Lélekdícsérő, XII. szonett
Látogatók száma: 33
/Aranycsillag Irodalmi és Művészeti Csoport 3.szonettkoszorúból/
A lélek nem más, mint Isten szikrája,
lángolva élni, Isten kegyelméből
földi létben szeretve lenni szívből,
nem belefúlni reménység árjába.
Legyen minden nap lelkünkben szeretet,
s este, ha kinyitom ablakomat,
az égi sötétben látom az arcodat,
lélektükrömben illatok közt lebeg.
Minden gondolatod, kis mozdulatod
tükör- mutatja belső világodat,
a hitedet, mely szerelmed nektárja.
Ne hullócsillag legyen szerelmünk,
mennyei húrokon pendüljön lelkünk.
Testünket égi fénye dajkálja.
Ilona
Kép: saját
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Puszi, Ilona
Pussz, Tündér