G.Smith von Lübeck: A vándor

Látogatók száma: 41

Fordítás németből.

Ködbe merült a völgy a hegyek közt,
Tengerek útján kóboroltam.
Csendesen járok, nincs jó kedvem.
Sóhajom kérdezi egyre: „Hol van?”

Itt a napot hidegnek érzem,
Hervad a rózsa, elaggul az élet.
Itt üresen kong még a beszéd is,
És idegen vagyok, bárhova lépek.

Hol van a sejtett és keresett föld,
Melyről a bölcsek annyit írnak?
Ott a reménység erdeje zöldül,
Illatos, tarka virágok nyílnak.

Hol van a föld, hol társaim élnek?
Holtnak is szóra mozdul a szája,
Mind anyanyelvemen beszélnek.
Hol van a lélek valódi hazája?

Csendesen járok, nincs jó kedvem.
Sóhajom kérdezi egyre: „Hol van?”
„Ott, ahol már te nem vagy többé,
Ott van a boldogságod – ott van.”