újabb események régebbi események további események
17:08
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
17:00
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
17:49
Tündér módosította a naplóbejegyzését
17:47
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Olvasni jó!

2010. május 20. - Látogatók száma: 38

Kedves olvasni vágyók! Érdekes úton kerültem ide hozzátok, mert az iwiw-en keresek folyamatosan olvasni vágyó embereket. S, ott ajánlották nekem ezt az oldalt :).Talán itt is lesznek olyanok, akik szívesen olvassák könyveimet.

Körülbelül két éve kezdtem írni. Sikeresen megjelent első könyvem, éppen egy esztendeje, a Dublini Napló. Majd még abban az évben októberi hónapban a második könyv Vérvírus címmel a polcokra került.
S, akkor tudatosult benne, hogy olvasókat kell keresnem. Ezért Én folyamatosan ezt teszem az iwiw-en és most itt is.
Arra kérek mindenkit, aki ezt a cikket olvassa, hogy bátran keressen meg, és Én ígérem, hogy válaszolni fogok :).
Lelkemből remélem, hogy sokan vagyunk, akik szeretnek olvasni. Mert Én még gyerek koromból hozom ezt a szokásomat. Akkor olyan jó érzés volt ledőlni az ágyra kényelmesen, érezni a friss könyv illatát és egy új világot felfedezni a lapok között.Talán más is érezte már ezt a varázslatos dolgot. Ha volt már ebben részetek, kérlek benneteket osszátok meg velem is a történeteteket.

A cikket írta: Farkas Margit

7 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. május 21. 19:51

megtekintés Válasz erre: matyómacsó - 2010. május 20. 22:15

Babenkó, félre ne értsd, nem a te tetszikedre gondoltam. Először én is azt írtam. :-)

Azé szeretlek ááám!! Cupp:)))))))
2010. május 20. 23:49

megtekintés Válasz erre: Farkas Margit - 2010. május 20. 20:37

Kedves Matyómacsó!

Ígért részlet,hogy ne mond azt,hogy reklámízű ez a dolog :).


Vérmosás

Az asszony gondolatai úgy száguldoznak, mint egy őrülté! Nem akarja elhinni, amit az orvostól hallott! A vezetésre sem figyel oda, csak reflexszerűen halad a forgalommal. Amikor házuk előtt kiszáll a kocsiból, már tudja, nem az alvás lesz az első dolga! Zaklatott gondolataiban felvillant, hogy unokanővére orvosként praktizál. Nagyon ritkán beszélnek Júliával, de most hozzá fog fordulni segítségért. Talán rokoni alapon világosan elmagyarázza neki, mi is veszi most az ő családját körül! Muszáj valakitől ezt pontosan megtudnia!
Sietve nyitja az ajtót, és azonnal elkezdi keresni azt a füzetét, amibe a telefonszámokat szokta felírni. Megkönnyebbülve ül le a konyhában, és unokanővérének a számát keresi benne.
Júlia hematológusként dolgozik az ország másik végén lévő kórházban. Ezért olyan ritka a személyes találkozás. Gondolkodás nélkül hívja a felírt számot. Lélegzet-visszafojtva hallgatja, amíg kicsörög a készülék, és sietősen kezd beszélni, amint meghallja az ismerős hangot.
-Szia, Gabriella vagyok! Nagy probléma van Petivel. Vala­mi HUS nevű betegség támadta meg - darálja a mondandóját.
-Nyugodj meg! Ha már tudják, mivel állnak szemben, akkor kezelik is! Ugye? -hallatszik a készülékből Júlia hangja.
-Igen, valami vérmosásba kezdenek ma délután. Mert a gyógyszer és a véradás nem használt - sorolja tovább az asszony.

