Kiskakas, a bőr művésze
Látogatók száma: 105
Kiskakas János bosszúsan vágta be munkahelye, a Munkál - tattó szalon ajtaját, ahol, tetováló művészként dolgozott. Már megint kevesebb fizetést kapott, - mint számított. Másképp lenne, - gondolta bosszúsan, ha még mindig az övé volna a tetováló szalon! De a bank, akitől a szabad felhasználású hitelt felvette, - a fedezetül felajánlott szalont elárverezte, - nem fizetés miatt. Szerencsére, aki megvette, - az hagyta, hogy alkalmazottként továbbra is ott dolgozzon, - mivel ismerte a szép munkáit!
Vajon megint mit fog szólni az asszony? Miből fogjuk kifizetni a rezsit, és a többi fizetnivalót? A gyereknek is új cipő és ruha kell, mert a régit kinőtte, - szétfocizta! Kiskakas úr gondolataiba merülve szomorúan ballagott hazafelé. Lelépett a járdáról, meg sem nézve, hogy piros a jelzőlámpa színe a gyalogosoknak. Amire még visszaemlékezett, az csak egy hangos kürtszó, és egy iszonyú fékcsikorgás volt!
Lehunyt szemhéjjal hihetetlen fényességet látott. Már hallott erről. - Meghaltam! – gondolta. Most megyek az angyalok közé! Vajon befogadnak? Hiszen sok hibám volt nekem is! Volt olyan, amiről nem tehettem, - de volt tudatos is! És, ha nem fogadnak be a mennyekbe? Akkor a pokol lesz a sorsom? Mi van, - ha oda meg túl jó voltam? Itt fogok bolyongani a mennyország és a pokol között, az idők végezetéig? És mi lesz a családommal? Ki vesz a fiamnak új cipőt? Az asszony hogy fogja bírni? Mikor kell neki másik férfi? – kergetőztek a gondolatok az agyában.
Ekkor hangot hallott. Emberi hangot!
- Jól van! Ez a három öltés elég is! Szerencsés egy ember, hogy ennyivel megúszta! Szóljon Zsuzsika valamelyik betegszállítónak, hogy vigye a röntgenbe, - mert még meg akarom nézni, hogy van e koponya űri vérzés, vagy vérrög! Aztán ha minden jó, és a tudata is tiszta,- akár haza is engedhetjük! A mennyezeti reflektorokat is kikapcsolhatja, Zsuzsika, - mert így is sok a sebészet villanyszámlája!
A cikket írta: emillio
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Válasz erre: Sanda
Tulajdonképpen mit akartál mondani ezzel az irásoddal?
Azt, ami mindannyiunkat is foglalkoztat. A megélhetési nehézségeket próbálta illusztrálni a Kiskakas Jánoson keresztül ebben a kis szösszenetben. Elbambult és kis híján meghalt, miközben a családja anyagi gondjai jártak az eszébe. Oké megmentették, de hogyan tovább? Mert azon, hiába is mentették meg az életét, neki kell tovább agyalni. És ha legközelebb is lelép a járdáról, nem biztos, hogy megússza.
Pussz,
Éva
Tetszett az irásod, nagyon reális. Még gázolás nélkül is nehéz a mostani egyik napról a másikra élet..Épp' tegnap láttam a Hiradóban, hogy családok, idegen emberek költöznek össze és nem tudom hányan élnek egy lakásban, mert csak igy tudják fizetni a rezsit.Aki nem küzd ilyen gondokkal, az el sem tudja képzelni, milyen nehéz ez az élet..:(
Pussz. Ilona
Van egy korszakalkotó ötletem. Olyan nehéz az élet! Nem akarsz hozzám költözni? Itt fűtés is van, világítás. Egye fene megosztom veled a NET-emet. De le kell mondanod a szabadságodról. Ez az ára!... Azért teszek ilyen ajánlatot, mert tudom úgy sem fogadod el. Inkább szenvedsz tovább, de a szabadságodat nem adod fel! Nagyon helyes! :-)
Puszi,
Éva
Egy szösszenet a mai életből. Akármikor, akárkivel megtörténhet. Gondolatok, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatna ebben a helyzetben.
A béka ülőgumója alól hová lehet még csúszni?
Nem csalódtam benned!
Puszi: Yolla