Forrásnál
Látogatók száma: 35
A vágy, ha útra kél,
mint kis patak,
cserfelve fut, rohan,
bár néha megtörik
fehér kövek között,
míg habjain a fények
kergetőznek.
Nem tudja még,
hogy mennyi mélység várja,
ketté szakadva új utat keres,
talán homokba vész,
vagy bő vizű folyóvá nő,
és zúgva hömpölyög.
Légy hát folyó, kicsiny patak!
Csak moss el partokat!
Vájj ketté sziklát is, ha kell!
Robajló vízesés legyél!
Áradj csak zúgva
kéklő tengerig!
Utad ne állja szűk meder!
(Kép: internet)
A cikket írta: Ködmadár
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szép a versed! Gratulálok!
Pussz: emillio