Jégvirágok
Látogatók száma: 49
Csontjaid mélyére hatoló
kemény fagyos télanyó
fújja rád hidegét,
télidőn.
Lépteid nyomán szálló hó
szél szárnyán kavargó
pelyheivel takar be,
havával.
Utcára néző szemei
átlátszó rideg tábláin
karcolja fagyszirmait,
ablakán.
Lelkének társának melegén
szeretve saját szerelmét
ébreszti mormotaálmát,
jégvirága.
A cikket írta: Pinokkió
Hozzászólások
időrendi sorrend
Sokadjára olvasva, látom a jégvirágokat az ablakban!
Áthűti egész lelkemet, de a versed, olvasztgatja.
Köszönjük, hogy megmutattad ismét romantikus énedet!
Pussz, Tündér
Ez a vers nagyon festői. Az utolsó versszak a kedvencem. A változás, ami örök.
Köszönöm
Xaide
Nem számít a hideg, mert a jégvirág gyönyörű az ablakon. :)
Köszönöm, hogy olvashattam!
A
Ahogy olvastam szinte éreztem a hideget a sorok közt. Pusz Éva.
Ahogy olvastam szinte éreztem a hideget a sorok közt. Pusz Éva.