újabb események régebbi események további események
03:54
wadbikaiy új cikket töltött fel
03:46
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
23:12
Főnix Madárka új bejegyzést írt a naplójába
04:59
wadbikaiy új cikket töltött fel
04:53
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
19:07
Gegrfso regisztrált a weboldalra
08:32
WilliamVok regisztrált a weboldalra
07:39
Clara62 új cikket töltött fel
02:16
Scgbovk regisztrált a weboldalra
16:16
Xjjeztz regisztrált a weboldalra
04:13
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
04:09
wadbikaiy új cikket töltött fel
08:08
niczorrrr regisztrált a weboldalra
12:29
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
07:48
Clara62 új cikket töltött fel
23:21
Tündér módosította a naplóbejegyzését
23:17
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
21:31
Ilpaki új cikket töltött fel
09:23
Clara62 új cikket töltött fel
22:04
Főnix Madárka módosította a naplóbejegyzését

Ő is egy Mária volt...

2012. április 1. - Látogatók száma: 120

Nem áprilisi tréfa volt!

2007- januárjában megismerkedtem egy 48 éves nagyon csinos, helyes csajszival hirdetés útján, akinek szintén Mária volt a neve. Tőlem ötven kilométerre lakott, egy dunántúli kisvárosban. Akkoriban talán nagyon vonzottam a Máriákat?... Ő válófélben volt a férjétől, aki egy menő vállalkozó volt, és igen jó módban éltek. Az asszonyka talán azért kacsingatott más felé, mert el volt hanyagolva. Mit ne mondjak, nagyon jól összemelegedtünk. Olyannyira, hogy heti több alkalommal is találkoztunk, természetesen nálam. Ami nem is volt ellenemre, de neki sem!

Mint már említettem csinos dekoratív, szinte úrhölgy volt. Na, és a szexben sem volt megvetni való! Sőt! Hol a saját kocsijával, hol busszal jött, és természetesen az útiköltségét én fizettem.

Akkor történt mindez, amikor másik házat vettem magamnak, mert a lányomnak adtam amiben előtte éltem. Ez a csajszi nagyon segítő, és készséges volt a költözködésemkor, ami 2007 januárjára esett. Mondanom sem kell, hogy szerencsés voltam ezzel a vétellel, mert egy alapos takarításon kívül nem kellett komolyabban ráfordítanom. Na és az árának a feléért tudtam megvenni a házat, és még jó idő is volt. Azaz nem volt hideg. Tehát pénzem is maradt bőven.

Teltek múltak a napok, a hetek. Mária jött, és ment. Kihangsúlyozom, hogy teljes volt a harmónia közöttünk. Úgy éreztem, hogy boldog vagyok, csak sokszor az ő gondjai hangoltak le kissé. Ami érthető is volt, mert a válás az mindenkit megvisel, és anyagi problémái is voltak. Egyszer beállított vagy 20 liter nagyon jó minőségű házi pálinkával, hogy segítsek neki eladni. Még azon a napon el is adtam vagy 12 litert.

Közbe-közbe történt egyszer, úgy vettem észre, hiányzik a pénzemből, de nem voltam benne akkor még biztos. A Mária tudta, hol tartom. Én teljes mértékben megbíztam benne! Egy hét elmúltával, már pozitívan gyanakodtam. Tehát addigra már húszezertől voltam megszabadítva. Na ekkor csapdát állítottam neki. Megszámoltam a pénzem tutira, és felszereltem a nagy tükröt a falra, amiből pontosan oda láttam a szekrényre.
Azon a késő délutánon együtt voltam vele a válóperes ügyvédjénél akit én is személyesen ismertem, mert ő volt annak az illetőnek az ügyvédje akitől a házat vettem. Az ügyvédnél mást sem hallottam, mint, hogy szapulja a férjét. Ja, és hogyan tudná tönkre tenni? Akkor már kezdtem besokallni, és igen erélyesen közbeszóltam... - Hogy lehetsz ennyire aljas, hogy így nekimész annak, aki mellett dolgoznod sem kellett, és évente többször vitt nyaralni, akivel körbe utaztad a földet!?... Láttam, hogy az ügyvéd is csak csóválja a fejét, na ekkor kimentem, és megvártam a kocsiban.

Útban hozzám, amit kapott tőlem szóban, hát azt nem igen rámolta a zsebébe. Hazaérvén be kellett fűteni a cserépkályhába, és közben kimentem fáért. Hát már erősen sötétedett, de kintről beláttam, hogy ő éppen mit is csinál. Hát az események nem is várattak sokáig, mert láttam a tükörből, hogy ez a kedves hölgy mint szabadít meg a pénzemtől. Teljes mértékben csalódottnak éreztem magam, és még vacsorázni sem volt kedvem. Este lefekvés után ő közeledni szeretett volna , de én eltoltam magamtól. Reggel ismét próbálkozott, de akkor sem álltam kötélnek, és mondtam neki, hogy jobb lenne hazamenned. Nem is sejtette, hogy én már mindent tudok.

A buszpályaudvarra menőben neki szegeztem a kérdést. - Na kedves Mária, itt ért véget a mi kis románcunk!... - Miért? - kérdezte... - Hát csak azért, mert az utóbbi hetekben harmincezerrel könnyítettél meg!... Ekkor mintha egy méhkaptárba nyúltam volna...

- Hogy merészelsz te ilyet feltételezni rólam? - ordította... Ekkor álltam elő azzal, hogy tudod miért tettem oda azt a tükröt a falra?... de csak nézett ki a fejéből.

- Na szóval Mária kedves - folyatva a mondanivalóm. Most azt a tízest visszaadod, és még nálam marad az a nyolc liter pálinka, és kvittek vagyunk... Ő csak ellenkezett... és rögtön voltam a szemét kurafitól kezdve, minden, úgy hogy már zsongott a fejem.

Rövidre zárva ezt a heves vitát... - Na figyelj csak ide kedvesem! Rendben van, de én előbb érek oda hozzátok, mint te, és a családod, a férjed, de még a polgármesteretek is megtudja, hogy ki is vagy te!

Hát ez hatásos volt, mert abban a minutumban visszaadta a pénzt, és feldúltan kikászálódott a kocsimból.

A cikket írta:

11 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2012. április 10. 16:38

megtekintés Válasz erre: - 2012. április 10. 16:01

Szia István!
Mindig érdekes csajokkal jössz össze.))Sajnálom . hogy mindig csalódnod kell.Remélem a leckét meg tanultad, Jár a pont.))
joboszi

Szia Katika!

Hmm! Hogy megtanultam-e? Na ez jó kérdés!? ÁÁÁÁ dehogy most minek?
Köszönöm, hogy olvastad!

Üdv. István
 
2012. április 10. 16:01
Szia István!
Mindig érdekes csajokkal jössz össze.))Sajnálom . hogy mindig csalódnod kell.Remélem a leckét meg tanultad, Jár a pont.))
joboszi
2012. április 6. 13:21

megtekintés Válasz erre: Virág - 2012. április 6. 13:04

Kedves István!

A nagylelkűség lelki békét eredményez, tudtad? Szóval tőlem mindenki kapat ötöst. Nem törik le tőle a karom.

Kedves Virág!

Tudtad, hogy nekem sem törik le a karom, valahányszor pontozom? Nem a lelki béke érdekében teszem, csak azért, mert egy cikk vagy megérdemli, vagy nem. Én úgy érzem, hogy ez a cikk jó, sallangmentes és őszinte. Akkor miért ez a sok szöveg, a körítés? :-)

Puszi,
Éva
2012. április 6. 13:04
Kedves István!

A nagylelkűség lelki békét eredményez, tudtad? Szóval tőlem mindenki kapat ötöst. Nem törik le tőle a karom.
 
2012. április 6. 12:22
Kedves Virág!

Talán mégsem kellett volna ennyire nagylelkűnek lenned!?
Rossz helyre tetted a pontokat!
Te meg így jártál! :)
2012. április 6. 11:11
Te szegény, kapsz egy ötöst, ha már így jártál.
 
2012. április 5. 20:39
Te nem érdekelsz! :) Nem tudom ki vagy, és nem érdekel a hülyeséged, és kérlek, hogy szakadj le rólam! Kösz!
2012. április 5. 20:05

megtekintés Válasz erre: - 2012. április 5. 13:33

Hát tudod én sem vagyok tőled, talán abban az egy cikkedben magadat írtad ki?

Gratula!

Kedves István!

Egyáltalán nem számít, hogy kiről szól a cikk.
Te meg miért sértődsz meg rögtön? Ez egy felnőtt férfitól kicsit nevetséges.

Dara
2012. április 5. 13:33

megtekintés Válasz erre: Dara - 2012. április 5. 12:08

Megnéztem, hogy miket ír az oldal második legjobb férfi írója, és hát nem vagyok elragadtatva a közönségességétől.
Most sajnos nem tudom tovább olvasni, mert vége a kávészünetnek, később pótolom.

Dara

Hát tudod én sem vagyok tőled, talán abban az egy cikkedben magadat írtad ki?

Gratula!
2012. április 5. 12:08
Megnéztem, hogy miket ír az oldal második legjobb férfi írója, és hát nem vagyok elragadtatva a közönségességétől.
Most sajnos nem tudom tovább olvasni, mert vége a kávészünetnek, később pótolom.

Dara
2012. április 3. 06:54

megtekintés Válasz erre: Lizelotte - 2012. április 2. 21:06

Szia István!

Háát, nem volt feddhetetlen szűz a Mária. :) Most, hogy olvaslak belegondoltam, hogy amikor én kerestem Neten társat akár egy szatírral is összejöhettem volna... vagy egy sorozatgyilkossal...juj!

Írjál még!
:)

Liz

Szia Liz!

Na ne már!? Azt azért nem hiszem , hogy annyira igénytelen lennél, hogy egy szatírral?

Köszönöm, hogy olvadtad, és az értékelést is!

Üdv. István
2012. április 2. 21:06
Szia István!

Háát, nem volt feddhetetlen szűz a Mária. :) Most, hogy olvaslak belegondoltam, hogy amikor én kerestem Neten társat akár egy szatírral is összejöhettem volna... vagy egy sorozatgyilkossal...juj!

Írjál még!
:)

Liz
2012. április 2. 17:48

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2012. április 2. 08:25

Kedves István!

Volt szerencsém megismerni nem egy írásodat. Tetszenek úgy általában. Mert sajátosan, stílusosan, viccesen fejezed ki magad, ami egyedi, és sokunknak bejön.

Többen elmondhatjuk megjártuk a hadak útját így is, úgy is, kapcsolatok terén a kudarcok kudarcával akár... és elindít egy gondolatmenetet az írásod.

Amit észreveszek úgy olvasva a sztorijaidat az jön le, hogy keresed a társad, de felületes, olykor könnyelmű benyomást kelt az emberismereted.
Nem általános, ez az én véleményem, de külsőségekre helyezed a hangsúlyt egy-egy társkeresésed kapcsán, és ragadtatod el magad jelzők terén.
Ne tévesszen meg, ha kimondom, mert én ilyen vagyok... Mitől gondoltad úrhölgynek ezt a személyt?

Ami zavart eddig is, most is, az írásaid alapján... mitől érzed azt adott pillanatban, a nélkül, hogy jobban megismernél egy hölgyeményt, hogy az valamitől különleges, más, több, jobb... aztán kiderül róla, hogy tolvaj?

Hogy jobban megértsd az én gondolkodásmódomat, soha sem nyomott nálam latba a külső. Nem az alapján ítéltem meg soha senkit...

Hogy mi minden lakozhat egy emberben, persze egy idő után ki szokott derülni. A szerencséhez tartozik, ha ez minél előbb.

Szia,
Éva

Szia Évi!

Neked igazad van! :)

Puszika. István
2012. április 2. 17:47

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2012. április 2. 09:27

Kedves István!

Nagy csalódásokat él át az ember sajnos, mire egyszer megtalálja azt, akit keres. Köszönjük, hogy leírtad a tapasztalatodat!

Pussz, Tündér

Szia kedves TÜNDÉR!

Nagyon köszönöm a méltatásod, de én már edzett vagyok, mármint a csalódásokat illetően. :))

Üdv. István
2012. április 2. 09:27
Kedves István!

Nagy csalódásokat él át az ember sajnos, mire egyszer megtalálja azt, akit keres. Köszönjük, hogy leírtad a tapasztalatodat!

Pussz, Tündér
2012. április 2. 08:25
Kedves István!

Volt szerencsém megismerni nem egy írásodat. Tetszenek úgy általában. Mert sajátosan, stílusosan, viccesen fejezed ki magad, ami egyedi, és sokunknak bejön.

Többen elmondhatjuk megjártuk a hadak útját így is, úgy is, kapcsolatok terén a kudarcok kudarcával akár... és elindít egy gondolatmenetet az írásod.

Amit észreveszek úgy olvasva a sztorijaidat az jön le, hogy keresed a társad, de felületes, olykor könnyelmű benyomást kelt az emberismereted.
Nem általános, ez az én véleményem, de külsőségekre helyezed a hangsúlyt egy-egy társkeresésed kapcsán, és ragadtatod el magad jelzők terén.
Ne tévesszen meg, ha kimondom, mert én ilyen vagyok... Mitől gondoltad úrhölgynek ezt a személyt?

Ami zavart eddig is, most is, az írásaid alapján... mitől érzed azt adott pillanatban, a nélkül, hogy jobban megismernél egy hölgyeményt, hogy az valamitől különleges, más, több, jobb... aztán kiderül róla, hogy tolvaj?

Hogy jobban megértsd az én gondolkodásmódomat, soha sem nyomott nálam latba a külső. Nem az alapján ítéltem meg soha senkit...

Hogy mi minden lakozhat egy emberben, persze egy idő után ki szokott derülni. A szerencséhez tartozik, ha ez minél előbb.

Szia,
Éva
 
2012. április 2. 03:51
Szia Évi!

Hát igen teljesen igazad van, mert akkor én is így éreztem. Ez a nő még az adóhatóságot is rá akarta volna küldeni a férjére. Csak akkor hátrált meg amikor mondtam neki, hogy akkor a te fejed fölül is viszik a házat.
Na meg minek is ügyvéd a váláshoz? Ha két ember nem fér meg egymás mellett, akkor menjenek ki merre lát.
Köszönöm az értékelést, és hogy olvastad.

Jó egészséget kívánok neked!

Üdv. István
2012. április 1. 20:35
Szia István !

Nem semmi. Tudom váltam én is mi mennyire visel meg, tép szét. Nekem nem volt ügyvédem, én magamat védtem, vagy képviseltem. Soha nem szapultam még a gyerekeink előtt sem az apjukat. Igaz amit tett elég volt, de ezzel én lezártam. elváltam és soha nem akartam tönkre tenni jobban, mint tette ő magát. Mára már elmondhatom, hogy a fiam is tudta kint van Londonba és dolgozik, de mégsem tett ellene semmit, pedig rokonaiknál dolgozott. Azt mondta a gyerekem igazam volt jobban tönkre tette magát, mintha bárki segített volna neki abban, és a gyerekem sem tett neki keresztbe, hagy boldoguljon, ha akar, vagy tud. Más kérdés, hogy pár nap után nem bírva a munkát hazajött, és azóta is segélyből él, pedig asztalos mester lenne a szakmája, csak élhetetlen. A lopás és a hazudozás megvetendő dolog. Jobb időket és kapcsolatokat a jövőre nézve. Üdv Éva.
2012. április 1. 16:44

megtekintés Válasz erre: MindenHatÓ - 2012. április 1. 16:29

Tudom, hogy igaz, de számomra ezek a hihetetlen történetek...pedig nem az első és nem is az utolsó ilyen amit hallok!! Sohasem fogom megérteni ezeket az embereket. Pedig ha kért volna, még az is lehet adsz neki...Nem értem, hogy tudnak emberek ilyen gusztustalanok lenni!

Igen így igaz, mert adtam volna neki! Akkoriban nem szűkölködtem, és vonzalmat is éreztem iránta, de egy pillanat alatt kimúlt belőlem minden érzelem.

Köszönöm, hogy olvastad!

Üdv. István
2012. április 1. 16:29
Tudom, hogy igaz, de számomra ezek a hihetetlen történetek...pedig nem az első és nem is az utolsó ilyen amit hallok!! Sohasem fogom megérteni ezeket az embereket. Pedig ha kért volna, még az is lehet adsz neki...Nem értem, hogy tudnak emberek ilyen gusztustalanok lenni!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: