újabb események régebbi események további események
15:40
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
12:14
Pillangó új bejegyzést írt a naplójába
22:52
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:17
Tündér módosította a naplóbejegyzését
07:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
00:04
Pillangó új bejegyzést írt a naplójába

Nézd a jó oldalát!

2011. október 21. - Látogatók száma: 46

2011. október 21. 10:30

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. október 21. 10:23

Valahol ezt tesszük mindannyian! Megkeressük a jót a rosszban. Amíg van választási lehetőségünk. :-)

Mindig van választási lehetőség. Csak nem mindig az, amire számítunk. :)
2011. október 21. 10:23

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2011. október 21. 10:09

Szia Éva!

Nem panaszkodni akartam, :) távol álljon tőlem, nem kell sajnálni, mert bevallom, ez a lustaságom ára. Egyszerűen csak azt szerettem volna levezetni a cikkben, hogy mindenben meg kell találni az értéket. Nem csak panaszkodni, hanem elfogadni és pozitívan hozzá állni.
Én is szoktam gyalogolni, bár ritkán, inkább csak sétálni a közeli tóra :), meg lemondok egy rakás dologról, pl. elromlott a tévém, bár nem is néztem, így azt sem veszek, inkább olvasok, nem vásárolgatok göncöket, nincs műkörmöm, nem járok fodrászhoz, kozmetikushoz, miegyéb... megoldom itthon, sokkal olcsóbban. Praktikumra törekszem, valamit valamiért és azért sem siránkozom. :) A baj nálam ott kezdődik, ha nem rajtam múlik a megoldás. Amíg van kezem, lábam, agyam, egészségem addig mindent megoldok.
Szerintem ez a túlélés egyetlen módja, mert fejben dőlnek el a dolgok.
Kitartást és mosolyt mindenkinek!

Köszönöm, hogy olvastál.

Puszi: Ailet

Valahol ezt tesszük mindannyian! Megkeressük a jót a rosszban. Amíg van választási lehetőségünk. :-)
2011. október 21. 10:09

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. október 21. 09:37

Meg tudom érteni a munkanélküliek lelkivilágát. Én nem vagyok az, mégis parázok. Be kell osztani azt a keveset. Nincs kocsim, de van két lábam. Néha érdemes észrevenni, hogy mire vagyunk képesek, ha nagyon muszáj.
Felemelték a bérlet árát is, és a buszjegyeket is. Dühít. Sajnálom, de ennél többet csak úgy tudok tenni, ha ellen tudok állni a kísértésnek. Nem szállok fel a buszra. Helyette nyakamba veszem a várost. Mérlegelek. Időm van bőven! Nem szabad sajnálni erre. Már annak is ára van, nem is kevés. A távolság? Megoldjuk. Közben lehet gondolkodni.
Gyalogolunk. A túlélésnek egyik módja.

Pussz,
Éva

Szia Éva!

Nem panaszkodni akartam, :) távol álljon tőlem, nem kell sajnálni, mert bevallom, ez a lustaságom ára. Egyszerűen csak azt szerettem volna levezetni a cikkben, hogy mindenben meg kell találni az értéket. Nem csak panaszkodni, hanem elfogadni és pozitívan hozzá állni.
Én is szoktam gyalogolni, bár ritkán, inkább csak sétálni a közeli tóra :), meg lemondok egy rakás dologról, pl. elromlott a tévém, bár nem is néztem, így azt sem veszek, inkább olvasok, nem vásárolgatok göncöket, nincs műkörmöm, nem járok fodrászhoz, kozmetikushoz, miegyéb... megoldom itthon, sokkal olcsóbban. Praktikumra törekszem, valamit valamiért és azért sem siránkozom. :) A baj nálam ott kezdődik, ha nem rajtam múlik a megoldás. Amíg van kezem, lábam, agyam, egészségem addig mindent megoldok.
Szerintem ez a túlélés egyetlen módja, mert fejben dőlnek el a dolgok.
Kitartást és mosolyt mindenkinek!

Köszönöm, hogy olvastál.

Puszi: Ailet
2011. október 21. 09:37
Meg tudom érteni a munkanélküliek lelkivilágát. Én nem vagyok az, mégis parázok. Be kell osztani azt a keveset. Nincs kocsim, de van két lábam. Néha érdemes észrevenni, hogy mire vagyunk képesek, ha nagyon muszáj.
Felemelték a bérlet árát is, és a buszjegyeket is. Dühít. Sajnálom, de ennél többet csak úgy tudok tenni, ha ellen tudok állni a kísértésnek. Nem szállok fel a buszra. Helyette nyakamba veszem a várost. Mérlegelek. Időm van bőven! Nem szabad sajnálni erre. Már annak is ára van, nem is kevés. A távolság? Megoldjuk. Közben lehet gondolkodni.
Gyalogolunk. A túlélésnek egyik módja.

Pussz,
Éva
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: