Requiem egy barátságért

... de miért éreztél volna kényszert arra, hogy felé közelíts, ha egy erős nőnek érezted magad, akinek nincs szüksége egy ismeretlen kíméletlen bírálatára, felsőbbrendűsége fitogtatására...
Miért nem hagyott hidegen téged?... Kevesebb sebet ejtett volna és akkor nem beszélhetnél most múltról, amit el kell felejteni... Ezt csak azért írom, mert mint mondod - sokáig hiányzott... Azt kell megtalálnod magadban, és megérteni, hogy mi hiányzott belőle. Ha nem találod, akkor mégsem vagy olyan erős, mint hiszed...

Kedves Anyu, " az igazán erős".., írod. Bizony ám, ez a megfejtés. Az igazán erős nem mások lelkéből táplálkozik. Ennyi. :)

Köszi a kommentet!

Kedves Éva, én is láttam az esendőségét, de felé nem lehetett közelíteni, hisz azzal lemállott volna a gondosan felfestett " erős nő" álarc.
És igen, bírálni azt tudott, a felsőbbrendűsége tudatában.

Mindegy, mára már új emberek vérét szívja, és bár sokáig hiányzott, mindez a múlté.

Köszi a véleményedet, pusz nektek! :)