Erotikus
Sötét pillanat
Látogatók száma: 410
Hosszú nap után sötétedett ránk az éj. A rohanás bennem lecsillapodott, elnehezülő szemhéjjal bámultam a busz ablakán át a majdnem teli holdat. Kedvesem oldalán ültem, fejem vállára hajtva pihentettem, s ő az én fejemre hajtja az övét. Kéz-kézben a sötétségben, összebújva, finoman simogatva egymás kezét. Lecsillapodva, s mégis vágyakozva.
Másik buszra szálltunk át, s a tömeg miatt megállok a sofőr mellett. A sofőrnek kedvesem fizet, mégis nekem adja a férfi a jegyet. Buta dolog, de jó érzés. Összetartozás érzés. Koromsötét már minden, csak az út felfestései látszanak a rávetülő reflektoroktól. Szeretem az éjszakai fényeket. A lámpák megvilágítják az utat, és mintha repülnék, olyan érzés száguldani az éjben. Jó lenne kitárt karokkal, de most annyira nem volt kedvem lefejelni a szélvédőt fékezéskor. Talán majd máskor.
Kedvesem mögöttem kapaszkodik. Odabújok, fejemet hozzá hajtom. Arcommal karját simítom. Szeretem az érintését. Szeretem a fekete szőrszálakat az izmos karján és a szép kezét. Minden porcikáját.
A rádióban ismerős szám kezdődik. Házibuli filmzenéje. Tinikoromat juttatja eszembe. Az amúgy is romantikus hangulatomnak ez már nem kellett volna még ráadásnak. Nekem kapáltak. Kitárt, kapaszkodó karommal ringani kezdek, majd megfordulok, hogy adjak egy puszit. Csak csendben a sötétben, a tömött buszon... majd újra előrefordulok, hogy tovább repüljek a busszal az éj sötétjében, túlcsorduló érzelmekkel.
http://www.felesegek.hu/videok/738?page=1#video
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Juhász András Géza
"mekkora csalódás lesz itt pár év múlva. "
Hàt, igen... Az emberi èlet vèges.
Válasz erre: Müszélia
mekkora csalódás lesz itt pár év múlva.
Hàt, igen... Az emberi èlet vèges.
Válasz erre: zsoltne.eva
Sok ilyen kis pillanatokból tevődik össze az érzés, ami hozzá köt és ami a tiéd! :-)
Válasz erre: Tündér
Kedves Donna!
Ezeket azért jó megörökíteni, mert később amikor nincs, vagy esetleg múlik, akkor is emlékezni tudunk, milyen amikor az ember szeret és szeretve van. Mert csalódhatunk abban akit szeretünk, de attól még valamiért szerettük/szeretjük. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor a csalódások eltörpülnek idővel, még ha nagyon fájóak is.
Pussz, Tündér
Ezeket azért jó megörökíteni, mert később amikor nincs, vagy esetleg múlik, akkor is emlékezni tudunk, milyen amikor az ember szeret és szeretve van. Mert csalódhatunk abban akit szeretünk, de attól még valamiért szerettük/szeretjük. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor a csalódások eltörpülnek idővel, még ha nagyon fájóak is.
Pussz, Tündér
Válasz erre: Müszélia
mekkora csalódás lesz itt pár év múlva.
Hány év a pár év? :)
Minden év ajándék.
Ne légy ily pesszimista. :)
Válasz erre: Ailet
Szia Donna!
Apró romantikus mozzanat, de milyen jók ezek a kis múló, mégis nyomot hagyó részletek! :)))
Puszi:A
Szeretem ezeket a pillanatokat megörökíteni, tudod... minden morzsája gyöngyszem, amiből majd összeáll a végén a gyöngysor. :)
Lehet nem egy irodalmi alkotás, de nekem fontos.
Puszi! :)
Apró romantikus mozzanat, de milyen jók ezek a kis múló, mégis nyomot hagyó részletek! :)))
Puszi:A