újabb események régebbi események további események
19:20
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
19:11
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
18:10
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
18:05
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
17:49
zsoltne.eva új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
13:17
kalozlány új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:15
kalozlány új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
17:30
Fifti regisztrált a weboldalra
09:52
emillio válaszolt a Kérdezd a férfit menüpont egyik kérdésére
00:14
emillio új bejegyzést írt a naplójába
20:35
Yolla válaszolt egy szavazásra
19:44
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
16:21
Yolla új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:40
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
11:51
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
10:07
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
22:55
Ilona új cikket töltött fel
21:17
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
19:59
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
19:58
Ködmadár új cikket töltött fel

Terápia ~ IV. rész

2010. szeptember 15. - Látogatók száma: 142

Alig foglalok helyet az ismerőssé vált karosszékben a pszichológusommal szemben, amikor furcsa, cincogásra és egyben csicsergésre is hasonlító hangok ütik meg a fülünket. Kérdőn néz rám:
- Ön is hallja?
- Igen.
Próbáljuk figyelmen kívül hagyni, de a hang megismétlődik. Újra és újra. Megint rám néz. Ez az azonosítatlan kis élőlény megzavarja a terápiámat.
- Mi lehet ez? - kérdi.
- Talán egér, vagy madár, nem vagyok benne biztos.
- Nem tücsök?
- Nem, annak más hangja van, és csak éjjel ciripel - válaszolom.
- Az igaz.
Próbáljuk folytatni a félbehagyott beszélgetést, de az ismeretlen lény minduntalan közbeszól.
- Nem bánja, ha megnézem? - érdeklődik.
- Nem - felelek nagylelkűen.
A pszichológusom feláll és az ablakhoz megy. Elhúzza a függönyt, de a régi kórház magas ablakának a résénél nem látszik semmi. A hang megismétlődik. A sarokban sincs semmi mozgás. Ekkor az ablaknál álló íróasztalra egy szórólapot tesz, majd feláll rá.
- Na, ha most valaki bejönne! Vajon mit gondolna magában? - teszi fel a kérdést az íróasztal tetején állva.
- Azt, hogy teszteli, hogyan viselkedem váratlan és szokatlan helyzetekben - vágom rá azonnal mosolyogva.

- Nagyon fáradt vagyok - mondja, miután visszaül a székbe - fél kettőkor feküdtem le tegnap hajnalban.
- Nem baj, majd átveszem az irányítást.
- Azt szeretné?
- Valójában nem - válaszolom - jobban szeretem, ha a férfi irányít. A férfi legyen férfi.
- Mondta, hogy volt nőgyógyásznál és sikerült valamit elintézni.
- Igen, kaptam gyógyszert, Norcolut-ot, ami meghozza a vérzésem, és az utánra fogamzásgátlót, Jangee-t...

***

A terapeután szerint segítene a saját nőiességemről alkotott képemen, ha rendszeresen megjönne a mensesem. Persze a PCOS miatt már négy éve nincs vérzésem.
- Ön hogy áll a nőiességével? - kérdezte múlt alkalommal.
- Azzal? Azzal sehogy - válaszoltam. - Akik kint a folyosón mászkálnak egészségügyisek, azok nők. Én nem vagyok az. Én lány vagyok.
- Hány évesnek gondolja önmagát?
- Olyan húsz körülinek.
- Az végül is nem baj, mert akkor a húsz körüliek energiájával is rendelkezik. A baj az, hogy nőnek nézték akkor, amikor még egyáltalán nem volt az. Nőként bántak önnel és ezzel sérült az önmagáról és a nőiességéről alkotott képe.

Mindig úgy gondoltam magamra, mint lányra. Asszonyként és anyaként még el tudnám magamat képzelni, de nőként nem. A nők felnőttek. Én nem vagyok nő. Nem vagyok felnőtt. Anya viszont nagyon szeretnék lenni... Anyának lenni... Azt hiszem kevés jobb dolog van ennél, mint amikor a kezedben tarthatod a gyermekedet. Anyának lenni, olyasmi, mint beteljesíteni a sorsodat, amire rendelt az ég. Amire mindig is vágytam. Rengeteg felelősség és rengeteg szeretet. Mindent feladni érte. Persze ésszerűen, mert nem akarom elkényeztetni. Elképzeltem már sokszor. Amikor megszületik és a karomban van. Amikor nagyobb és együtt játszunk, taníthatom. Amikor jön a kamaszkor... amikor kirepül, majd elhozza az unokáimat. Képzeletben mindig jó anya vagyok, és boldog.

Régebben sokat gondolkoztam rajta, hogy ha már anyunak nem, akkor legalább az öcsémnek mondjam-e el a titkomat? Aztán megtettem. Nem volt könnyű. De már régóta gondolkoztam rajta, látva, hogy milyen gyorsan nő a kislánya, hogy apámat fenyegessem-e meg, hogy eszébe ne jusson hogy hozzányúljon, vagy öcsémet figyelmeztessem-e? Végül Öcsinek mondtam el. Azt mondta, hogy jól tettem, hogy neki szóltam. És köztünk marad. Szerinte se szóljunk már anyunak. Skype-on beszéltük meg, nekem így könnyebb volt. Nem biztos, hogy ment volna, ha látom hogyan néz rám. Utána nagyon kimerült voltam. De úgy érzem, hogy ez most egy hatalmas lépés volt. És akkor, miután Öcsinek elmondtam a sötét titkaimat, egy héten belül újra megjött a vérzésem... Lehet összefüggés a kettő között? Lehetett ez rám ilyen nagy hatással vajon? Ilyen rövid idő alatt? Vajon ha elmondanám anyunak teljesen helyrejönnék? Ezt sajnos még nem tesztelhetem le, de talán majd egyszer... "Mindennek rendelt ideje van" Ezt írja a Biblia is. Ennek már itt volt az ideje. Hogy elmondom-e valaha anyunak, az még nem biztos. De már semmire se vennék mérget előre. Egyelőre nem. Azóta Öcsivel is közelebb kerültünk, hogy jobban ismer. Sajnáltam azért, de nem várhattam tovább. Annál nehezebb lett volna, minél tovább húzom-halasztom. Már akkor is jobban voltam tőle kicsit, felszabadultabb lettem.
Szerintem igen, lehet köze hozzá, hogy megjött, hiszen kezdem feldolgozni a múltam, kezdek félelem nélkül szembenézni vele, ami nagyon sokat jelent, egy idő után én fogom uralni a vele kapcsolatos érzéseimet, és egyre jobb lesz. Nem tudom, hogy milyen hatással lenne rám, ha elmondanám édesanyámnak, de ezt érezni fogom, ha el kell mondanom, ha kikívánkozik belőlem...

