Hamvadó cigarettavég

Látogatók száma: 44

Hamvadó cigarettavég

A terasznak a szélén egy árny dereng,
Botomon a kezem szorongva remeg.
Reménykedve leslek a létért merengve.
Hátha karjaidba veszel, mint annak előtte.

Már nem vonz a szoba melege,
Nem várom a tavaszt remélve.
Fájdogáló szívemet a sóhaj már ellepte,
Hangtalan mosollyal ülök az emlékkel.

Merengek magam elé némán,
Csak az éj tárja felém, sötét két karját.
Csillagok közé zárja szemem,
Fénybe zárja most a Lelkem.

Kigyúlnak a távoli fények,
Most pislákoló mécsesként égek.
Lelkem is már csonka gyertya lángja,
Hamvadó cigarettavég csonkjának árnya.