Füstmérgezés után
2012. január 13.
Ma már szerencsésen megúsztam egy füstmérgezést, mert megszólalt a szomszéd riasztója, és jó idő múlva fel is ébredtem belőle.
Az úgy van, hogy a zuram a Tibi mindig a kandalló tetején szárítja a fát, mert kicsit nedves még. De nem először fordult elő, hogy ott maradt és majdnem kigyulladt és kis füst lett. És annyiszor mondtam már neki, hogy nem szabad ott hagyni, ha nem figyelünk. Persze nincs is vele gond, ha "süt" funkcióban van, mert akkor nem forró a teteje. Csakhogy tegnap "főz" funkción maradt. Na, ez volt az, amit nem tudtam. Volt rajta két nagy fa is.
Hajnali 3-kor arra ébredtem, hogy éktelenül szól a szomszéd riasztója már jó ideje. Kicsit nehezen ébredtem, mindenfélét álmodtam.
Felültem az ágyban és akkor láttam, hogy a szoba is tiszta füst, és a többi helyiség még jobban. Kinyitottam az ablakot, meg a bejárati ajtót és lekaptam a két fát a kandalló tetejéről, ami tök fekete volt és már parázslott az alja.
Megint túléltünk valamit, hála az idióta riasztónak, ami bekattant és még majd' egy óráig iszonyatos hangerővel szirénázott, hajnali háromtól majdnem négyig, a hajnalban dolgozni járók legnagyobb "örömére". Szegény anyámat sajnáltam, aki négy körül kel, hogy elérje az öt előtt induló buszt. De! Legalább élünk.
Mondom a zuramnak, a Tibinek, hogy ha magával akar vinni a halálba, akkor valami gyorsabb módszert válasszon, bár az ágyban párnák közt, füstmérgezésben, nem olyan rossz, ha átalszok a halálba…
Most lassan bevetem magam a kocsiülésbe, levizitelek a pszichén, a könyvtárba, a postán, bedobok a kocsiba 2-3 mázsa fát, felcsípem anyámat a munkahelyén, hazafuvarozok, aztán… kis pihi után idevetődök. :)
Fotó: Ailettől
…
Ui: Abba most inkább bele se gondolok, hogy mi lett volna, ha nem szólal meg a riasztó, vagyis nem romlik el úgy, hogy ne tudják kikapcsolni.
Az életünk számtalan véletlenen múlik. Vagy nincsenek is véletlenek?
De… csak a riasztón múlt, hogy most itt írhatok nektek.
Azt hiszem rám jár a rúd. Vagy szívinfarktust akarok kapni, vagy füstmérgezést, vagy simán csak behajtok az árokba. Kíváncsi vagyok, hogy meddig lesz még az, hogy megúszom egyetlen karcolás nélkül.
Most lépek, mert elkések. Puszi Mindenkinek és CsókA családnak!
A bejegyzést írta: Virág
Hozzászólások
időrendi sorrend
Látod, ez vicces!
Az kizárt! :)
Nagyon nehéz ám vigyázni magamra. :)
De talán van, aki vigyáz rám. :)
Gyűlölöm a riasztókat, mert mindig rosszkor szólnak...látod, most a rosszkor szólt riasztó jókor, vagyis életet mentett. Még szerencse! Vigyázz magadra!!
De talán van, aki vigyáz rám. :)
Ez tényleg nem vicces, ahogy Éva írta és Vivien szokta mondani. Apád szerint nincsenek véletlenek. Lehet, hogy van valami amiben neki lehet igaza?
Anyu.
Anyu.
Kicsit köhögök azért, de a tejcsoki jól mulasztja. :)
Mint mindig mondom, hogy semmi sem véletlen! DI, meg minden, van még dolgod itt! Csak óvatosan a jelekkel!
PuSziVirág!
A
Vigyázzatok magatokra, van amiből csak egy van! Ja és ne vezess gyorsabban, mint az őrangyalod! :)
Pussz, Tündér