Egy könnycsepp a szemem sarkában
2018. március 8.
Ha semmi sem a régi, hamar bajba kerülhetsz.
Lendületesen kezdtem a mai napot, sok elgondolt munkával.
Megfogtam egy kakast, ami jó lesz ebédre. Összekötöttem a lábait és letakartam egy műanyag ládával.
Ekkor megbotlottam, estem térdekre, kezekre ...
Küszködtem, sok percen keresztül, bízva benne, majd csak talpra állok.
Majd a telefont a földre téve, kihangosítva, hívtam a lakásban lévő telefont, egy szó sem jött ki a számon!
- Mond, ha nem vagyok, mit csináltál volna?
- Megvártam volna míg hazaérsz.
Talán a kérdést nem is így tették föl, csak én értelmeztem így.
A rosszban is van valami jó:
ha nem ma történik ...
ha hideg van ...
ha sár van ...
ha lépcsőn nem befelé esek ...
ha az előttem lévő dolgokra arccal esek ...
ha a lécsőn kifelé esek ...
Történt mindez január 28-án.
Nehezen találok magamra!
A bejegyzést írta: D Klári
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.