-Mennyire veszélyes ez a kezelés? - teszi most fel azt a kérdést, amiért tulajdonképpen telefonált.
-Azt előre nem lehet megmondani - próbálja Júlia diplo­matikusan kezelni a dolgot.
-Ne mondj nekem ilyeneket! Ezt hallhatjuk a kórházban is! Nem ezért hívtalak fel! Az igazat akarom végre hallani valakitől! - szakad ki az igazság Gabriellából.
-Jó! Egy szervezet általában kibír öt kezelést. Mennyit írtak ki Petinek? - Júliából most már nem az orvos, hanem a rokon beszél.
-Hármat - válaszol a kérdésre Gabriella, és várja a folytatást.
-Akkor nagyon korán észrevették a bajt! És még az is különösen jó, hogy a megyei kórházban van veseállomás. Mert ilyen esetben a vesének is nagy baja lehet! Ezért nem kell a gyereket továbbszállítani akkor sem, ha fellépne valami komplikáció.
Hematológus létemre én még nem találkoztam ezzel a betegséggel. Csak tanultam róla, mert igen ritka jelenség -mondja félve az unokahúgának.
-Mi van akkor, ha Petinek nem elég az öt kezelés? - kérdezősködik tovább Gabriella.
-Elégnek kell lenni! - jön elő most ismét Júliából az orvos.
-Kérlek, ne kezdd ismét alakítani az orvost! Te is anya vagy! Te mit tennél az én helyemben? -most már folyamatosan kérdez Gabriella.
-Imádkoznék! Tedd te is ezt! -mondja csendesen Júlia.
-És mi következik, ha a vérmosás nem hozza meg, amit várnak tőle? - teszi fel a következő kérdést Gabriella.
-További vérmosást írnak ki. Mert nincs más megoldás - válaszolja a fájdalmas igazságot Júlia.
-Miért? - Gabriella szinte már csak kérdez.
-Mert nincs másra idő. Egy felnőtt embert megöl ez a vírus tíz nap alatt. Lebontja a saját vérét, ezzel egyidejűleg a vesét teljesen leterheli. Szinte tönkreteszi. Azután az immunrendszert is felborítja. Érted, ahogy mondom? - kérdez vissza most megint csak orvosként.
-Sajnos, értelek - válaszol a megdöbbent asszony.
-Ha tudok még valamiben segíteni, szólj! - búcsúzik el Júlia, és csak remélni meri, hogy rokona nincs sokkos állapotban a hallottaktól.
Megszakad a vonal, és az asszony tehetetlennek érzi magát. Hát ezt azért nem részletezte a kezelőorvos! És ezért voltak annyira óvatosak és titokzatosak a kórházban. Most már érti őket.
Igaza van Júliának! Régebben járt templomba, és ott is házasodtak össze Károllyal. De akkor a családja unszolására tették mindketten. Igazából nem foglalkoztatta ez a dolog eddig. Pedig eszerint nevelték, és a szülei is ezzel a példával jártak és járnak most is előtte. De azokban az időkben csak szófogadó gyermekként követte a szüleit. Igen, segítséget kell kérni! Még ha járatlan is ezen a területen, meg fogja tenni, mert a fiáról van szó! Még ma elmegy abba a templomba, ahol házasodtak, és a gyermekeiket kereszteltették! A csörgőórát úgy állítja be, hogy a délutánjába ez is beleférjen.

Elolvastam, szerintem is jól írsz, de továbbra is azt mondom, Tündér varázsolja a helyére és kérj lehetőséget a beillesztésre, meg fogod kapni. ;-)
2010. május 20. 22:15

megtekintés Válasz erre: Babenko - 2010. május 20. 21:43

A tetszik- et a megfogalmazásra is értettem Matyó. Bocsánat ha félreérthető volt a szóhasználatom! .( Akkor inkább úgy mondanám, megfogott ez a részlet. Szívesen olvasnék belőle többet is.

Babenkó, félre ne értsd, nem a te tetszikedre gondoltam. Először én is azt írtam. :-)
2010. május 20. 21:57

megtekintés Válasz erre: Babenko - 2010. május 20. 20:48

Nekem tetszik Margit! :)

Hi! Nekem is bejön a vörös ;-)
Még jó, hogy tényleg elugrottam megnézni a weboldalát. :-))))
2010. május 20. 21:43

megtekintés Válasz erre: matyómacsó - 2010. május 20. 21:23

Köszi Margit! ;-) A tetszik fura szó rá, hisz véres (szó szerint) a történet, de jó volt. Mostmár csak a megfelelő rovatokat keresd, hogy oda is írj. Várom!

A tetszik- et a megfogalmazásra is értettem Matyó. Bocsánat ha félreérthető volt a szóhasználatom! .( Akkor inkább úgy mondanám, megfogott ez a részlet. Szívesen olvasnék belőle többet is.
2010. május 20. 21:30
Ja, és elugrok a honlapodra is ;-)
2010. május 20. 21:23

megtekintés Válasz erre: Farkas Margit - 2010. május 20. 20:37

Kedves Matyómacsó!

Ígért részlet,hogy ne mond azt,hogy reklámízű ez a dolog :).


Vérmosás

Az asszony gondolatai úgy száguldoznak, mint egy őrülté! Nem akarja elhinni, amit az orvostól hallott! A vezetésre sem figyel oda, csak reflexszerűen halad a forgalommal. Amikor házuk előtt kiszáll a kocsiból, már tudja, nem az alvás lesz az első dolga! Zaklatott gondolataiban felvillant, hogy unokanővére orvosként praktizál. Nagyon ritkán beszélnek Júliával, de most hozzá fog fordulni segítségért. Talán rokoni alapon világosan elmagyarázza neki, mi is veszi most az ő családját körül! Muszáj valakitől ezt pontosan megtudnia!
Sietve nyitja az ajtót, és azonnal elkezdi keresni azt a füzetét, amibe a telefonszámokat szokta felírni. Megkönnyebbülve ül le a konyhában, és unokanővérének a számát keresi benne.
Júlia hematológusként dolgozik az ország másik végén lévő kórházban. Ezért olyan ritka a személyes találkozás. Gondolkodás nélkül hívja a felírt számot. Lélegzet-visszafojtva hallgatja, amíg kicsörög a készülék, és sietősen kezd beszélni, amint meghallja az ismerős hangot.
-Szia, Gabriella vagyok! Nagy probléma van Petivel. Vala­mi HUS nevű betegség támadta meg - darálja a mondandóját.
-Nyugodj meg! Ha már tudják, mivel állnak szemben, akkor kezelik is! Ugye? -hallatszik a készülékből Júlia hangja.
-Igen, valami vérmosásba kezdenek ma délután. Mert a gyógyszer és a véradás nem használt - sorolja tovább az asszony.

-Mennyire veszélyes ez a kezelés? - teszi most fel azt a kérdést, amiért tulajdonképpen telefonált.
-Azt előre nem lehet megmondani - próbálja Júlia diplo­matikusan kezelni a dolgot.
-Ne mondj nekem ilyeneket! Ezt hallhatjuk a kórházban is! Nem ezért hívtalak fel! Az igazat akarom végre hallani valakitől! - szakad ki az igazság Gabriellából.
-Jó! Egy szervezet általában kibír öt kezelést. Mennyit írtak ki Petinek? - Júliából most már nem az orvos, hanem a rokon beszél.
-Hármat - válaszol a kérdésre Gabriella, és várja a folytatást.
-Akkor nagyon korán észrevették a bajt! És még az is különösen jó, hogy a megyei kórházban van veseállomás. Mert ilyen esetben a vesének is nagy baja lehet! Ezért nem kell a gyereket továbbszállítani akkor sem, ha fellépne valami komplikáció.
Hematológus létemre én még nem találkoztam ezzel a betegséggel. Csak tanultam róla, mert igen ritka jelenség -mondja félve az unokahúgának.
-Mi van akkor, ha Petinek nem elég az öt kezelés? - kérdezősködik tovább Gabriella.
-Elégnek kell lenni! - jön elő most ismét Júliából az orvos.
-Kérlek, ne kezdd ismét alakítani az orvost! Te is anya vagy! Te mit tennél az én helyemben? -most már folyamatosan kérdez Gabriella.
-Imádkoznék! Tedd te is ezt! -mondja csendesen Júlia.
-És mi következik, ha a vérmosás nem hozza meg, amit várnak tőle? - teszi fel a következő kérdést Gabriella.
-További vérmosást írnak ki. Mert nincs más megoldás - válaszolja a fájdalmas igazságot Júlia.
-Miért? - Gabriella szinte már csak kérdez.
-Mert nincs másra idő. Egy felnőtt embert megöl ez a vírus tíz nap alatt. Lebontja a saját vérét, ezzel egyidejűleg a vesét teljesen leterheli. Szinte tönkreteszi. Azután az immunrendszert is felborítja. Érted, ahogy mondom? - kérdez vissza most megint csak orvosként.
-Sajnos, értelek - válaszol a megdöbbent asszony.
-Ha tudok még valamiben segíteni, szólj! - búcsúzik el Júlia, és csak remélni meri, hogy rokona nincs sokkos állapotban a hallottaktól.
Megszakad a vonal, és az asszony tehetetlennek érzi magát. Hát ezt azért nem részletezte a kezelőorvos! És ezért voltak annyira óvatosak és titokzatosak a kórházban. Most már érti őket.
Igaza van Júliának! Régebben járt templomba, és ott is házasodtak össze Károllyal. De akkor a családja unszolására tették mindketten. Igazából nem foglalkoztatta ez a dolog eddig. Pedig eszerint nevelték, és a szülei is ezzel a példával jártak és járnak most is előtte. De azokban az időkben csak szófogadó gyermekként követte a szüleit. Igen, segítséget kell kérni! Még ha járatlan is ezen a területen, meg fogja tenni, mert a fiáról van szó! Még ma elmegy abba a templomba, ahol házasodtak, és a gyermekeiket kereszteltették! A csörgőórát úgy állítja be, hogy a délutánjába ez is beleférjen.

Köszi Margit! ;-) A tetszik fura szó rá, hisz véres (szó szerint) a történet, de jó volt. Mostmár csak a megfelelő rovatokat keresd, hogy oda is írj. Várom!
2010. május 20. 21:12

megtekintés Válasz erre: Babenko - 2010. május 20. 20:48

Nekem tetszik Margit! :)

Köszönöm Babenko :)
2010. május 20. 20:48

megtekintés Válasz erre: Farkas Margit - 2010. május 20. 20:37

Kedves Matyómacsó!

Ígért részlet,hogy ne mond azt,hogy reklámízű ez a dolog :).


Vérmosás

Az asszony gondolatai úgy száguldoznak, mint egy őrülté! Nem akarja elhinni, amit az orvostól hallott! A vezetésre sem figyel oda, csak reflexszerűen halad a forgalommal. Amikor házuk előtt kiszáll a kocsiból, már tudja, nem az alvás lesz az első dolga! Zaklatott gondolataiban felvillant, hogy unokanővére orvosként praktizál. Nagyon ritkán beszélnek Júliával, de most hozzá fog fordulni segítségért. Talán rokoni alapon világosan elmagyarázza neki, mi is veszi most az ő családját körül! Muszáj valakitől ezt pontosan megtudnia!
Sietve nyitja az ajtót, és azonnal elkezdi keresni azt a füzetét, amibe a telefonszámokat szokta felírni. Megkönnyebbülve ül le a konyhában, és unokanővérének a számát keresi benne.
Júlia hematológusként dolgozik az ország másik végén lévő kórházban. Ezért olyan ritka a személyes találkozás. Gondolkodás nélkül hívja a felírt számot. Lélegzet-visszafojtva hallgatja, amíg kicsörög a készülék, és sietősen kezd beszélni, amint meghallja az ismerős hangot.
-Szia, Gabriella vagyok! Nagy probléma van Petivel. Vala­mi HUS nevű betegség támadta meg - darálja a mondandóját.
-Nyugodj meg! Ha már tudják, mivel állnak szemben, akkor kezelik is! Ugye? -hallatszik a készülékből Júlia hangja.
-Igen, valami vérmosásba kezdenek ma délután. Mert a gyógyszer és a véradás nem használt - sorolja tovább az asszony.

-Mennyire veszélyes ez a kezelés? - teszi most fel azt a kérdést, amiért tulajdonképpen telefonált.
-Azt előre nem lehet megmondani - próbálja Júlia diplo­matikusan kezelni a dolgot.
-Ne mondj nekem ilyeneket! Ezt hallhatjuk a kórházban is! Nem ezért hívtalak fel! Az igazat akarom végre hallani valakitől! - szakad ki az igazság Gabriellából.
-Jó! Egy szervezet általában kibír öt kezelést. Mennyit írtak ki Petinek? - Júliából most már nem az orvos, hanem a rokon beszél.
-Hármat - válaszol a kérdésre Gabriella, és várja a folytatást.
-Akkor nagyon korán észrevették a bajt! És még az is különösen jó, hogy a megyei kórházban van veseállomás. Mert ilyen esetben a vesének is nagy baja lehet! Ezért nem kell a gyereket továbbszállítani akkor sem, ha fellépne valami komplikáció.
Hematológus létemre én még nem találkoztam ezzel a betegséggel. Csak tanultam róla, mert igen ritka jelenség -mondja félve az unokahúgának.
-Mi van akkor, ha Petinek nem elég az öt kezelés? - kérdezősködik tovább Gabriella.
-Elégnek kell lenni! - jön elő most ismét Júliából az orvos.
-Kérlek, ne kezdd ismét alakítani az orvost! Te is anya vagy! Te mit tennél az én helyemben? -most már folyamatosan kérdez Gabriella.
-Imádkoznék! Tedd te is ezt! -mondja csendesen Júlia.
-És mi következik, ha a vérmosás nem hozza meg, amit várnak tőle? - teszi fel a következő kérdést Gabriella.
-További vérmosást írnak ki. Mert nincs más megoldás - válaszolja a fájdalmas igazságot Júlia.
-Miért? - Gabriella szinte már csak kérdez.
-Mert nincs másra idő. Egy felnőtt embert megöl ez a vírus tíz nap alatt. Lebontja a saját vérét, ezzel egyidejűleg a vesét teljesen leterheli. Szinte tönkreteszi. Azután az immunrendszert is felborítja. Érted, ahogy mondom? - kérdez vissza most megint csak orvosként.
-Sajnos, értelek - válaszol a megdöbbent asszony.
-Ha tudok még valamiben segíteni, szólj! - búcsúzik el Júlia, és csak remélni meri, hogy rokona nincs sokkos állapotban a hallottaktól.
Megszakad a vonal, és az asszony tehetetlennek érzi magát. Hát ezt azért nem részletezte a kezelőorvos! És ezért voltak annyira óvatosak és titokzatosak a kórházban. Most már érti őket.
Igaza van Júliának! Régebben járt templomba, és ott is házasodtak össze Károllyal. De akkor a családja unszolására tették mindketten. Igazából nem foglalkoztatta ez a dolog eddig. Pedig eszerint nevelték, és a szülei is ezzel a példával jártak és járnak most is előtte. De azokban az időkben csak szófogadó gyermekként követte a szüleit. Igen, segítséget kell kérni! Még ha járatlan is ezen a területen, meg fogja tenni, mert a fiáról van szó! Még ma elmegy abba a templomba, ahol házasodtak, és a gyermekeiket kereszteltették! A csörgőórát úgy állítja be, hogy a délutánjába ez is beleférjen.

