újabb események régebbi események további események
12:02
Ilpaki új cikket töltött fel
23:05
Bervinn módosította a cikkét
16:32
Bervinn új cikket töltött fel
09:09
Clara62 módosította a cikkét
09:15
Jamesswess regisztrált a weboldalra
09:05
Clara62 új cikket töltött fel
08:57
Clara62 új cikket töltött fel
18:04
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
17:15
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:13
Főnix Madárka új bejegyzést írt a naplójába
05:58
kalozlány új cikket töltött fel

Élet a másik után.

2010. május 8. - Látogatók száma: 202

Ki milyet szakít, olyat szagol!

Forgatta a szürke foltos képet. Kibuggyant a könnye.
Elképzelte, hogy a férjével ülnek a nappaliban, betoppannak a gyerekek és a kezükbe nyomják a kicsi képet. Az első unokájuk fotóját! De a férje két éve máshogy döntött.
Amikor az első levelet megtalálta a mosásba dobott nadrágban, nem akarta elhinni!
- Ez biztos valami tévedés! - suttogta akkor félve, hogy valaki meghallja, pedig egyedül volt a lakásban.
Aztán a többi bizonyíték! Az SMS-ek, a késő estig tartó túlórák, amikor rákérdezett a férje nem is tagadott. A szavak, valahonnan nagyon távolról jutottak el az agyáig.
- Őt szeretem… nekem is jár ennyi... az utolsó lehetőségem élni egy kicsit!
Annyira megfájdult a feje, hogy azt hitte, agyvérzést kap!
- És nekem mi jár? – kérdezte akkor hangosan, de már az üres szobától, mert a férje a beismerés után, amint tudott kilépett az ajtón.
Ült a fotelban és semmi nem volt az agyában. Aztán képek kezdtek felbukkanni.
A lemondott egyetem, mert a férjének szüksége volt rá! Ugyanannál a kis cégnél dolgozik, ahová akkor belépett. Amikor a férje infarktust kapott, a gyógykezelés elvitte a ház árát, így maradt a kis lakás. Ő ápolta, és Ő ápolta az akkor éppen bárányhimlős Pannikát is! Annyira fáradt volt, hogy hányingere volt a fáradtságtól. Akkor fogyott tizenöt kilót!
A tárgyalás, ahol is látta az új asszonyt. Fiatal volt, az igaz, de közönséges. Judit halvány pasztell színei mellett, harsány volt a másik asszony. A feltűnő vörös haj… a kissé túlfestett arc… ha neki ez kell, akkor vigye!
Hogyan mondta annak idején az anyja? „Ki milyet szakít, olyat szagol!”
Nemrégen látta Őket a bevásárlóközpontban. Az asszony ugyanolyan harsány, meg is hízott, de a volt férje, mintha összement volna. A fején a kopasz folt, feltűnően megnőtt. Megráncosodott. Meghökkenten nézte Juditot. A szél összekuszálta a haját és ettől, valami fiatalos lányos vonást kapott az arca. A póló, a farmernadrág kiemelte az alakját. Az asszony láttán a férfinak az a Judit jutott az eszébe, aki annak idején, lihegve érkezett a randira, mert lekéste a buszt.
Bólintott feléjük, majd tovább állt. Ahogy messzebbről visszanézett, a férje még mindig utána bámult.
Judit, akkor halkan nevetett egyet.
Most elmosolyodott a fotelban.
- Igazad van anyu! Ha leszakította, akkor szagolja csak!

A cikket írta: Babenko

13 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. szeptember 18. 18:08
Én elmosolyodtam, de nem a fotelban, hanem az ágyamon. Két év múlva. Széttártam a karjaimat, és megkérdeztem magamtól? - Mi bajod van egyáltalán. És fellélegeztem. Franciaágyam van. Gondolhatod milyen kényelmes.
És az én férjem se a régi már, kopasz, csúnya és kövér. Beteg a lelkem. Tönkre tette az "új" élet.
 
2010. augusztus 13. 14:25
A cikk kiváló, TARTALMAS, egyszerű, de nagyszerű megfogalmazásban.
Szaglássza csak:)
Üdvözlet,
Ada
2010. augusztus 3. 15:27
És milyen igaza volt a lányának...
2010. július 7. 11:51

megtekintés Válasz erre: katalina - 2010. július 6. 22:32

Valóban, nagyon jól írsz, tehetséged adatott hozzá. Másik történetet is olvastam már Tőled. Gratulálok.

Köszönöm a véleményedet Katalina! :)
2010. július 6. 22:32
Valóban, nagyon jól írsz, tehetséged adatott hozzá. Másik történetet is olvastam már Tőled. Gratulálok.
2010. június 7. 07:53
Jó kis írás...ha megnyerte hát vigye:-))
2010. június 1. 06:01
Kítűnő írásaid vannak példakép nekem! csak így tovább!
2010. május 13. 10:38
Köszönöm nektek! Remélem, ha kijön a könyv, az is hasonló fogadtatásban részesül majd! :)
2010. május 12. 09:47
Amikor egy ilyen vagy hasonló témájú írást olvasok, sohasem érdekel, hogy megtörtént esetet fogalmaznak meg, mert sajnos nagy a valóságtartalmuk. Szerintem nagyon sok házasságban előfordulnak ilyen esetek, van aki bevallja, van aki nem....
Olyan valóságosan írtad meg, hogy az a fájdalmas érzés, amit Judit érzett átjött, és most itt ez a lényeg, az érzések átadása, szemléltetése.
Gratulálok írásodhoz.
üdv. Zsóka
2010. május 9. 21:36

megtekintés Válasz erre: Babenko - 2010. május 8. 16:25

De kérdezem, vajon hányan voltunk már, akik évekkel később elmosolyodtunk abban a bizonyos fotelban?

Válaszod meglepett,abban a vonatkozásban,hogy kitalált.
Az jó,hogy nem a Te életed alakult így,viszont a történet mondhatni mindennapos.
Vajon hányan mosolyoghatnak a fotelben??? Megszámlálhatatlanul sokan,úgy gondolom.Sok férfi tesz ilyet,és kerül csapdába.Merthogy vannak bizonyos pillanatok,mikor a gondolkodás elhagyja Őket,csak az ösztönök munkálkodnak.
Így jártak! Mindenkinek joga hülyének lenni.
2010. május 9. 15:20
Köszi. Olvastam a mai írást is. Sírtam. "Megrígatsz" néha.
2010. május 9. 14:29

megtekintés Válasz erre: juanitasenorita - 2010. május 8. 17:10

Igen ezt a választ vártam Tőled!
Én mostanában vívtam meg a magam harcát a családon belüli szuverenitásomért természetesen nem arra gondolok amit Te leírtál hanem hogy ki kell mozdulnom néha mellőlük egészséges keretek között s ma már ezt meg tudom tenni lelkiismeret furdalás nélkül.
Sokáig nem értette a férjem miért nem jó úgy ahogy eddig volt de az az élet Róla és róluk szólt.Gyakran zsarolt lelkileg ,hosszú idő kellett megértse majdnem ráment a házasságunk ,olyan nagyon elegem volt mindenből.
Bocsi hogy Rád zúdultam.:))

Semmi baj Juanita! Köszönöm a bizalmadat! :))))))
2010. május 9. 07:10

megtekintés Válasz erre: gaboca - 2010. május 8. 17:32

Hol az a könyv???!!!!!

Bocs hogy csak most válaszolok, de le kellett töltenem egy kis időt a cég szolgálatában.:)))))
Gaboca a könyv, kiadás alatt van. 2011 Márciusában fog megjelenni. A adatlapomnál van egy link is. Ott bele tudsz olvasni az írásaimba.
2010. május 8. 22:14
Nagyon jó, akár kitalált, akár igaz!
2010. május 8. 17:32
Hol az a könyv???!!!!!
2010. május 8. 17:10

megtekintés Válasz erre: Babenko - 2010. május 8. 15:30

Juanita mindenkiben kell hogy legyen egy kis egészséges önzés! Amikor csak magunkra gondolunk! Azért hogy tovább tudjunk támogatni másokat. Azokat, akik ténylegesen tőlünk függenek.

Igen ezt a választ vártam Tőled!
Én mostanában vívtam meg a magam harcát a családon belüli szuverenitásomért természetesen nem arra gondolok amit Te leírtál hanem hogy ki kell mozdulnom néha mellőlük egészséges keretek között s ma már ezt meg tudom tenni lelkiismeret furdalás nélkül.
Sokáig nem értette a férjem miért nem jó úgy ahogy eddig volt de az az élet Róla és róluk szólt.Gyakran zsarolt lelkileg ,hosszú idő kellett megértse majdnem ráment a házasságunk ,olyan nagyon elegem volt mindenből.
Bocsi hogy Rád zúdultam.:))
2010. május 8. 16:25

megtekintés Válasz erre: smartee - 2010. május 8. 15:18

A végén a mosoly tetszett a legjobban abban a fotelben!!
Mert ez a lényeg.Átlátni a dolgokat,úgymond felülről.
Rájövünk,hogy nem mi vesztettünk!!!Konkrétan nem Te vesztettél ebben az élethelyzetben.
Ne bánd a szeretetet ,gondoskodást,törődést,aggódást,ápolást,kitartást mit adtál
együttlétetek alatt.Akkor annak ott volt a helye és értelme.
Felteszed a kérdést magadnak,hogy Neki csak ennyit ért mindez??Felesleges kérdés.Egyfelől csak rossz válasz van,másfelől meg magadnak ártasz azzal,hogy választ próbálsz kreálni.
Az élet mindent elrendez.Ez akkor is így van,ha nem hiszünk benne.
A találkozásotok mindent elmondott volt párod jelen állapotáról.
A mosolyod pedig Rólad!

De kérdezem, vajon hányan voltunk már, akik évekkel később elmosolyodtunk abban a bizonyos fotelban?
2010. május 8. 15:42
Amikor gyerekek voltunk nagymamám mindig elporciózta a csirkét. Nagypapám és Apukám kapta a mellehúsát, anyukám és a néném a combjait, Mi gyerekek és a mama meg a többit ettük meg. Gyerekfejjel sosem értettem ezt meg, csak amikor már felnőttem. Ők voltak a kenyérkeresők! :)
2010. május 8. 15:30

megtekintés Válasz erre: juanitasenorita - 2010. május 8. 15:27

Nehéz dolgok ezek s annyiszor feltehetnénk a kérdést lehetünk-e annyira önzőek,hogy egyszer az életben magunkra gondoljunk vagy érdemes-e feláldozni magunkat a másikért ...nem könnyű téma...

Köszönöm hogy olvashattam.

Juanita mindenkiben kell hogy legyen egy kis egészséges önzés! Amikor csak magunkra gondolunk! Azért hogy tovább tudjunk támogatni másokat. Azokat, akik ténylegesen tőlünk függenek.
2010. május 8. 15:28
Az egyik könyvemből egy részlet...
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: