újabb események régebbi események további események
23:38
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
15:40
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
12:14
Pillangó új bejegyzést írt a naplójába
22:52
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:17
Tündér módosította a naplóbejegyzését
07:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
00:04
Pillangó új bejegyzést írt a naplójába

A pince titkai 3. rész: A kettétört barátság

2017. február 11. - Látogatók száma: 38

Ügyesek voltak Laci barátai, profi módon elemeire bontották a bútorokat, hogy rájuk sem lehetett ismerni és a többi háztartásbeli eszközzel együtt púposra tömték velük a konténert, amely szerencsére a telken áll és nem az utcán, így a szomszédok nem tudják a tetejére dobálni a felesleges holmijukat. Szorgos munkájuk eredményeként a pincétől a padlásig kiürült a ház, a komód és az ágy kivételével. Idegennek tűnnek a lekopasztott falak, melyeken a leszedett képek alatt világosabb a tapéta, ahogyan a parkettán is látszanak a bútorok és a szőnyegek helyei.
Komlós Marci felajánlotta Lacinak, hogy a felújítás időtartamára költözzön hozzájuk, de a fiatalember nem él a lehetőséggel, mert pontosan tudja, ha nincs jelen a felújítási munkáknál, akkor a kivitelezés nem halad megfelelő tempóban, és erre az egész vircsaftra neki két hónapnál nincs több ideje. Tudja, hogy eljön az idő, amikor a házat elhagyni kényszerül, ám az ideiglenes lakóhelyére addigra talál megoldást.
Házhozszállítással megrendelt tíz karton ásványvizet, az lesz a munkások védőitala. Másnap kezdődnek a munkálatok, a víz- és gázszereléssel, a vakolat leverésével, valamint a falkiváltásokkal. Az elektromos felújítást, tervei szerint, maga végzi, legfeljebb megkéri Marcit, hogy segítsen neki.
Éjjel két centis hó esett, amely már olvadozik a napsütésben. Délelőtt tízkor találkozik Farkas Tamással, a totózó melletti bicskei kocsmában. Nem lesz sok ideje, jelezte előre Tamás, és ebből azonnal megértette Laci, hogy a férfi nem lesz bőbeszédű.
Hamarabb indul útnak, hogy legyen ideje megreggelizni, feltéve, hogy a kocsmában ételt is árusítanak. A kocsmárosnak azonnal feltűnik a fiú, mert asztalhoz ül, ezért siet kiszolgálni, elvégre nem mindennapi vendéggel van dolga. Háromtojásos rántottát kér és hozzá citromos teát iszik, mellyel kiváltja a törzsvendégek ellenszenvét, akik többsége a pult előtt ácsorogva issza a szokásos italát, pálinkát vagy konyakot, sör kísérővel.
Ízletes a rántotta, és melléje kapott pille kenyérnek köszönhetően jól is lakik vele és ezzel együtt szebbnek látja a világot, annak ellenére, hogy a kocsma levegője lassan telítődik az alkohol szagával, és nem titkoltan, róla is beszélgetnek a leltárszámmal rendelkező törzsvendégek.
Nyílik az ajtó, belép rajta egy középmagas, meglehetősen szakadt ruházatú férfi, jobb napokat látott usankával a fején, amit azonnal levet, amint a pulthoz ér, ahol nagy ováció fogadja, mert az kijár az összeszokott társaság valamennyi tagjának. A kocsmáros kérés nélkül eléje teszi a felest és a sört. A rövidet azonnal lehajtja, majd körülnéz, idegen vendéget keresve a helyiségben. Meglátja Lacit, megmarkolja a teli söröskorsót, és egyenesen hozzá tart.
- Te vagy Zentai Laci? Én vagyok Farkas Tamás.
Felpattan a fiatalember, kezet fognak és leülnek egymással szemben. A leltári számmal rendelkező törzsvendégek tapintatból hátat fordítanak nekik, mert Tamás megérdemli a diszkréciót, ezért hallani sem akarják, hogy miről beszélget az idegen fiatalemberrel.
- Szóval, te vagy Dóri kisfia? Büszke lenne rád Zoltán, ha tudná, hogy belőled meg motorversenyző lett. Mire vagy kíváncsi?
- Szeretném, ha mesélne a nagyapámról. Rengeteg fényképet találtam Zsóka mamánál, és úgy döntöttem, mindent megtudok róla, akiről a családunkban senki sem beszélt.
- Nocsak! Zsóka tud hallgatni is? Ez nekem újdonság!
Tamás hangjából maró savként ömlik a gúny, amely szinte mellbe vágja a fiút.
- Mi baj, öcskös? Máris fáj az igazság? Akkor nem mondok semmit, megiszom a sörömet és eltűnök.
- Ne, kérem, ne menjen el! Ígérem, nem szólok semmit, csak hallgatom. Kérhetek magának még egy kör italt?
- Ha fizeted, rendben van.
Elég Lacinak a kocsmárosra néznie, aki máris hozza az italokat, egy feles, egy sör és egy csésze tea.
- Szóval, elmondom, amire emlékszem. Tudod, együtt jártunk középiskolába, Zsóka, Zoltán, meg én.
Jó alkoholistához méltón, Tamás gátlásai megszűnnek a második feles után, hasonlóképpen elmúlik az enyhe kézremegése is, ezzel együtt lelke bugyrainak mélyéről felszínre törnek az emlékek.
- Apám cipész volt, és nehezen éltünk, de azt akarta, hogy egyetlen fiából legyen valaki, a három húgom csak abban reménykedhetett, hogy jók szituált férfihez mennek feleségül. Nekem tanulnom kellett, ez nem volt kérdés és én tanultam éjjel és nappal. Zsóka apja volt a magyar tanárunk, igazi úriember, aki elhalványult Lajos bácsi, azaz a dédnagyapád mellett. Bartus Lajos igazi polihisztor volt, és nem értettem, hogy Zoltán miért lett felelőtlen, balhés gyerek, akit utánzott a hat évvel fiatalabb húga is. Állandóan náluk lógtunk. Emi néni etetett bennünket, és csillapította az öreget, amikor kihoztuk a sodrából. Fociztuk a lakásban, levertük a csillárt, összetörtük az ablakot, majdnem felgyújtottuk a lakást, amikor kémia kísérletet csináltunk a gyerekszobában, szóval, balhés gyerekek voltunk. Lajos bácsi kitalálta, hogy sportoljanak a gyerekei, hátha akkor lenyugszanak, de nem jött be a dolog. Zoltán egy ideig evezett, Ágika szertornázott, de nem volt egyikükben sem kellő kitartás. Negyedikes gimnazista korunkban, Zsóka apjának jóvoltából, megszereztük a jogosítványt, és minket, fiúkat, akkor már az autó és az autósport érdekelt. Zoltán megdöntötte Zsókát és a két család örült, hogy a középiskolai tanár és a főkönyvelő gyerekei együtt járnak. Aztán Zoltán belekeveredett a rallyversenyzésbe, én meg szereltem a motorokat. Bartus papa közölte velünk, hogy nincs autóversenyzés, ha nem jelentkezünk egyetemre. Kérsz nekem még egy felest? Kapar a torkom.
A harmadik feles után Tamás hirtelen lerészegül, elkezd szaggatottan és kissé összefüggéstelenül beszélni, ezért Lacinak úgy kell milliom apró töredékből összerakni a történetet.
Bartus papa kinézte a fiúknak a gödöllői agráregyetem gépészmérnöki karát, mert oda kevés pontszámmal is bejuthattak, ráadásul tudott nekik némi hátszelet generálni. Öt év alatt a két fiú életét az egyetem mellett az autóversenyzés, a csajozás és a nagy ivászatok töltötték ki. Zsóka Prágában tanult, ahová Zoltán havonta egyszer kiutazott, de ez nem akadályozta meg abban, hogy két utazás közötti időben, idehaza nagykanállal falja a nőket. Számára mindegy volt, hogy szőkék, barnák, feketék és vörösek, soványak vagy kövérek, okosak vagy buták voltak a lányok, asszonyok, csak szeressenek szeretkezni, kefélni, dugni, vagy kettyinteni, s az sem baj, ha ebbéli kultúrájukat a Káma Szútra tanulmányozásával fejlesztették egyre élvezetesebbé. Zoltán a szexben készséges tanárnak és egyben tanítványnak bizonyult, emiatt és az autóversenyzés miatt, kevés ideje maradt az egyetemi tanulmányaira. Végigbukdácsolta az öt évet. Végül Tamás írta meg mindkettőjük szakdolgozatát. Ez természetesen nem kerülte el Bartus papa figyelmét, és egyre többet beszélgetett Tamással, akibe belelátta mindazt, amit a fiából hiányolt.
- Nem mesélte Zsóka az esküvőjüket? Hát… mit mondjak? Nekem köszönheti, hogy egyáltalán… lett esküvő…
Zoltánék esküvőjét a két család szervezte, ha már hat éve együtt jártak, ideje volt pontot tenni az i betűre. Az esküvő napján, egy szép napos április végi szombat délelőttön, az egész násznép ott tolongott a tanács házasságkötő terme előtt. Zsóka gyönyörű menyasszony volt, hosszú, uszályos, hófehér ruhájában, gyöngyös pártával leszorított fátylával a fején. Idegességében a kezét tördelte, mert háromnegyed órával az esküvő előtt még sehol sem volt a vőlegény, pedig az anyakönyvvezető már kétszer is kérte a fiatal pár iratait, hogy bejegyezzék a házasságkötésüket. Tamásnak eszébe jutott, hogy az előző esti buli után Zoltán egy ismerős lánnyal távozott. Elkérte Lajos bácsi kocsiját, és elment a lányhoz, kiráncigálta ágyából a még ki sem józanodott barátját, majd hazavitte, belökte a tus alá és valósággal rádobálta a ruháit.
- Tudod… nehéz ré… szeget öltöztetni? Á… fogalmad sincs…
Amit ezt követően mond, azon nagyon meglepődik, sőt, megbotránkozik Laci. Zoltán a házasságkötésük előtt kikötötte, hogy Zsóka öt évig nem vállalhat gyereket, mert ennyi ideig számára a rallyn kívül nem létezik semmi más elfoglaltság.
- Hahaha… ehhez képest Zsóka azonnal teherbe esett… azt hitte, ezzel lesz bi… biztos a házassága… megjött Dórika… hahaha… egyéves volt… elváltak…
Tamás megszomjazik, mert egyhuzamban megissza a korsó sörét és nagy, barna, bánatos szemmel bámulja Lacit, mintegy könyörögve egy újabb adag italért. A fiú ismét ránéz a kocsmárosra, aki késlekedés nélkül hozza az újabb kört.
- Rendes fiú vagy… Lacikám… bü… büszke lenne rád nagyapád…
Kissé kétes bók ez egy alkoholistától, ám kénytelen szó nélkül elviselni, mert zsigereiben érzi, hogy Tamás még közel sem jár a mondandója végén, és nem téved, mert amint a férfi lehajtja az újabb adag pálinkát, beletúr gyér hajába és maga elé mormolja a történet további részét.
- Menekült Zoltán… elváltak… Lajos bácsiék foglalkoz… tak az unokájukkal… hukk… de erős ez a sör!
Bartus Zoltán a vízügynél dolgozott és lehetősége volt jelentkezni egy ötéves algériai munkára, melynek feltételül szabták a biztos családi hátteret, ezért feleségül vette a vezérigazgató unokahúgát, csakhogy bekerüljön a külföldi kiküldöttek csapatába. Jól keresett, bár közben ismét elvált, ám letöltötte az öt évet és közben Palotán megvett egy családi házat.
Tamás rendületlenül csapta a szelet Bartus Áginak, szinte állandóan náluk volt és esténként sakkozott Lajos bácsival, vagy politizáltak, vagy meccset néztek. Amikor Ági terhes lett, leutaztak Pécsre, és ott vetették el a gyereket, nehogy a Bartus szülők megtudják.
- Nekem nem ment jól…se rally, se jó munkahely…elvettem Ágit… Zoltán húgát…csakhogy Lajos bácsi egy szalmaszálat sem tett keresztbe…értem nem…
Az ifjú házasok Zoltán tudta nélkül, de a Bartus szülők hallgatólagos jóváhagyásával, beköltöztek a palotai házba, és úgy döntöttek, hogy majd vesznek a sógorának a családi ház helyett egy új építésű öröklakást, amire az utolsó pillanatban került sor, alig három hónappal Zoli hazaérkezése előtt.
- Tudod, az a lakás, amiben Dóriék laknak… Mennem kell, mert Csenge leha… leharap…ja a fejem. Ha nincs a Kovács Juli… de van…jó legyél, öcs…kös!
- Ki az a Kovács Juli?
- Zoli utolsó é..let..társa…borzasztó nő…
- Mit tud róla?
- Határozott…közgazd…ász a Volánnál… Miatta el…tört a ba…rátságunk! Na, megyek!
Két tenyérrel rátámaszkodik Tamás az asztalra, imbolyogva feláll, és kacsázó léptekkel elhagyja a kocsmát.
Zentai Laci kifizeti a számlát, és kissé zaklatottan elhagyja az intézményt. Hideg szél fúj, s úgy érzi, mintha apró jégtűkkel szurkálnák az arcát. Muszáj mielőbb hazamenni, mielőtt orkánná erősödne a szél.
folyt.köv

A cikket írta: Yolla

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2017. február 12. 12:52
Sokáig éljenek azok, akik nem szeretik
az alkoholt, - sőt harcolnak ellenük!
Pusztítják is ahol érik! (:-D)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: