Hozzászólás Donna Juanna cikkéhez

2013. január 12.

Vissza a naplóhoz

Minden vagy nekem, amiről idáig csak álmodhattam. Őrzöd lelkemet, amely nélküled elveszne a hideg, kopár végtelenben. Szívem kihaló parazsát lángra gyújtottad újra.Lobogó tűz lettem neked, s te lettél az én reményem. Csillag szemeid vezetnek az örök szerelembe, boldoggá varázsolva, már-már homályba tűnő napjaim. Öleléseid, mint ezernyi, apró Szent János bogárka fénye, úgy ragyognak be minden pillanatot, amikor a karjaidban megpihenhetek.

A bejegyzést írta: Pumukli56

Hozzászólások

fordított időrendi sorrend

 

Nagyon szép! Biztosan örül, aki kapja! :)

Tündér56

Köszönöm :-) Nagyon szép......... sz......k :-)

naplemente

Csodaszép vallomás mély érzéseidről.

Ilona

Igen őszintén és szépen irtad, az ilyen vallomás szivből jön!Gratula, örülhet, akinek szól! :)