Nekem tetszik Margit! :)
2010. május 20. 20:37
Kedves Matyómacsó!

Ígért részlet,hogy ne mond azt,hogy reklámízű ez a dolog :).


Vérmosás

Az asszony gondolatai úgy száguldoznak, mint egy őrülté! Nem akarja elhinni, amit az orvostól hallott! A vezetésre sem figyel oda, csak reflexszerűen halad a forgalommal. Amikor házuk előtt kiszáll a kocsiból, már tudja, nem az alvás lesz az első dolga! Zaklatott gondolataiban felvillant, hogy unokanővére orvosként praktizál. Nagyon ritkán beszélnek Júliával, de most hozzá fog fordulni segítségért. Talán rokoni alapon világosan elmagyarázza neki, mi is veszi most az ő családját körül! Muszáj valakitől ezt pontosan megtudnia!
Sietve nyitja az ajtót, és azonnal elkezdi keresni azt a füzetét, amibe a telefonszámokat szokta felírni. Megkönnyebbülve ül le a konyhában, és unokanővérének a számát keresi benne.
Júlia hematológusként dolgozik az ország másik végén lévő kórházban. Ezért olyan ritka a személyes találkozás. Gondolkodás nélkül hívja a felírt számot. Lélegzet-visszafojtva hallgatja, amíg kicsörög a készülék, és sietősen kezd beszélni, amint meghallja az ismerős hangot.
-Szia, Gabriella vagyok! Nagy probléma van Petivel. Vala­mi HUS nevű betegség támadta meg - darálja a mondandóját.
-Nyugodj meg! Ha már tudják, mivel állnak szemben, akkor kezelik is! Ugye? -hallatszik a készülékből Júlia hangja.
-Igen, valami vérmosásba kezdenek ma délután. Mert a gyógyszer és a véradás nem használt - sorolja tovább az asszony.

-Mennyire veszélyes ez a kezelés? - teszi most fel azt a kérdést, amiért tulajdonképpen telefonált.
-Azt előre nem lehet megmondani - próbálja Júlia diplo­matikusan kezelni a dolgot.
-Ne mondj nekem ilyeneket! Ezt hallhatjuk a kórházban is! Nem ezért hívtalak fel! Az igazat akarom végre hallani valakitől! - szakad ki az igazság Gabriellából.
-Jó! Egy szervezet általában kibír öt kezelést. Mennyit írtak ki Petinek? - Júliából most már nem az orvos, hanem a rokon beszél.
-Hármat - válaszol a kérdésre Gabriella, és várja a folytatást.
-Akkor nagyon korán észrevették a bajt! És még az is különösen jó, hogy a megyei kórházban van veseállomás. Mert ilyen esetben a vesének is nagy baja lehet! Ezért nem kell a gyereket továbbszállítani akkor sem, ha fellépne valami komplikáció.
Hematológus létemre én még nem találkoztam ezzel a betegséggel. Csak tanultam róla, mert igen ritka jelenség -mondja félve az unokahúgának.
-Mi van akkor, ha Petinek nem elég az öt kezelés? - kérdezősködik tovább Gabriella.
-Elégnek kell lenni! - jön elő most ismét Júliából az orvos.
-Kérlek, ne kezdd ismét alakítani az orvost! Te is anya vagy! Te mit tennél az én helyemben? -most már folyamatosan kérdez Gabriella.
-Imádkoznék! Tedd te is ezt! -mondja csendesen Júlia.
-És mi következik, ha a vérmosás nem hozza meg, amit várnak tőle? - teszi fel a következő kérdést Gabriella.
-További vérmosást írnak ki. Mert nincs más megoldás - válaszolja a fájdalmas igazságot Júlia.
-Miért? - Gabriella szinte már csak kérdez.
-Mert nincs másra idő. Egy felnőtt embert megöl ez a vírus tíz nap alatt. Lebontja a saját vérét, ezzel egyidejűleg a vesét teljesen leterheli. Szinte tönkreteszi. Azután az immunrendszert is felborítja. Érted, ahogy mondom? - kérdez vissza most megint csak orvosként.
-Sajnos, értelek - válaszol a megdöbbent asszony.
-Ha tudok még valamiben segíteni, szólj! - búcsúzik el Júlia, és csak remélni meri, hogy rokona nincs sokkos állapotban a hallottaktól.
Megszakad a vonal, és az asszony tehetetlennek érzi magát. Hát ezt azért nem részletezte a kezelőorvos! És ezért voltak annyira óvatosak és titokzatosak a kórházban. Most már érti őket.
Igaza van Júliának! Régebben járt templomba, és ott is házasodtak össze Károllyal. De akkor a családja unszolására tették mindketten. Igazából nem foglalkoztatta ez a dolog eddig. Pedig eszerint nevelték, és a szülei is ezzel a példával jártak és járnak most is előtte. De azokban az időkben csak szófogadó gyermekként követte a szüleit. Igen, segítséget kell kérni! Még ha járatlan is ezen a területen, meg fogja tenni, mert a fiáról van szó! Még ma elmegy abba a templomba, ahol házasodtak, és a gyermekeiket kereszteltették! A csörgőórát úgy állítja be, hogy a délutánjába ez is beleférjen.
2010. május 20. 15:52
Hát Margit, ez mostmár tényleg reklámízű. Én megvárom, amíg feltöltöd ide. :-(
2010. május 20. 13:48

megtekintés Válasz erre: Farkas Margit - 2010. május 20. 11:41

Kedves Boszorkány!
Távol állt tőlem az ingyen reklámozás.Megpróbálok itt is feltölteni könyv részletet.De addig is látogassatok el honlapomra,mert ott már bele is tudtok olvasni (további információért nézzétek meg az adatlapomat).
Margó

Kedves Margó! Nagyon örülök, hogy idetaláltál az oldalunkra. :-)
Kérlek ne haragudj, de mint látod, a hozzászólásodban feltüntetett oldal linkedet töröltem, mert "direkt reklámot" nem hagyunk az oldalon, viszont az adatlapodon, ha feltünteted a linkedet, ott bárki megtalálja, aki el akar látogatni hozzád olvasni. :-)
Arra kérlek, hogy örvendeztess meg itt is minket írásaiddal és publikálj nálunk rendszeresen, biztosan remekül írsz. :-)

Pussz,
Tündér:-)
2010. május 20. 12:04

megtekintés Válasz erre: Farkas Margit - 2010. május 20. 11:41

Kedves Boszorkány!
Távol állt tőlem az ingyen reklámozás.Megpróbálok itt is feltölteni könyv részletet.De addig is látogassatok el honlapomra,mert ott már bele is tudtok olvasni (további információért nézzétek meg az adatlapomat).
Margó

Én is szívesen olvasnék tőled, de ellátogatok az oldaladra is! :)
2010. május 20. 11:41
Kedves Boszorkány!
Távol állt tőlem az ingyen reklámozás.Megpróbálok itt is feltölteni könyv részletet.De addig is látogassatok el honlapomra,mert ott már bele is tudtok olvasni (további információért nézzétek meg az adatlapomat).
Margó
2010. május 20. 11:35
Osztom Boszorkány véleményét, azaz oszd meg velünk itt írásaid. Ez a hely erre való. :-)
2010. május 20. 11:17
Jó lenne újra az emberek igényét felkelteni az olvasás iránt....
2010. május 20. 10:38
Kedves Margit!
Írj Tündérnek és ha megegyeztek, tehetsz fel ide részleteket a könyvedből. Annak örülnénk...ez így önmagában kicsit ingyen-reklám ízű...
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: