újabb események régebbi események további események
20:14
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
16:43
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
16:37
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
16:33
Ilona új cikket töltött fel
11:41
zsoltne.eva új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
10:45
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
09:50
Kőnig új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
21:41
Ilona új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
19:11
Hayde regisztrált a weboldalra
14:09
Új kérdést került be a Kérdezd a férfit menüpontba
13:51
Anyu válaszolt egy szavazásra
10:12
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:05
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
06:48
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
18:56
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
17:57
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
17:49
Ilona új cikket töltött fel
17:42
Ilona új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
17:38
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
16:52
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez

Az utolsó nap!

2012. március 5. - Látogatók száma: 97

"Nem vagyok tökéletes ember, sok dolog van, amit bár ne tettem volna meg.... Az eszem azt mondja: - Bolond vagy, felejtsd el őt!... de a szívem azt súgja, soha ne engedd el ..."

Úgy szerettem volna, ha megmondod, hogy valami bajod van velem, nem tetszik a külsőm, vagy a gondolataimmal nem tudsz azonosulni, esetleg mást képzeltél el magadnak, idővel rájöttél nem én vagyok az igazi?...

Vártam és újra mentem, ha hívtál örömmel. Igyekeztem mindig a kedvedbe járni, pedig addigra már bőven tudtam, itt valami nem stimmel? Mit akarsz valójában?... - töprengtem ezerrel..

Közben múlt az idő, nagyon sokat voltunk távol egymástól, de percre nem hagytál magamra... mindig, mindenről tudni akartál. Mit teszek, hogy teszek, mikor, merre járok? És én természetesnek vettem, hogy tudd éppen mit csinálok...

Hosszú távon fárasztó tudott ez lenni, mégis megértettem, hiszen hozzám tartoztál, hozzád tartoztam, tudni akartad mi van velem?... Én tudtam, hogy bajban vagy. Igyekeztem megérteni.

(Most mégis olyan helyzetben vagyok, amire senkitől nem kapok választ, hogy mi történt az után, hogy ott voltam nálad?... Mi változott, ha egyszer megkaptál mindent?... Az utolsó nap.)

Tőled szerettem volna tudni mi változott meg?... Még mindig jobb, mint egy bizonytalanság, ami úgy lopakodik be a szívembe és csak rombol, csak megöli az érzéseket... Hogyan tovább? Nem lehet csak úgy tenni, mintha semmi se lett volna.

Újra és újra eszembe jutnak az együtt töltött napok, órák, percek... Az utolsó, különösen. Miért? Kérdezem magamtól, mert választ nem kapok rá. - Fogadd el!... mondtad és hazugság az erre adott válaszom. Nem!... Nem tudom elfogadni, mert nem mondtad meg miért?... Miért?... Ha valakinek, neked tudnod kell!... Ne hagyj kétségek között.

A távolság, ami köztünk van egy idő óta, felnagyítja még azt is, ami csak iciri-piciri volt... most nagy dolognak tulajdonítom. Pedig talán semmi se volt, csak valami apróság. Mégis, addig, amíg tőled származott, valami jelentőségét mégis csak tulajdonítottam ennek? Mi volt az?... Csak egy pillanat, egy fellángolás?

Ki vagy te?

A cikket írta: zsoltne.eva

2 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2012. március 6. 16:27

megtekintés Válasz erre: Helena - 2012. március 6. 10:15

Kedves Éva, tudod a választ, hiszen Te magad fogalmaztad meg, de talán nem ezt szeretnéd hallani.
Idézek:
"(Most mégis olyan helyzetben vagyok, amire senkitől nem kapok választ, hogy mi történt az után, hogy ott voltam nálad?... Mi változott, ha egyszer megkaptál mindent?... Az utolsó nap.)"

Azt mondják, amíg csak vágyakozik, ébren tartja a vadász ösztöne, aztán, ha levadászta már nem érdekes...
Lépj túl kedves, nem érdemelt meg.
Ölellek: Helena

Persze... minden nappal könnyebb lesz. Aranyos vagy, ahogy megpróbálsz biztatni, értelmetlen egy olyan dolgon töprengeni, ami másnak nem számít, nem fontos, és mégis...
Külön-külön is tudom, igazatok van. Csak én vagyok az a fafej... lassan úgy érzem mintha arra várnék, hogy megbántson még inkább, mint idáig tette, akkor talán meggyűlölöm... így csak magamban őrlődök... Meddig tart az addig?

Köszönöm,
Éva
2012. március 6. 10:15
Kedves Éva, tudod a választ, hiszen Te magad fogalmaztad meg, de talán nem ezt szeretnéd hallani.
Idézek:
"(Most mégis olyan helyzetben vagyok, amire senkitől nem kapok választ, hogy mi történt az után, hogy ott voltam nálad?... Mi változott, ha egyszer megkaptál mindent?... Az utolsó nap.)"

Azt mondják, amíg csak vágyakozik, ébren tartja a vadász ösztöne, aztán, ha levadászta már nem érdekes...
Lépj túl kedves, nem érdemelt meg.
Ölellek: Helena
2012. március 5. 21:51

megtekintés Válasz erre: maresz058 - 2012. március 5. 17:46

Ne keresd ki Ő!

Őrizd azt ami szép maradt, majd meglátod egy idő után, már nem is kérdezel, még magadtól sem. Az aki, nem ez számít, hagyd és engedd el végleg!

Maresz

Bárcsak ez az idő most lenne!... De igazad van. Minek kérdezni, keresni? Már úgysem számít! Talán nem is volt annyira szép, csak én kerestem valamit benne? Amit én annak láttam, lehet számára semmit nem jelentett, ezt bárkivel, bármikor megismételhetőnek letudta. Így nekem már nem is olyan szép!... Akár elengednem sem kell, elmegy ő magától.
Elmossa az idő! :-)

Éva
2012. március 5. 17:46
Ne keresd ki Ő!

Őrizd azt ami szép maradt, majd meglátod egy idő után, már nem is kérdezel, még magadtól sem. Az aki, nem ez számít, hagyd és engedd el végleg!

Maresz
2012. március 5. 14:46

megtekintés Válasz erre: Virág - 2012. március 5. 10:13

Igen, csak elvett. Zárd le, mert csak ki fog használni a jövőben is.

Azon vagyok...!
2012. március 5. 10:13

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2012. március 5. 10:03

Kedves Tündér!

Nem. Az nem válasz, az gyávaság! Itt nincs arról szó, hogy nem lépek tovább, és a múltban élek. Nem. Éppen hogy arról van szó, hogy tovább akarok lépni, előre nézni! Le akarok valamit zárni! De tudnom kell, akinek adtam, csak elvett volna?

Puszi,
Éva

Igen, csak elvett. Zárd le, mert csak ki fog használni a jövőben is.
2012. március 5. 10:03
Kedves Tündér!

Nem. Az nem válasz, az gyávaság! Itt nincs arról szó, hogy nem lépek tovább, és a múltban élek. Nem. Éppen hogy arról van szó, hogy tovább akarok lépni, előre nézni! Le akarok valamit zárni! De tudnom kell, akinek adtam, csak elvett volna?

Puszi,
Éva
2012. március 5. 09:48
Kedves Éva!

Rossz az, amikor nem tudunk rendesen lezárni egy kapcsolatot, mert kérdések maradnak bennünk.
De túl kell lépni akkor is rajta. Főleg akkor, ha a másik fél nem is akar válaszolni a kérdéseinkre. Mert az is egy válasz. Ennyire nem érdekeljük, hogy válaszra sem méltat.
Tudom, hogy nehéz, de lépj tovább! aki a múltban él, az nem él.
Nézz előre!

Pussz, Tündér
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: