2
2014. május 3.
Szakad az eső, mintha sose akarna elállni. A széna is szétázik, mert hiába kaszáltam le és gereblyézte össze lovas barátunk, ha végül nem vitte el. Holnap hogy fogom befejezni a maradék ezervalahányszáz négyzetmétert, és ha nem én csinálom mi a garancia, hogy más is tudni fogja, hogy hol vannak a friss telepítéseim? Gyomirtóznom kéne a sort, h ne kelljen ott kaszálni. Hétfőtől jó időt mondanak, talán még belefér a délelőttbe. Tudom, hogy maximalista vagyok, de nem mindig ám.
De nem is ez a legbosszantóbb. Julcsi! Az én gyönyörű macskalányom szerelembe esett. Nem tudom, hogy az ízlésében kire ütött az én hófehér gyönyörűségem, hogy az összes jóvágású kandúr közül sikerült pont a legritkarondább, legnagyobb, félszemű cirmos kandúrral lepaktálnia. Hát, hogy az a ritka ronda kandúr kétszer akkora, mint a többi, az egyszer biztos. Meg, hogy ízlésficama van Julcsinak, az is biztos. A kandúrnak nincs, az egyértelmű, amilyen nagy feje van, olyan jó ízlése is. Még, hogy nem a méret a lényeg... Julcsi... mi lesz veled két hónap múlva?
A bejegyzést írta: Virág
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend