Teknős és az eper
2018. június 20.
Kosárból a földre esett,
Eperke elkeseredett.
Gurult az úton tovább,
szólt egy hangocska: - netovább.
Teknős Jenő az én nevem,
eltévedtem a terepen.
A szépségedet meglátva,
nyál futkározik a számba.
Éhes bendő felkorog,
szívecském gyorsan dobog.
Lassan haladok előre,
hozzád érek egykettőre.
Ne gurulj el, hallod-e,
enyém leszel várod-e ?
Ezt a gyümölcsöt szeretem,
vitamin bombát megeszem.
Azt hiszi, hogy ő győzött,
engem jól lekörözött.
Igaz picike a fejem,
van magamhoz való eszem.
Sajnálom, hogy így esett,
de kárba így nem veszett,
tele is lett a gyomrocskám,
megpihenek a dombocskán...
2017. 02. 22.
/ Gyerekvers /
Ilpaki
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
Kép: internet
A bejegyzést írta: Ilpaki
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.