve a saját fejemben, és lehet vele kapucsínózni és sétálni és kertészkedni. De ha meg úgy van, akkor be nem állna a szánk, és egyszerre két vonalon ...
Ideje sem volt e darabka kedvnek,
amilyen gyorsan jött, oly hamar elment...
Mi kéne, ha 'vóna', Valaki kedvét nem szegi,
valami egyéb, visszahozná,
ha akarná, tán meg is leli...
Nem több, de elég legyen,
ha kevesebb is, az a Valaki legalább jó legyen!
Nem kell!... ha nincs egyéb hozzá való,
Túl sok volt a hiábavaló...
Kevesebbnél mi több, tán az lenne a bőség?
ha sok volt Valakiből, de mihaszna,
ha neki ebből nem volt semmi haszna.. ...
Persze, hogy nem, de van, hogy nincs más út.
A barát kincs, akire mindig számíthatsz. Ezeket a barátságokat gondosan ápolni kell, akárcsak a növényeket.
Barátokat az internet által is találtam, és maradandónak bizonyulnak, hisz már évek teltek el.
Volt, aki barátnak mutatta magát, de hamar kitudódott valójába ki is. Ők lemorzsolódtak anélkül, hogy én tettem volna ellene bármit is.
Kiszolgáltatottnak lenni nem jó.
Keringenek a neten bölcs gondolatok: Ha nem ismersz, ne ítélj! ...- « előző
- 1
- 2
- 3
- 4
- következő »
