Csalódtam benned...!

2014. december 29.

Vissza a naplóhoz

Csalódtam benned, mert csalóka vagy...kitárulkozol, aztán távozol. Kitárulkoznék, de Te becsuktad az ajtót. Belépnék életedbe, de Te elhatároztad, távolságot tartasz. Nem keresel már, nem vigyázol rám, nem kellettem. Mégis fátyol borította szívem, mert már foglalt voltam én is mint Te. Tetszett a szemed, tetszett a szád, amivel azt mondtad, bárcsak látnál már. Nem gondolkoztam, amikor mellé szegődtem, csak vártam, hogy álmom valósul meg, igaz csak álom. Csalódok, és várok. Írj néhány sort, szerelmes levelet. Vagy szakító levelet, csak tudjam jól vagy. Nem mersz beszélni már velem, mert van valakid mellettem. Talán Ő az első, és én a másod hegedűs. Mellettem viszont senki nem maradt. Elhagytam és nem távozott mégsem életemből...Neki köszönhetem, hogy mégis megmaradtam, önmagam.

A bejegyzést írta: Zsüsztin