néztem, ő engem kb. 28-nak, úgy gondolta, az a pár év korkülönbség nem számít. "Kell nekem az a jó seggű nő"- minősített utólag, mikor megkérdeztem, miért figyelt fel rám?

Ez olyan másfél évet töltött ki az életemben, amire még öregasszony koromban is emlékezni fogok. Megéltem mellette a mennyországot, de a poklok poklát is.
34 évesen úgy gondoltam már mindent tudok, amit egy nőnek érdemes, nos, azt kell mondanom, ő tanított meg igazán nőnek lenni.
(Többek között felvilágosított, hogy bizony a fazonigazítás már nem elegendő, egy kis gyufaszálnyi csík a szeméremdombon nagyon szexis tud kenni, gyorsan kerítsek is egy borotvát, mert nem akar vakbelet műttetni. Nem volt mit tenni, nagyon meg akartam felelni, hajtott az ismeretlen izgalom és a tűz.)

Kell egy díszhím - ezek szerint - aki igazán kihozza a mocskos nőt az ember lányából, de úgy, hogy a füle is ketté álljon minden éjjel. Hosszútávon a jó szex ugyanolyan függőséget okoz, mint a kábítószer (gondolom), vagy a cigaretta, és a csokoládé. Nálam kiverte a biztosítékot, rabjává váltam. Nem vettem észre, pedig a környezetem többször is felhívta a figyelmem rá: vigyázzak, mert kihasznál.

Kellett, mint a drog. Kellett a közös pornófilm nézés közbeni vad szex, mindaz, amit addig nem próbáltam, az ő kedvéért belementem. Az autó motorháztetőjén, vagy éjszakai fürdőzés apropóján egy medencében.
Azért volt bennem egy kis szemérmesség, mert amikor a szerelmi együttlétünket kamerák elé szerette volna vinni, pénzszerzés céljából, határozottan nemet mondtam.
Sajnos másra is nemet kellett volna mondanom.
Konkrétan arra, hogy nem főzök rá minden este, hogy nem tankolok az autójába, nem adok neki zsebpénzt, és nem fizetem ki a horribilis telefonszámláit….Biztonságosnak hitt kis életem, életünk, kezdett anyagilag labilissá válni. Sajnos későn jöttem rá, hogy miatta a gyermekemet is elhanyagoltam, mert nem láttam mást, csak azt, hogy mindent megadjak neki, ami mellettem tartja.

Hiába, semmi sem volt elég.
Sorra kaptam a hazugságokon, gyanús sms-eken, lehalkított telefonbeszélgetéseken, és füleseken, mikor más nőkkel látták. Mindannyiszor megbocsátottam, mert a félelem, hogy más ölelheti gyönyörű testét, nem hagyott élni.

Az utolsó kalandjából egy kisfiú született.
Addigra én már kétségbeesve és reményt vesztve kerestem a megoldást: ki tud segíteni, hogy elengedjem, ki tudja megmondani mi a helyes, és hogyan lehet ezt ép ésszel kibírni, túlélni: vége.
Nem az enyém többé.
Az első felocsúdott pillanatomban belém hasított a felismerés: mi lesz velem a megszokott és heves, minden napos szex csaták nélkül? Keserűen konstatáltam már előre az elvonási tüneteket, és vártam a kellő pillanatot, hogyan, és mikor tudok ebből a megalázó ördögi körből kiszállni? A megoldás nem sokat váratott magára.

2. rész

Nem tudtam megtenni, gyenge voltam, nem voltam önmagam.
A legjavát adtam mindenemből, nem értettem, miért nem működik ez visszafelé is.
Egyetlen oka lehetett: nem volt belém szerelmes.