***

- És megvizsgálta a nőgyógyász mielőtt felírta a gyógyszert?
- Nem - mondom, elhallgatva a saját kételyeimet is a dologgal kapcsolatban. .
- Neeem? Mindenféle labor nélkül egyszerűen csak felírt gyógyszert? - háborodik fel.
- Így van. De a PCOS nekem már diagnosztizálva van. És az utolsó laborjaim teljesen rendben voltak. Csupán a tesztoszteronom volt picit magasabb a határértéknél, de az összes többi rendben volt. Cisztát sem találtak CT, egyáltalán semmit.
- Mikori ez az eredmény?
- Olyan márciusi körülbelül.
- Ja ebben az évben? - kérdez rá. - Akkor már elmegy, azt hittem több éves. De azért megvizsgálhatta volna, mielőtt hormont ír fel.
- Szerintem is. Pedig nem is a pénzéhesnél voltam.
- Magam is úgy tapasztalom, hogy az orvosok többségét sajnos csak a pénz érdekli.
- Azelőtt a főorvosnál voltam és az ő érdeklődése abban a pillanatban szűnt meg irántam, amikor azt mondtam, hogy nem akarok laporoszkópiát.
- Valóban?
- Igen. Műtét egyenlő pénz - jelentem ki. - Egészen addig érdeklődést mutatott, de azután szemmel láthatóan szűnt meg az érdeklődése. Látványos volt.
- Borzasztó - mondja ő.
- Gondolkoztam a múltkori beszélgetésünkön. Sőt egész héten az foglalkoztatott leginkább.
- Melyik részére gondol? - kérdez rá.

Folytatás következik...

8 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Cikkíró
cikkíró párbeszéd
2010. szeptember 29. 18:24

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2010. szeptember 29. 16:18

Szia Luca! Szépen írsz..., én is megyek tovább!
Pinokkió

Örülök, ha valóban így gondolod! :)
2010. szeptember 29. 16:18
Szia Luca! Szépen írsz..., én is megyek tovább!
Pinokkió
Cikkíró
cikkíró párbeszéd
2010. szeptember 29. 15:07

megtekintés Válasz erre:   - 2010. szeptember 26. 19:15

Sajnos ez a magyar eü. SZÁNDÉKOSAN ÍROM NAGGYAL: TISZTELET A KIVÉTELNEK!!!

De mindig van remény, hogy vannak lelkiismeretes orvosok.
Cikkíró
cikkíró párbeszéd
2010. szeptember 29. 15:06

megtekintés Válasz erre: ginesz - 2010. szeptember 29. 08:10

Megyek olvasok tovább...

Látom. :)
2010. szeptember 29. 08:10
Megyek olvasok tovább...
Cikkíró
cikkíró párbeszéd
2010. szeptember 26. 22:40

megtekintés Válasz erre:   - 2010. szeptember 26. 19:15

Sajnos ez a magyar eü. SZÁNDÉKOSAN ÍROM NAGGYAL: TISZTELET A KIVÉTELNEK!!!

Hát ez az. :(
 
2010. szeptember 26. 19:15
Sajnos ez a magyar eü. SZÁNDÉKOSAN ÍROM NAGGYAL: TISZTELET A KIVÉTELNEK!!!
Cikkíró
cikkíró párbeszéd
2010. szeptember 18. 08:58

megtekintés Válasz erre: Áné Ági - 2010. szeptember 16. 14:12

Hosszú, de EREDMÉNYES, Kedves Lucám!!!!!!!! Szeretettel: Ági!!!!!!!
Jövök Veled!!!

http://www.felesegek.hu/cikkek/belbecs-avagy-a-noi-lelek/pedofilia-aldozatai/terapia-v-resz_2513


A következő rész... :)
Cikkíró
cikkíró párbeszéd
2010. szeptember 16. 15:58

megtekintés Válasz erre: Áné Ági - 2010. szeptember 16. 14:12

Hosszú, de EREDMÉNYES, Kedves Lucám!!!!!!!! Szeretettel: Ági!!!!!!!
Jövök Veled!!!

Köszönöm! :)
2010. szeptember 16. 14:12
Hosszú, de EREDMÉNYES, Kedves Lucám!!!!!!!! Szeretettel: Ági!!!!!!!
Jövök Veled!!!
Cikkíró
cikkíró párbeszéd
2010. szeptember 15. 22:24

megtekintés Válasz erre: Orsolya - 2010. szeptember 15. 09:58

Luca! Neked sem könnyű, hosszú még az út a végéig.....üdv Orsolya

Igaz. :)
Köszönöm Orsi, hogy itt voltál!
2010. szeptember 15. 09:58
Luca! Neked sem könnyű, hosszú még az út a végéig.....üdv Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: