újabb események régebbi események további események
15:40
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
12:14
Pillangó új bejegyzést írt a naplójába
22:52
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:17
Tündér módosította a naplóbejegyzését
07:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
00:04
Pillangó új bejegyzést írt a naplójába
20:43
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
19:58
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
06:49
Tündér módosította a naplóbejegyzését
06:46
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
06:24
Tündér módosította a naplóbejegyzését
06:22
Tündér módosította a naplóbejegyzését
06:22
Tündér módosította a naplóbejegyzését

A cigányasszony

2010. augusztus 9. - Látogatók száma: 69

Nagyon fiatalasszonynak nem lehetett már mondani, hiszen harmincévesen ment férjhez, én most mégis azt mondom: - amikor fiatalasszony volt, - hiszen ma már 90 éves is elmúlt, és amit elmondok, az több mint ötven évre nyúlik vissza. Akkor még csak két gyermeke élt, utána születtek a többiek. Szép sorjában, mint az orgonasípok.
Szóval egy napfényes délelőtt vagy egy borongós őszi napon egy cigányasszony jósolt a fiatalasszonynak valamit. Mégpedig azt, majd három gyermekét is el fogja temetni egyszer! Majd teltek múltak a napok, az évek, sőt az évtizedek. Az első veje egy minden hájjal megkent, nyikhaj, dologtalan parazita lett. Öt esztendő után ki is került a családi kötelékből, maga után hagyva két leánygyermekét. A harmadik lányának sem sikerült elsőre a holtig tartó szerelem, így az ők útjaik is hamar kétfelé ágaztak. Ott egy gyermek maradt. Az élet kereke meg pörgött szép lassan, vagy éppen sebesen. Mikor hogyan, s olykor puffant is halkan, de haladt. Volt, mikor a böjti szelek nélkül is cúgosak voltak a nappalok, néha az éjszakák meg hangtalanok. Mindenki élte az életét, ahogy tudta.
A tegnapelőtti napig.
Akkor ugyan is történt valami. Valami, ami előcsalogatta az emlékei polcáról a negyedik gyermeknek a cigányasszony jóslását. Az ötödiknek ezt el is mondta azonnal, aki sajnos semmilyen jóslatra nem emlékezett. De humorát megtartván és éles látását, spontaneitását azonnal felszínre hozván, összeállította a képet gondolatilag, s morfondírozott cseppet, - majd annak ellenére, hogy a helyzet úgy siralmas, ahogy van, - ám kimondta az éjszakai családkupaktanács közepette, hogy azt mondja:
- Emlékeztek Jóskára?
- Milyen Jóskára? - kérdezték értetlenül többiek.
- Hát Edit első férjére.
Edit arca eltorzult, pupillái kitágultak, ajka biggyesztésre konyult kissé.
Értelmetlen tekintettek találkoztak, melyet az ötödik gyermek megtört újabb kérdésével.
- És Gézára?
Akkor már a logikusabbik énjük dolgozott és megszólalt a volt névhordozó, nagyon fájdalmas hangon, melyben benne volt a múltban elszenvedett összes sérelme:
- Jaj, ne már! Mit akarsz velük mondani? Hiszen évek óta halottak mindketten. Jó helyen vannak ott. Nyögd már ki végre az isten szerelmére!
De az ötödik nem a kérdésre felelt, hanem a soha meg nem ismerhetett kistestvérükre terelte a szót, akit anyjuk oly sokat emlegetett, akinek elvesztését, a mai napig talán nem tudta feldolgozni, és minden élő tudta, hogy ő volt az anyjuk világfájdalma is. Az első meg nem született fiúgyermek.
Még senki nem értett semmit, - azt meg onnan lehetett tudni, mert döbbent csend uralkodott a helyiségben. Ez kimondott ritkaságnak számított, hiszen amikor ez az öt lány együtt volt, ott semmilyen műszerre nem volt szükség, ami kijelezte volna a hangzavart. Egyértelmű volt, mindenki mondani akarja a másiknak a tegnapok megélt történéseit. Most viszont csak négyen voltak. Négyen az összeesküvők. Nem is! Inkább így lesz helyesebb. Négyen a szövetkezők, a szándékosan meg nem meghívott ötödikért.
Ekkor folytatta a kis cserfes, bár mindegyikőjük tudta hazudik kicsit az elején.
- Fiaként szerette anyánk Jóskát és Gézát is. Mindig ezt érezte, csak nem merte hangoztatni. Az öcsénk meg a harmadik. A cigányasszony meg le van tojva a jóslatával együtt! Ne adjuk fel! Neki még dolga van közöttünk. Minden mozgathatót meg kell mozdítanunk! S letette a hozott szert és a pénzt az asztalra. Hiszen az előzőnap hallottak a fülében voltak, még akkor is.
- Minden segítséget elfogadok, de pénzem az nincs.
Aztán ma elárulta a lányának, mindkét melle feszes, és érzi őket, hogy ott vannak, olyan fura lett azóta. Semmi se olyan, mint előtte volt.
- Mióta van ez az érzésed? - kérdezett a lánya rémülten vissza.
- Hát, mióta megtudtam. Olyan órára rá, már jelentkezett minden tünet.
- Ez pszichoszomatikus jelenség.
- Remélem is nagyon-nagyon!

A cikket írta: Laura

7 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. augusztus 12. 16:12

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2010. augusztus 11. 00:43

Szia Laura!
Aludtam egyet;-)
És kiatláltam neked egy ilyen anekdóta szerűt:
Egyszer amikor egy baráti társaság félében magyaráztam, ahogy szoktam, láttam az értetlen arcokat... Ezen nem csodálkoztam ismerve hallgatóimat. Amikor hazajöttünk és beszéltünk a feleségemmel az este történtekről, mondja nekem, hogy rajta és rajtam kívül senki nem értette a "lavros" sztorimat. Kérdezem tőle? -Miért??? -Szerinted abból, hogy "Belenyúlsz, és tudjátok a lavor!" Ebből épeszű ember mit ért meg?! -Hm, hm, jó, jó... pár logikai elem kimaradt, de mi értettük? Nem? Akkor? A többi meg nem számít!


Amúgy még mindig, amit adsz, azt nagyon adod!
Ja és értem;-)

Szia, fabábom! ;-)
Köszönöm.
2010. augusztus 11. 00:43
Szia Laura!
Aludtam egyet;-)
És kiatláltam neked egy ilyen anekdóta szerűt:
Egyszer amikor egy baráti társaság félében magyaráztam, ahogy szoktam, láttam az értetlen arcokat... Ezen nem csodálkoztam ismerve hallgatóimat. Amikor hazajöttünk és beszéltünk a feleségemmel az este történtekről, mondja nekem, hogy rajta és rajtam kívül senki nem értette a "lavros" sztorimat. Kérdezem tőle? -Miért??? -Szerinted abból, hogy "Belenyúlsz, és tudjátok a lavor!" Ebből épeszű ember mit ért meg?! -Hm, hm, jó, jó... pár logikai elem kimaradt, de mi értettük? Nem? Akkor? A többi meg nem számít!


Amúgy még mindig, amit adsz, azt nagyon adod!
Ja és értem;-)
2010. augusztus 9. 22:40

megtekintés Válasz erre: ginesz - 2010. augusztus 9. 22:26

Hát nekem kicsit zűrzavaros ez a cikk, de lehet, hogy csak fáradt vagyok már. holnap ujra elolvasom.

Lehet bennem van a hiba. Sajnálom.
Alapjában véve sokszor utalok csak dolgokra, és nem nevezem nevén a gyermeket. Azt, hogy szájbarágós a stílusom, igazán nem lehet rám mondani.
Megköszönöm, ha holnap ismét szánsz rá időt, hátha másképp érzed majd!
2010. augusztus 9. 22:26
Hát nekem kicsit zűrzavaros ez a cikk, de lehet, hogy csak fáradt vagyok már. holnap ujra elolvasom.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: