Éji fohász

Látogatók száma: 18

Ezt a verset Barátnőm édesanyjának emlékére írtam, barátnőm lelkének fájdalmát igyekeztem tükrözni vele!

Éjszakánként imára kulcsolom kezem
És úgy kérlek édes Istenem!
Adj békét édesanyámnak és nekem.

Fáj a hiány, bár a lélek itt él,
Ezt nem adnám boldogságért, gazdagságért,
Mindent odaadnék Édesanyámért.

Tudom, hogy többé nem érinthetem,
De kérlek: könyörülj Istenem!
Adj békét Neki és Nekem!

Könny áztatja a rózsafüzért,
Mely pótolja az Ő drága kezét,
Szűz Márián érzem a szívét.

Most is rebegve mondom az imát,
Hogy védd és óvd az Édesanyát,
Kérve-kérlek, halld-e könyörgő fohászt!