újabb események régebbi események további események
17:21
Janó új cikket töltött fel
16:40
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
16:13
Tündér válaszolt egy szavazásra
16:13
Tündér válaszolt egy szavazásra
16:13
Tündér válaszolt egy szavazásra
13:21
Ilona új cikket töltött fel
07:50
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
14:26
Yolla válaszolt egy szavazásra
14:15
Yolla új cikket töltött fel
09:24
Új cikk került fel a weboldalra
08:45
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
07:59
Yolla válaszolt egy szavazásra
19:37
Anyu válaszolt egy szavazásra
19:33
Anyu válaszolt egy szavazásra
19:13
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
16:23
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
16:09
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
15:49
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
11:48
Yolla válaszolt egy szavazásra
11:47
Yolla új cikket töltött fel

A sértődés

2011. május 2. - Látogatók száma: 130

Évi biciklizni tanult. Amikor már jól ment neki, akkor a mellettünk lévő kis utcába egyedül is kimehetett gyakorolni.

Amikor kiértem az utcára már nem hallatszott a bőgése. Tudtam, hogy baj van.
- Anya te miért most jössz? - vont kérdőre a lányom.
Közelebb léptem, és felemeltem a földről.
- Ne segíts!
Megsimogattam a fejét, leporoltam a kis ruháját.
- Minek jöttél. Én már sírtam. Most már nem kellesz.
- Szívecském, ugyan már! - mondtam kedvesen.
- Látod a biciklimet?
- Igen. Mit kell rajta nézni?
- Nem működik a fékem.
- Majd apa megnézi.
- De te nézd meg. Most!
Egyet hümmögtem, és ránéztem a fékre. Kipróbáltam, hogy mi lehet a baj, de minden rendbe volt.
- Ez jó édes kislányom.
- Anya te megint azt akarod, hogy elessek?
- Hogy akarhatnám én azt? - kérdeztem, s közben lehajoltam megtörölgetni a sebes kis térdecskéjét.
- Vérzik a fejem is. Azt is tessék megtörölni!
- Hol Évikém? Én nem látom.
- Anya te nem akarsz engem meggyógyítani.
Az előbbi hangos sírást, amit még a házból is hallottam, most hirtelen testközelből kaptam. Évi bőgni kezdett. Én meg ott álltam tehetetlenül. A lányomnak semmi baja, de úgy visít, mint a fába szorult kiskukac.
- Nekem rossz anyukám van - mondta két sírógörcs között.
A hangos sírásra a szomszéd fiú is megérkezett.
- Nézd ott jön Jenő - mondtam a lányomnak.
- Hol? - kérdezte a hirtelen elálló könnyeit törölgetve.
- Hát ott a sarkon, biztos meghallotta a szirénázásodat - mondtam.
- Anya, te csúfolsz engem, én nem is vagyok tűzoltóautó.
Ekkor hozzánk ért Jenőke is.
- Mi a baj Évi? - kérdezte a kisfiú.
- Semmi, csak téged vártalak.
- Akkor én megyek is - mondtam. Beviszem a biciklid, hogy megcsinálja apa. Jó?
- Anya, nekem kell a bicikli! Jenővel szeretnénk bicajozni.
- Akkor nincs baj?
- Anya, szeretlek! Csak menj már!

A cikket írta: cecill

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. június 24. 23:26
Szia !

Aranyos és nagyon tetszett. Igen kell a szülő, mikor baj van, javítani és míg nem jön valaki más játszani. Ismerős. De hiszen ezért szeretjük és imádjuk falatnyi csöppségeinket. Igaz az enyémek már nagyok, de ez nem múlik el az idővel. A nagyokat is kell kényeztetni, szeretgetni, még akkor is, ha azt mondja :
-Naaaaaaaaa nem már nem vagyok bébi!!
Pedig dehogy is nem az Óriás bébi. Szeretik ha öleljük és simogatjuk, bátorítjuk őket. ez a sorsunk, de hiszen ezt akartuk. Üdv Éva.
2011. május 3. 15:14
Igen megértő és gondoskodó az anya a történetben! Az anyák már csak ilyenek!
F.
2011. május 3. 11:32
Sziassztok!
Köszi mindenkinek a pozitív hsz-eket!
Pusszancs,
Cecill
2011. május 3. 00:56
Kedves Cecill!
Aranyos kis történet!
Ez a Jenő.......csodákra képes! :-))
Teccccccettt!
Pussz
Csilla
2011. május 2. 22:55
Mert mi szülők addig vagyunk jók,amíg...megérkezik Jenő!

Érthető nem?
Gyuri
2011. május 2. 21:29
Szia cecill! Ez egy frappáns kis történet! Puszka Orsolya
2011. május 2. 21:10
Hát ez nagyon aranyos volt. :-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: