A holló
Látogatók száma: 60
Reggelente varjak százai repülnek el a fejem fölött és a busz ablakából is őket bámultam már hetek óta. Az iskolából hazafelé is mindig látom őket. Tömeges szárnycsattogások, károgások.. Engem mégis megnyugtatnak. És megihletnek. Részben ehhez is:
Az ősznek éjszakáján, hajnalán a télnek,
Baljós sötét felhő vonul át az égen.
Fekete bársony szárnyán az éjjel útra kél,
Rekedtes károgását fél vinni a szél.
Milliónyi szemével téged bámul némán,
Csupán a megfelelő pillanatra várva,
S míg büszke trónjáról lesi minden lépted,
Csontos, fagyott ágak kiáltanak érted.
De nincs az a hang, mi a csendet megtörhesse,
Mely lepellel anyaként burkolt be az ég,
S gyengéd szóval így szól: aludj most, gyermekem.
Aludj csak, hiszen nem lesz már több reggeled,
Mert éjjelén az ősznek, a télnek hajnalán,
Hollók bő hadával üdvözöl a Halál.
A cikket írta: Reenzy
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Reenzy
Láttam. Nem is egyszer :) Alapmű!
Válasz erre: Virág
Láttad a Holló c. filmet?
http://www.youtube.com/watch?v=LpcjYtj67DQ
http://www.youtube.com/watch?v=Gao2Jub7frk
http://www.youtube.com/watch?v=LpcjYtj67DQ
http://www.youtube.com/watch?v=Gao2Jub7frk
Válasz erre: Pumukli56
Tegnap egy hároméves kisfiút fojtott jeges vízbe az anyja.Mintha erről írtál volna. Borzalmas. De a vers az jó.
Kicsit morbid, de azért tetszett!
Pussz,
Tündér