Ráéreztél a dolog lényegére. Vagyunk egy pára, akik befürödtünk. Azt utálom, hogy azt erősíti meg leginkább az ilyen kudarc, hogy gyanakvóvá , bizalmatlanná, bizonytalanná, tehetetlenné tesz. Dühömben, ha kikapok egy ilyen szélhámost, csak sírni tudok. A leginkább az fáj, hogy nem tudom miért? Nincs magyarázat, csak szemétség. Úgy megy el, ahogy jött, hirtelen. "Meggondoltam magam" és kész. Azt hiszem egy darabig, örökre társtalan maradok. Inkább egyedül, mint ilyen élményekkel! Ha még egy pali az utamba kerül egy hatalmas pofonnal kezdem a "randit". Egy fog fizetni minden szélhámosért. A szegény!
Kedves Éva!
Köszönöm a hozzászólásod! Igazad van, ebben a helyzetben a síráson kívül mást nem nagyon tud tenni az ember. Meg abban is, hogy az ember előbb-utóbb tényleg egyformán kezeli az erősebb nem képviselőit és ha talán az az egy akad az útjába a, aki kivétel, sajnos előfordulhat, hogy ő is azt a bánásmódot kapja, mint a társai... Nem tudom, mi lenne a jó taktika. Talán az óvatosság.. csak a mértékét kellene meghatározni..
Ráéreztél a dolog lényegére. Vagyunk egy pára, akik befürödtünk. Azt utálom, hogy azt erősíti meg leginkább az ilyen kudarc, hogy gyanakvóvá , bizalmatlanná, bizonytalanná, tehetetlenné tesz. Dühömben, ha kikapok egy ilyen szélhámost, csak sírni tudok. A leginkább az fáj, hogy nem tudom miért? Nincs magyarázat, csak szemétség. Úgy megy el, ahogy jött, hirtelen. "Meggondoltam magam" és kész. Azt hiszem egy darabig, örökre társtalan maradok. Inkább egyedül, mint ilyen élményekkel! Ha még egy pali az utamba kerül egy hatalmas pofonnal kezdem a "randit". Egy fog fizetni minden szélhámosért. A szegény!
Ráéreztél a dolog lényegére. Vagyunk egy pára, akik befürödtünk. Azt utálom, hogy azt erősíti meg leginkább az ilyen kudarc, hogy gyanakvóvá , bizalmatlanná, bizonytalanná, tehetetlenné tesz. Dühömben, ha kikapok egy ilyen szélhámost, csak sírni tudok. A leginkább az fáj, hogy nem tudom miért? Nincs magyarázat, csak szemétség. Úgy megy el, ahogy jött, hirtelen. "Meggondoltam magam" és kész. Azt hiszem egy darabig, örökre társtalan maradok. Inkább egyedül, mint ilyen élményekkel! Ha még egy pali az utamba kerül egy hatalmas pofonnal kezdem a "randit". Egy fog fizetni minden szélhámosért. A szegény!
Köszönöm a hozzászólásod! Igazad van, ebben a helyzetben a síráson kívül mást nem nagyon tud tenni az ember. Meg abban is, hogy az ember előbb-utóbb tényleg egyformán kezeli az erősebb nem képviselőit és ha talán az az egy akad az útjába a, aki kivétel, sajnos előfordulhat, hogy ő is azt a bánásmódot kapja, mint a társai... Nem tudom, mi lenne a jó taktika. Talán az óvatosság.. csak a mértékét kellene meghatározni..
Szép napot kívánok Neked!
Üdvözlettel:
Írólány