újabb események régebbi események további események
11:19
Tündér módosította a naplóbejegyzését
11:17
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Végzetes szerelem a buszmegállóban (összeollózás)

2011. augusztus 9.

Vissza a naplóhoz

Egy régi írásomat részletekből Zséva összeollózta...
Köszönöm neki!

Ádám és Éva már régről ismerték egymást...
Ádám már kisgyerek kora óta csüngedező szerelemmel figyelte Évát.
A történetük az óvodában kezdődött. A picurka lányka egyszer otthonról almát vitt reggelire és nem bírta egymaga megenni. Ezt látva Éva álnok, kígyó barátnője, odébb lökdöste szegény ártatlant, az egyik jóképű fiú mellé.
- Adj csak neki abból az almából - sziszegte az álnok barátnő.
Ő meg megkínálta a fiút.
Ismeretségük innen gyökeredzett.
Ádám nem bírt ellenállni a kísértésnek, beleharapott Éva almájába. Szerelem volt első látásra, de csak az ő részéről. A fiú érzelmei sajnos viszonzatlanok maradtak. Ádámot ez nagyon bántotta. Hiába rajzolt a színes ceruzáival nyíló virágokat a lánynak az óvónénitől kapott lapokra, és hiába adta oda a kislapátját az óvoda homokozójában.

Teltek az évek, Éva és Ádám életútja szétvált egymástól. Éva megházasodott. Ádám pedig magányosan élte mindennapjait. Évának gyermekei születtek. Egy kislány, Évi és egy fiú, Béla. Éva házassága a kezdetben magas hőfokon izzott, de az idő múlásával, ahogy a meleg lepény is kihűl, az ő házasságuk is kisiklott. Férjével egyre hűvösebb lett a kapcsolatuk. István sűrűn felöntött a garatra. Ilyenkor el-el csattant egy-két pofon is. Voltak napok, amikor Éva csak hatalmas napszemüveggel tudta eltakarni a férje által okozott ütések nyomait.

Ádám soha nem tévesztette szem elől Évát. Ő nyomon követte életét. Amikor Éva a város másik részébe költözött, Ádám is követte, albérletet váltott. Így azonban messzebb került a munkahelyétől, az addigi pár perces kocogás helyett, másfél órát kellett buszoznia. De ez az apró áldozat mindent megért. Szépen kezdődtek a napjai, minden reggel a buszmegállóban Évával találkozhatott. Éva már nem ismerte meg őt, ő azonban figyelemmel kísérte a kedves nőt, ahogy a gyermekeit igazgatja. Néha még Ádám is segítette őket felszállni a buszra. Sőt néha még Évának is. Ilyenkor egymáshoz értek röpke pillanatokra és a segítő kezet a nő minden alkalommal udvariasan megköszönte.
Ádámon ilyenkor melegség szaladt át, egy-egy aprócska érintés az egész napját felmelegítette. Már várta ezeket a pillanatokat.
- Vajon segíthetek-e neki ma is? - ez járt a fejében minden reggel...

Történt egyszer, hogy Éva megint napszemüveget viselt, még nagyobbat, még sötétebbet, pedig a nap sem sütött, felhők lepték be a buszmegálló környékét. Így esett meg, hogy emiatt nem tudott eléggé figyelni gyerekeire. A kis Béla egy rosszcsont lurkó volt, akkor reggel is csintalankodott tesójával. A játék odáig fajult, hogy meglökte a picurka Évit, aki kis híján kiesett az úttestre, egy robogó autó elé. Ádám lélekjelenlétének köszönhetően, aki nem törődve mással, odaugrott és elrántotta az autó elől a kislányt. A nagy fékezés és ijedt sikolyokon kívül a kislánynak nem esett baja, de Ádámnak nem volt ilyen szerencséje, az autó őt ütötte el.

Éva a baleset után aggódva ment be a kórházba. A folyosón ülve, szorongva várt.
- Mi lehet a férfivel? – gondolkodott.
Hirtelen egy ajtó csapódott és egy orvos lépett ki rajta. A doktor tekintete keresően végigpásztázta a folyosón ülőket és megszólalt:
- Kihez tartozik a most behozott balesetes?
Éva körbenézett, nem látta, hogy más jelentkezne és megszólalt.
- Hozzám - mondta remegő hangon.
A doktor közelebb lépett a nőhöz.
- Hölgyem – sajnos rossz hírem van. A férjének amputálnunk kellett a lábát. Nagyon sajnálom.
Éva hirtelen nem tudott mit mondani..., nem tiltakozott, hogy az orvos a férjének hitte… sajgó szívvel gondolt a férfire és csak zokogott miközben arra gondolt: - Ez az ember az én lányomért áldozta a lábát!
Másnap virágot vitt Ádámnak és leült mellé. A férfi arca felragyogott. Élete legszebb napja volt ez.
- Szia Éva - mondta mosolyogva és gyönyörködött szinte a nőben.
- Szia, de te honnan tudod a nevem? - kérdezte a meglepődött Éva.
- Az óvodából, egyszer te adtál nekem almát reggelire. - Emlékszel?
Éva zavartan nézte a még mindig jóképű Ádámot, keresgélte az emlékeket, miközben azt hitte, a bajától mond ilyen sületlenségeket a férfi.

A nő még hetekig járt be a kórházba. Majd amikor Ádám kikerült onnan, akkor minden nap meglátogatta őt. Miközben beszélgettek, kiderült az igazság az almáról is. Sok mondanivalójuk volt egymás számára, és a sok beszéd közepette Éva érezte, hogy beleszeretett Ádámba. Már nem is tudta elképzelni a férfi nélkül az életét. Fontosak voltak neki a napi kis séták, amikor tologathatta a rokkant férfit. De nem csak neki tetszett Ádám, a gyerekei is oda voltak érte. Olyanok voltak ők együtt, mint egy igazi boldog család.

Egyik napon, amikor napszemüvegben látogatta meg Éva Ádámot, a férfi felcsattant.
- Nem mehet ez így tovább, hiába is takargatod, tudom, hogy ver a férjed!
Éva zokogásban tört ki.
-Eddig nem mertem mondani. – szégyelltem és féltem – mondta a nő, majd hosszú másodpercekig csendben álltak egymással szemben.
Holnap keresünk egy válóperes ügyvédet és beadjuk a válópert, ti meg már ma költözzetek hozzám!
Éva szólni se tudott. Gyerekkori elfojtott vágyak ébredtek fel benne. Ráébredt, hogy ő titokban mindig Ádámról álmodozott, de magának se merte bevallani. Az almáját is annak a szép fiúnak adta, akire a lányok rá se mertek nézni. A homokozóban is csak dacból nem fogadta el a lapátot és a rajzokat is titokban hazalopta az óvodából, amit neki rajzolt az ő "hercege". Egész lánykorában és később is mindig arról a fiúról álmodozott, akit elsodort tőle az élet. Nagyon örült neki, hogy így utólag mégis megkapta. Nem volt már neki fontos, hogy nem az a szépfiú volt, mint aki álmaiban megjelent előtte. Jó volt neki így is. Neki a szerelmük volt a legfontosabb kincs a világon.
És mi lenne ennél fontosabb?
- Semmi – gondolta, és mosolyogva nézett előre…

***
Kapcsolódó írások:
Pinokkió>
http://www.felesegek.hu/cikkek/hazassagot-befolyasolo-kulso-tenyezok/ferfi-no-baratsag/vegzetes-szerelem-a-buszmegalloban_3222

http://www.felesegek.hu/cikkek/hazassagot-befolyasolo-kulso-tenyezok/ferfi-no-baratsag/tukor-a-vegzetes-szerelem-a-buszmegallobanhoz-onkritikai-iras_3261

Orsolya>
http://www.felesegek.hu/cikkek/mindennapjaink/hetkoznapi-tortenetek/kocsma-elet-a-kezdet_3435

http://www.felesegek.hu/cikkek/mindennapjaink/hetkoznapi-tortenetek/kocsma-elet-orsolyasan_3601

http://www.felesegek.hu/cikkek/mindennapjaink/hetkoznapi-tortenetek/kocsma-elet-orsolyasan-a-folytatas_3602

http://www.felesegek.hu/cikkek/mindennapjaink/hetkoznapi-tortenetek/kocsma-elet-orsolyasan-a-tortenet-vege_3701

http://www.felesegek.hu/cikkek/mindennapjaink/hetkoznapi-tortenetek/beszelo-falak_3394

A bejegyzést írta: Pinokkió

Hozzászólások

időrendi sorrend

2011. augusztus 9. 13:53

megtekintés Válasz erre: Bianka - 2011. augusztus 9. 13:12

Kimaradt egy rész... Volt benne olyan is, h. Éva attól fél, h. a férje agyonveri Ádámot, pedig Ádámnak már így is csak egy lába van. Az még kéne bele.
Lehet, h. nem így volt, ez esetben közreadom felhasználás céljából.:)

Direkt kimaradt, ... Pinokkió szerint az a rész túl "egyszerű" és közhelyes..., ezért bár értékelem, hogy hiányolod azt a mondatrészt, de rá hallgattam. :-)

Élveztem mi tagadás, egy darabig. De így egybeolvasva az igazi.

Puszi,
Éva
2011. augusztus 9. 13:53

megtekintés Válasz erre: Bianka - 2011. augusztus 9. 13:12

Kimaradt egy rész... Volt benne olyan is, h. Éva attól fél, h. a férje agyonveri Ádámot, pedig Ádámnak már így is csak egy lába van. Az még kéne bele.
Lehet, h. nem így volt, ez esetben közreadom felhasználás céljából.:)

Ahogy olvasgatom, azt hiszem Éva jól rövidített, az eredeti verzióban tényleg úgy volt, de a 2. részben ezt lerövidített lett.
2011. augusztus 9. 13:14

megtekintés Válasz erre: Bianka - 2011. augusztus 9. 13:12

Kimaradt egy rész... Volt benne olyan is, h. Éva attól fél, h. a férje agyonveri Ádámot, pedig Ádámnak már így is csak egy lába van. Az még kéne bele.
Lehet, h. nem így volt, ez esetben közreadom felhasználás céljából.:)

Micsoda figyelmes olvasóim vannak!
Imádlak benneteket:-)
Üdv,
Pinokkió
2011. augusztus 9. 13:13
Szia Pinokkió! Először nem tudtam mit írjak..... most már igen: KÖSZÖNÖM! Azóta lefutott jó adag víz a folyón, de remélem elindultam valahol....

Évinek pedig a segítsége köszi!

Baráti üdvözlettel Orsolya
2011. augusztus 9. 13:12
Kimaradt egy rész... Volt benne olyan is, h. Éva attól fél, h. a férje agyonveri Ádámot, pedig Ádámnak már így is csak egy lába van. Az még kéne bele.
Lehet, h. nem így volt, ez esetben közreadom felhasználás céljából.:)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: