újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

I love you feleségek.hu

Látogatók száma: 289

Remélem sok ember érez hasonlóan. Azok is akik csak lopakodva térnek be hozzánk, és olvassák cikkeinket. Mert jó itt írni és olvasni...

Szeretek a feleségek.hu-n írni és olvasni (többnyire)!
Ez egy olyan hely, ahol azokat a képességeimet próbálhatom ki, amik az elmúlt időkben háttérbe szorultak. Soha nem tartottam magam írónak vagy költőnek, így nem is próbálkoztam az írással, mindaddig, amíg nem kezdtünk bele ennek az oldalnak a kialakításába.
- Na jó, megszületett egy-két versem előtte is, úgy kb. a fióknak...
Egyik gyöngyszem 1975-ből:
"Harminc éve szabadult fel hazánk,
a szovjet nép áldozatos harca után
épült az ország dolgoztak a kezek,
lassan begyógyultak a háborús sebek."
Mondhatom maradandót alkottam, mert még mindig fejből tudtam, nem sikerült elfelejteni...
Azután hosszú néma csönd, vagy legalább is írói válság. Egy szerelmes versem úgy 86-ból:
"Édes csókkal alszol el kedvesem,
virágok nyílnak néked szerelmesen,
lelkem mélyén szerelmem tükre,
szívem egyre csak érted lüktet."
Lehet nem a legjobb, de akkor ennyire futotta, és az érzések talán anno fontosabbak voltak, mint a stilisztikai finomságok.
Ahogy teltek az évek, én komolyodtam. Az írásigényem maximum a szerződésírásokban merült ki, az olvasási pedig ritka kivételtől eltekintve, a szakmai jellegű könyvekre korlátozódott.
Feleség, gyerekek, vállalkozás... Majd egy érdekes momentum. Édesapámról kiderült, hogy írogat. Olvasgattam a verseit, és tetszettek (párat fel is tettem a holt költőkhöz). Néztem, mint borjú az új kapura..., az én apám miket nem tud?!
A halála után kezdtük el szervezni a feleségek.hu táborát. Elkezdtem én is írni, azzal a címszóval, hogy indítsuk be az oldalt, kellenek a cikkek!
És éreztem, hogy egyre jobban megy az írás. Nagyon boldog voltam ettől. Csupa pozitív kritika -max egy-két rosszindulatú sértődött liba-, de alapvetően sikersztori volt az elmúlt másfél év az "írogatói pályámon".
Azt hiszem, ezt az egészet pont ezért hoztuk létre, hogy legyen tere az amatőr írogatóknak publikálni. Az oldal egy társas bloggá alakult. A feleségek.hu nem csak írási lehetőséget biztosított, hanem olvasókat is adott az íróinak.
A sok pozitívum mellett, azért egy-két rossz tendenciát is látok. Az amatőrjeink egyre fogynak, keveset írnak. Ez azt hiszem egy másik rossz tendenciával van kapcsolatban. Az oldalon megjelent az a fajta kritikai él, ami már túlzottan bántó lehet egy szárnyait próbálgató írópalántának vagy épp a konyharuhát billentyűzetre cserélő háziasszonyoknak. (Egy gyöngyszem, innen az oldalról egy huszonévesnek: "Ez maga a tömény borzalom! A milliónyi apró bomba alápörkölhetett volna a klaviatúrádnak! Akkor a gyanútlan olvasót nem éri kiheverhetetlen sokk." vagy egy másik: "Ez az írás valóban szörnyű! Ne haragudj, hogy ezt kell írnom, de egyszerűen kiráz a hideg tőle (és nem a jó értelemben véve!) :(" ) Ez akkor is riasztó, ha nem közvetlen őket éri a támadás.
Én azt gondolom, mindig meg tudtam magam védeni, meg is fogom az ilyen inkorrekt provokációkkal szemben, mert jól tudok érvelni. De ezzel az a baj, hogy a nyomát otthagyja a provokátor az írásaimnál. Így meg, azok akik olvasnak és éreznének magukban némi erőt, hogy tollat is ragadjanak, megijednek.
Ezúton kérek mindenkit, hogy aki sértődöttségből, méregből szól hozzá az írásainkhoz, az ezt szüntesse be! Én le fogom tiltani ezeket az embereket, lehet kitöröltetem hozzászólásaikat is. Nem azért, mert a kritikától félek, azzal nincs baj, én például igényelném is. A problémám a személyeskedésekkel, a vagdalkozásokkal, buta veszekedésekkel, a hangnemmel van. Mert azok károsak az írásaimra, és károsak az oldal image-ére nézve is.

Százszorszép mezőn,
nyílik a virág,
kapuját tárja elénk a rét.

I love you feleségek.hu

A cikket írta: Pinokkió

15 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Én is csak olvasok egy ideje.
Magdi

megtekintés Válasz erre: Gyuri

Nagyon jól értettem soraidat!
De,mely pillanatban írásod közzé teszed fogadd az eldobást is! Én értékelem alkotásaidat,de nem szabad ezt rá erőszakold mindenkire.Színvonalad másoknak lehet magas,de az oldalon egyformák vagyunk.Én tisztelhetlek,más...kifogásolhat.Nem vagy a csúcs! de én örvendek,hogy itt vagy...

Szia Gyuri!

Most Pinokkióval elbeszéltek egymás mellett. Te arról írsz, hogy ha valaki feltesz egy írást, el kell fogadni a negatív és pozitív kritikákat egyaránt. Ő sem mond mást, csupán azzal a kitétellel egészíti ki mindezt, hogy aki kritizál az tegye azt kultúráltan, valamint, ha a cikk írójával van problémája a hozzászólónak, az a személyes sérelmeinek ne a cikk alatt adjon hangot, hanem tegye meg privát.
Sziasztok!
Én is rettenetesen sajnálom, hogy sok a vita az oldalon. Olyan egy-egy hozzászólás, mintha vérre menne ez az egész. Kell kritika, de nekem sincs kedvem gyalázkodó vagy személyeskedő hozzászólásokat olvasni. Talán ezért is alakult úgy, hogy már csak olvasok az oldalon, esetleg hozzászólok egy- két cikkhez, de cikket nem írok.

megtekintés Válasz erre: Gyuri

Nagyon jól értettem soraidat!
De,mely pillanatban írásod közzé teszed fogadd az eldobást is! Én értékelem alkotásaidat,de nem szabad ezt rá erőszakold mindenkire.Színvonalad másoknak lehet magas,de az oldalon egyformák vagyunk.Én tisztelhetlek,más...kifogásolhat.Nem vagy a csúcs! de én örvendek,hogy itt vagy...

Kedves Gyuri!
Akkor én nem értelek:-(
Miről szól az írásom?
Rólam vagy azokról, akik a veszekedéseink miatt nem mernek írni?
Szándékom a második volt (felhívni a figyelmet, hogy a veszekedéseink miatt nem mernek írni az igazi feleségek).

NEM AKAROK AZ OLDALON VESZEKEDÉSEKET!

megtekintés Válasz erre: Pinokkió

Szia Gyuri!
Rosszul értelmezted, amit írok:-(
Én szeretem a kritikát, a normálisat..., legyen az akár rossz is.
A három soros versrész előtti bekezdést még egyszer olvasd el, kérlek!
Ott ezt írtam kb:
...a sértődöttségből, méregből hozzászólókat, a személyeskedéseket, a vagdalkozásokat, a buta veszekedéseket, a nem normál hangnemben írókat nem fogom engedni, mert azok károsak az írásaimra, és károsak az oldalra nézve is.
Üdv,
Pinokkió

Nagyon jól értettem soraidat!
De,mely pillanatban írásod közzé teszed fogadd az eldobást is! Én értékelem alkotásaidat,de nem szabad ezt rá erőszakold mindenkire.Színvonalad másoknak lehet magas,de az oldalon egyformák vagyunk.Én tisztelhetlek,más...kifogásolhat.Nem vagy a csúcs! de én örvendek,hogy itt vagy...

megtekintés Válasz erre: Gyuri

Semmi hozzászólást nem olvastam.Nagy kockázat,mert sokan téged fognak isteníteni.De attól félsz,hogy a kritika káros az írásaidra? Első sorban az írásaidért te tehetsz! A kritika felemel,vagy ledönt. Vagy te nem térdelhetsz a Múzsák előtt?
Hajts főt !...

Szia Gyuri!
Rosszul értelmezted, amit írok:-(
Én szeretem a kritikát, a normálisat..., legyen az akár rossz is.
A három soros versrész előtti bekezdést még egyszer olvasd el, kérlek!
Ott ezt írtam kb:
...a sértődöttségből, méregből hozzászólókat, a személyeskedéseket, a vagdalkozásokat, a buta veszekedéseket, a nem normál hangnemben írókat nem fogom engedni, mert azok károsak az írásaimra, és károsak az oldalra nézve is.
Üdv,
Pinokkió

megtekintés Válasz erre: KiralyCsilla1965

Kedves Pinokkió!
Én nagyon megszerettem a feleségek.hu-t.
Először a verseimet tettem fel, amik másnak nemigazán tetszettek, nekem viszont nagyon kedvesek! Szeretem őket.
Azután jöttek a történetek! Hm! Ezek sem túl jók, sajnos ennyire futja tőlem!
Az igazság az, ha végig olvasom az elsőt, rengeteg olyan dolog van, amit teljesen másképpen írnék le! Majdnemhogy kritikát írok hozzá! Az meg hogy nézne ki!
Azt hiszem valamennyit én is fejlődtem, bár az írás minősége sokban függ az ember hangulatától. Meg aztán rosszat is kell valakinek írni!
Sok jó embert ismertem itt meg, és sok segítséget is kapok. Ezt köszönöm!
A másik, hogy amióta itt vagyok, visszakaptam az olvasás örömét! Ez hosszú éveken keresztül kimaradt az életemből.
Néha azonban úgy érzem, soha többet nem írok le egy betűt sem. Ez nem a kritikák miatt van.
Ha netán úgy alakul, hogy nem fogok írni, mindenképpen az olvasótok maradok!

Pussz

Csilla

Szia Csilla!
Őszintén remélem, hogy sokat írsz még!!! Szeretem olvasni az írásaidat.
Üdv,
Pinokkió

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Kedves Pinokkió!

Elsők között reagálok, mint általában, hogy igazuk legyen azoknak a (jó)indulatú kritikusaimnak, akik azt mondják, "mindig itt lógok a lapon". Igazuk van, ha csak tehetem itt vagyok. Ennek igen egyszerű a magyarázata. Hát hol is lehetnék, mint itt, a felesegek.hun. Hát hun másutt? :-)

Jó érzés magunkban felfedezni, hogy mi, amatőrök még ezt is tudjuk. Sok egyéb más fontos, hasznos tevékenységünk mellett ma már elmondhatjuk sokan, a kezdeti bizonytalanságot felváltva, jó döntést hoztunk, amikor regisztráltunk erre a lapra.

Szinte kivétel nélkül elmondható, hogy nem burkoltan, ellenkezőleg nagyon is nyíltan, vállalva mindenki önmagát tárja fel olykor a legrejtettebb, féltettebb gondolatait is. Minek nevezzük ezt, ha nem bizalomnak?
Ezzel visszaélni - bárki részéről is - bűn.

A nyíltság, az őszinteség nem egyenlő a "szennyes kiteregetésével", vagy a különböző élethelyzet nyilvánosságra hozása sem egyenlő a "megélhetési problémák miatti panaszáradattall", mint ahogy a vágyak, álmok merész feltárása sem egyenlő azzal, hogy a cikk írót a mondanivalóján, az írásai tartalmán keresztül (le)minősítsük, vagy akár (fel)magasztaljuk.

Aki az életét magas hőfokon élte az természetes, hogy a írásaiban is meg fog mutatkozni, aki nem hagyta magát a való világban lenyomni, az itt sem fogja hagyni, hogy alaptalan vádak, durva kritikák visszariasszák.

Úgyhogy bátran! Csak biztatni tudok minden kedves regisztráltat, olvasót és leendő tagot arra, hogy írásaival gyarapítsa tudásunkat. :-)

A lehető legjobbkor írtad Pinokkió és köszönjük neked.

Éva

Szia Éva!
Köszi a hsz-t!
Írj sokat és írj bátran!
Üdv,
Pinokkió
Semmi hozzászólást nem olvastam.Nagy kockázat,mert sokan téged fognak isteníteni.De attól félsz,hogy a kritika káros az írásaidra? Első sorban az írásaidért te tehetsz! A kritika felemel,vagy ledönt. Vagy te nem térdelhetsz a Múzsák előtt?
Hajts főt !...
Kedves Pinokkió!
Én nagyon megszerettem a feleségek.hu-t.
Először a verseimet tettem fel, amik másnak nemigazán tetszettek, nekem viszont nagyon kedvesek! Szeretem őket.
Azután jöttek a történetek! Hm! Ezek sem túl jók, sajnos ennyire futja tőlem!
Az igazság az, ha végig olvasom az elsőt, rengeteg olyan dolog van, amit teljesen másképpen írnék le! Majdnemhogy kritikát írok hozzá! Az meg hogy nézne ki!
Azt hiszem valamennyit én is fejlődtem, bár az írás minősége sokban függ az ember hangulatától. Meg aztán rosszat is kell valakinek írni!
Sok jó embert ismertem itt meg, és sok segítséget is kapok. Ezt köszönöm!
A másik, hogy amióta itt vagyok, visszakaptam az olvasás örömét! Ez hosszú éveken keresztül kimaradt az életemből.
Néha azonban úgy érzem, soha többet nem írok le egy betűt sem. Ez nem a kritikák miatt van.
Ha netán úgy alakul, hogy nem fogok írni, mindenképpen az olvasótok maradok!

Pussz

Csilla
Kedves Pinokkió!

Elsők között reagálok, mint általában, hogy igazuk legyen azoknak a (jó)indulatú kritikusaimnak, akik azt mondják, "mindig itt lógok a lapon". Igazuk van, ha csak tehetem itt vagyok. Ennek igen egyszerű a magyarázata. Hát hol is lehetnék, mint itt, a felesegek.hun. Hát hun másutt? :-)

Jó érzés magunkban felfedezni, hogy mi, amatőrök még ezt is tudjuk. Sok egyéb más fontos, hasznos tevékenységünk mellett ma már elmondhatjuk sokan, a kezdeti bizonytalanságot felváltva, jó döntést hoztunk, amikor regisztráltunk erre a lapra.

Szinte kivétel nélkül elmondható, hogy nem burkoltan, ellenkezőleg nagyon is nyíltan, vállalva mindenki önmagát tárja fel olykor a legrejtettebb, féltettebb gondolatait is. Minek nevezzük ezt, ha nem bizalomnak?
Ezzel visszaélni - bárki részéről is - bűn.

A nyíltság, az őszinteség nem egyenlő a "szennyes kiteregetésével", vagy a különböző élethelyzet nyilvánosságra hozása sem egyenlő a "megélhetési problémák miatti panaszáradattall", mint ahogy a vágyak, álmok merész feltárása sem egyenlő azzal, hogy a cikk írót a mondanivalóján, az írásai tartalmán keresztül (le)minősítsük, vagy akár (fel)magasztaljuk.

Aki az életét magas hőfokon élte az természetes, hogy a írásaiban is meg fog mutatkozni, aki nem hagyta magát a való világban lenyomni, az itt sem fogja hagyni, hogy alaptalan vádak, durva kritikák visszariasszák.

Úgyhogy bátran! Csak biztatni tudok minden kedves regisztráltat, olvasót és leendő tagot arra, hogy írásaival gyarapítsa tudásunkat. :-)

A lehető legjobbkor írtad Pinokkió és köszönjük neked.

Éva
Pinokkió! Továbbra is igyekszem, köszönöm és reméljük így lesz! Puszka Orsolya

megtekintés Válasz erre: Orsolya

Szia Pinokkió! Én nekem a feleségek.hu a szívem csücske több okból is először is elfogadtatok, másodszor sok segítő kezet kaptam emberi, írási téren, hogy amatőr kezdőként is viszonylag "jól" adjam át történeteimet, persze a tényleges jóhoz, még sok víz lefolyik a folyón! Szeretem, ha írnak hozzám kritikát, mert tanulhatok belőle és továbbra is várom! Viszont soha ne felejtsük el önmagam példájából kiindulva mindenki kezdi valahol igaz? Mindenki kezdte annak idején!

Azt mondom, hogy aki idejön olvas és utána úgy gondolja írna is, ne féljen átadni történeteit, s bár esetleges kritikával nyilván szembe kell nézni, de bátran vállalja fel az emberek írásáról alkotott véleményét hiszen mindenki más, na persze ez nem azt jelenti, hogy személyeskedni kellene természetesen!

Én itt a cikkednél köszönöm meg neked azt, hogy rengeteget segítettél, remélem továbbra is együtt írunk itt a feleségek.hu-n!

Orsolya

Szia Orsolya!
Te vagy az egyik kedvencem -ezt tudod is, gondolom-:-)
Igen sokat tanítottalak, mert szeretek átadni tudást, tapasztalatot, és szívesen teszem azzal, aki megérdemli. Te nagyon sokat fejlődtél, és még fogsz is, mert akarod ezt az egészet. Remélem sok követőd lesz még!
Üdv,
Pinokkió
Szia Pinokkió! Én nekem a feleségek.hu a szívem csücske több okból is először is elfogadtatok, másodszor sok segítő kezet kaptam emberi, írási téren, hogy amatőr kezdőként is viszonylag "jól" adjam át történeteimet, persze a tényleges jóhoz, még sok víz lefolyik a folyón! Szeretem, ha írnak hozzám kritikát, mert tanulhatok belőle és továbbra is várom! Viszont soha ne felejtsük el önmagam példájából kiindulva mindenki kezdi valahol igaz? Mindenki kezdte annak idején!

Azt mondom, hogy aki idejön olvas és utána úgy gondolja írna is, ne féljen átadni történeteit, s bár esetleges kritikával nyilván szembe kell nézni, de bátran vállalja fel az emberek írásáról alkotott véleményét hiszen mindenki más, na persze ez nem azt jelenti, hogy személyeskedni kellene természetesen!

Én itt a cikkednél köszönöm meg neked azt, hogy rengeteget segítettél, remélem továbbra is együtt írunk itt a feleségek.hu-n!

Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: