Eszembe jutott - az írásról

Látogatók száma: 55

Az írók is csak olyanok, mint egyéb állatfajták, néha van hozzá kedvük, máskor nem annyira. Fiatalon akár a legyet is röptében, később jobban meggondolják: Kell ez nekem? Először is, nagy macera, aztán az időmet is el tudnám tölteni hasznosabban – például, keresnék egy békebeli kisvendéglőt, kockás abroszokkal – mert ugye, ha jóllakom, el lehet képzelni, hogy utána még az is megy, de korgó gyomorral? Kösz szépen, még az Operában sem szeretem a Bohéméletet.

Aztán alig fejeztem be, máris jön az aggódás, hogy mik lesznek a következmények. Mert azt borítékolni lehet, hogy nem fog mindenkinek tetszeni. Sanda pillantásokkal mustrálják. Kicsit nyomott, de talán később kinövi. Nagyobb baj az, hogy erősen hasonlít valakire. Pedig ebben az esetben nem ideális a kooperáció. Arról nem is beszélve, hogy egész éjjel nem alszom, csak a fejemet verem a falba – Lujza, csinálj már vele valamit! – Lujza megsértődik, és rám szól: A te ötleted volt az egész projekt! Hiába magyaráztam neked, hogy fáj a fejem!

És akkor még nem is említettük a járulékos következményeket, hogy kinek mennyi szívességgel tartozom, amiért egy pillantást vetett rá, elmosolyodott, netalán megdicsérte; ez nagyon bonyolult tudomány, mert ha X. magasztalja, az csak alig valamivel rosszabb, mintha Y. finnyázná; Z. véleményétől meg Isten mentsen, mert Z. igazából újságíró, akinek az olló a kedvenc micsodája.

Ha egyszer megjelent, vállalni kell érte a felelősséget. De kérem, rejtett hibákat találtam! Mi az, hogy nem lehet visszaküldeni a feladónak? Ja, hogy a feladó is én vagyok? Azt hittem, csak az állam – mert igenis, ez nekem az állam, és nem toka.

Ha én ezt tudtam volna, hogy mekkora macera! Tény, hogy sejtettem valamit, nem véletlenül udvariaskodtam magammal annyit, amikor egyszerűen ki kellett volna mondani: Lusta vagyok megírni! Kell a fenének a dicsőség! Meg aztán a pályabérről és a Nessus véréről is mondtak már valamit.

József Attila? Nem, kisfiam, összetéveszted Bogdánfi Sándorral, aki egy vajdasági magyar író, és ezt a mondást kolportálja: „Az irodalom is lehet ürügy arra, hogy valaki ne írjon semmit.”

Ez bizony nagy igazság, és mindjárt sokkal jobban hangzik, mint az, hogy lusta vagyok – akarom mondani, minden egyébre van időm.

A cikket írta: Müszélia

előző cikk következő cikk

8 szavazat