Szerelem első szempillantásra - JÁTÉK
Látogatók száma: 67
...és akkor meglátta a szememet...
Öt éve gyűrjük egymást a férjemmel és a feleségeivel. Mondhatni vadvizi romantikának indult, mert úgy ugrottam fejest az egyesülésünkbe, mint öngyilkos merénylő a diesbachi alte wasserfallba. Illetve mondhatjuk úgy is, hogy belelöktek abba a sekély folyómederbe ömlő vízesésbe... Én leszek a negyedik, aki életet ad gyermekeinek, de nem biztos, hogy az utolsó is.
Apám öt kecskéért és egy jól tejelő tevéért adott el engem, ami igen magas ár az Alpokban. Férjemet nem láttam az esküvőnk előtt, de ez nálunk nem is szokás. Ő is csak a burkámat látta és a lepelbe zárt körvonalaimat, de megfizette értem az árat, mert anyám igen termékeny asszony volt, és szerinte igen jó a genetikám. Úgy döntött, hogy annyi gyermeke lesz, ahány csillag az égen, és oly sok utódja mint a tenger fövenye.
A nászéjszakánkon mikor végre kettesben maradtunk eljártam neki a menyasszonyok táncát, ő csak ült a trónusán és közömbösen bámult, hisz nem én voltam az első felesége, gondolom unhatta már az efféle szemérmes és egyben szemérmetlen táncokat, de aztán a végén levettem a fátylamat... és akkor meglátta a szememet... és tudtam, mostantól csak én létezek a számára, akárhányan voltak is már előttem... egészen a következőig.
A cikket írta: Virág
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Ilona
:D Nevetek, de sírhatnék is, mert ahogy olvasgattam mostanában, ez most is így van..
Gratulálok, szinte éreztem, hogy ilyesmit fogsz írni...
Puszi, Ica
Köszi-puszi!
Gratulálok, szinte éreztem, hogy ilyesmit fogsz írni...
Puszi, Ica