újabb események régebbi események további események
07:31
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Mi lett belőlem?

2010. április 16. - Látogatók száma: 381

Amikor az ember nagyon beleéli magát valamibe, nehezen képes észrevenni magát, ha esetleg túl messzire megy...

Talán megbánom még, hogy ezt a cikket megírtam, vagy esetleg módosítani támad kedvem, de ha már ilyen friss az "élmény", megosztom.
Már nem egy cikkemben kiemeltem - valószínűleg a társaság java már eléggé unja is - , hogy mennyire jól működik a kedves feleségemmel minden, legyen az romantika, szexualitás, kommunikáció, közös élmények, és még bőven folytathatnám. Viszont ma hála az ősemberi szintű empátiás képességeimnek - készségeimnek, sikerült nagyon rossz irányba kanyarodnom a félreértett jelek erdejében...
Előtanulmány gyanánt pontokba szedném a védelem támpontjait:

- 1. Kedves párommal általában szexuális élményekkel színesítjük a reggeli ébredés nyúzottságát.
- 2. Valami furcsa okból kifolyólag, ha akár egyikünk is késésben van, nagy valószínűséggel teszünk rá egy lapáttal, és olyankor isteni köröket szoktunk futni - ha már úgyis késünk, adjuk meg a módját - alapon.
- 3. Párom imádja, amikor úgy tesz, mint aki tényleg inkább azt választja, hogy gyorsan elszelel a szerelmi fészekből, és én visszatartom, mondhatni "meggyőzöm", hogy maradjon egy kicsikét.

Ennyi elég is lesz a szokásainkat illetően, úgy érzem, összesen ennyi releváns az adott szituációhoz. Mint oly sűrűn mostanában, ma is olyan jó két órával később keltünk a tervezettnél, így megint kapkodósan öltözős-sminkelős bemelegítés jár páromnak, amíg én a konyhában megpróbálok valami ehetőt faragni egy pár szelet kenyérből, sonkából, sajtból, kovászos uborkából, tejfölből, paradicsomból és oreganoból. Igen ám, de lásd, késésben van, ilyenkor mindig egy heves szeretkezéssel indítjuk a napot. Nem részletezném, nem is számít, hogy technikailag hogyan közelítettem felé, látszólag (és hallhatólag) tetszett is neki, de újra és újra elismételte, hogy ezt most tényleg nem szabad, mert most egyszerűen nem késhet el. Csak mosolyogtam, hallottunk már ilyet. Így tovább folytattam a kényeztetést. Hiába próbálta a tudtomra hozni, hogy ma valóban nem késhet el, egyszerűen figyelmen kívül hagytam, mert ilyenkor mindig jól végződik a történet. Még sohasem húzódott el tőlem, de ma megfogta a fejemet, adott rá egy csókot, hogy ne haragudjak. Úgy éreztem, hogy itt a ragyogó alkalom arra, hogy megnyíljon a föld alattam, és elsüllyedjek a pokol egy olyan bugyrába, ahol azok az észmentes péniszbárók laknak, akik nem veszik figyelembe a nőt, mint embert... Így visszatértünk az eredeti tervhez, gyorsan rittyentettem neki egy kis tápértéket, amég ő gyorsan "szalonképes" formába öntötte magát ( - kéretik nem rám vetni azt a követ, ez az ő szójárása, nekem kócosan, pizsamában, smink nélkül épp olyan gyönyörű, mint a legszebb estélyiben, sőt...). Reggeli közben kiderült, hogy ma valami iszonyú fontos tanári történés van az iskolába, ahova el kell látogatnia - ugyanis kedvesem most próbálgatja szárnyait, mint újonc tanárnéni - ami természetesen a szomszédos városban van, így semmiképp nem késheti le a vonatot. El is viharzott annak rendje és módja szerint, kétszer is visszafordult az ajtóból, hogy megcsókoljon, azóta oda is ért a szomszédos városba, illetve egy sms kíséretében leírta, hogy bármikor és bárhol képes megkívánni, viszont a fránya vonat egyszerűen nem hagyta kikapcsolni a gondolatait...

Alapvetően bájos történet abban a tekintetben, hogy nem kell azon tűnődnöm, mi történhetett, hogy egyszerre nem kívánta azt, amit máskor annyira szeret, tökéletes és racionális oka volt rá, és ezt meg is értem. A dolog pikantériája az én fejemben található, voltaképp a saját inkompetenciámon nem tudok felülkerekedni, ugyanis a párkapcsolataim szintjén mindig kellőképpen empatikusnak és ráérzőnek gondoltam magamat, valamint sosem éreztem, hogy túlzottan szex-centrikus lennék. Erre ma reggel azt kellett megtanulnom, hogy túl sok vér hagyta el az agyamat, és egyszerűen nem vagyok képes felismerni, hogy milyen az, amikor a feleségem valóban nem kíván (vagy kívánhat) szeretkezni velem. Erre mondják azt, hogy - elnézést a vulgáris kifejezésért - "csak a farka vezérli", és se lát, se hall? Erősen magamba kell néznem, hogy az vagyok-e, akinek eddig hittem magamat, hogy több vagyok-e egy ösztönlénynél, mert úgy soha nem akarnék szeretkezni a kedvesemmel, hogy ő nem akarja...

(nyilván nem drámai a helyzet, de kicsit-kicsit meglepődök, mennyi mindent kell még megtanulnom saját magamról...Talán ez egy jel volt, hogy észrevegyem, nem látok bele a másik ember fejébe...)

A cikket írta: barraqda

14 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. december 28. 19:16

megtekintés Válasz erre: barraqda - 2011. június 4. 10:04

Persze, ez valóban így van :) Csak azért mégis elgondolkodtatja az embert, amikor olyan jeleket talál magában, amik ellen mindig hangot emelt :) de természetesen nem ilyen drámai a helyzet

Nem kell mindenért hangot emelni! ... :))))
2011. június 4. 10:04

megtekintés Válasz erre: Zsomwin - 2011. június 3. 17:29

Kár az önvizsgálat energiafelhasználási rátát emelni. Egy pasi úgy jó, ahogy van. Nem hiszem, hogy nejed örült volna, ha azonnal "hideg fejjel" tüsténkedsz tovább körülötte, vagy a konyhában. A nők akkor is örvendeznek a hódolatnak (mondjuk így) :)) , ha nincs rá éppen idejük. Amit kellett, úgyis megértettél, ő meg szintén. :)

Persze, ez valóban így van :) Csak azért mégis elgondolkodtatja az embert, amikor olyan jeleket talál magában, amik ellen mindig hangot emelt :) de természetesen nem ilyen drámai a helyzet
2011. június 3. 17:29
Kár az önvizsgálat energiafelhasználási rátát emelni. Egy pasi úgy jó, ahogy van. Nem hiszem, hogy nejed örült volna, ha azonnal "hideg fejjel" tüsténkedsz tovább körülötte, vagy a konyhában. A nők akkor is örvendeznek a hódolatnak (mondjuk így) :)) , ha nincs rá éppen idejük. Amit kellett, úgyis megértettél, ő meg szintén. :)
2010. szeptember 11. 16:03

megtekintés Válasz erre: Orsolya - 2010. szeptember 11. 12:37

Kedves barraqda! Az egyáltalán nem baj, hogy így szeretitek egymást, a többi egy igazi kapcsolat velejárója nem? Jó írás, nagy őszinteséggel írsz és ez a valóság! üdv Orsolya

Üdv Orsi,
Teljesen igazad van. De még ha kicsit túl is lépek a korlátaimon, jó néha önvizsgálatot tartani :)
2010. szeptember 11. 12:37
Kedves barraqda! Az egyáltalán nem baj, hogy így szeretitek egymást, a többi egy igazi kapcsolat velejárója nem? Jó írás, nagy őszinteséggel írsz és ez a valóság! üdv Orsolya
2010. augusztus 8. 00:29

megtekintés Válasz erre: BanMagdi - 2010. augusztus 7. 16:34

Először is gratulálok Neked, kívánom, hogy nagyon sok embernek CSAK ennyi baja legyen, mint most Te érzed. Neked pedig csak annyit, tanuld meg észrevenni ha a másiknak máshol járnak a gondolatai. Ne csinálj kis dolgokból nagy dolgot, ezt 41 évi házasság után mondom Neked. Ha hosszú távra tervezitek a kapcsolatotokat( márpedig minden e mellett szól), meg kell tanulni nemet mondani, és elfogadni a másik nemét is. Lesz még ebben részed, hidd el, meg viszont is. De ettől nem fog összedőlni a világ. Hajrá, csak így tovább, és ne törődj mások véleményével, mert ha mindég mindenkinek meg akarnánk felelni, .....????!!!! Rád bízom a választ. Ötöst adtam, üdv Magdi

Szia, Kedves Magdi.

Ne aggódj, rengeteg "átlagos" (legyen pénzügyi, családi...stb) problémám van nekem is, nem ilyenekre élezem ki magamat. Volt már részem "nem"-ekben,nem ez volt az első,nem is az utolsó, nincs is ezzel probléma. :) Konkrétan nem erre akartam helyezni a hangsúlyt, inkább magamat próbáltam kielemezni, hogy mennyire nem figyeltem oda a kedvesemre. Ily' egyszerű. De köszönöm a hozzászólásodat :)
2010. augusztus 7. 16:34
Először is gratulálok Neked, kívánom, hogy nagyon sok embernek CSAK ennyi baja legyen, mint most Te érzed. Neked pedig csak annyit, tanuld meg észrevenni ha a másiknak máshol járnak a gondolatai. Ne csinálj kis dolgokból nagy dolgot, ezt 41 évi házasság után mondom Neked. Ha hosszú távra tervezitek a kapcsolatotokat( márpedig minden e mellett szól), meg kell tanulni nemet mondani, és elfogadni a másik nemét is. Lesz még ebben részed, hidd el, meg viszont is. De ettől nem fog összedőlni a világ. Hajrá, csak így tovább, és ne törődj mások véleményével, mert ha mindég mindenkinek meg akarnánk felelni, .....????!!!! Rád bízom a választ. Ötöst adtam, üdv Magdi
2010. július 25. 10:56

megtekintés Válasz erre: - 2010. július 25. 02:39

Neked igazad van. Azt írsz, amit akarsz. Nekem igazam van, mert olyan kritikát írok, amilyet akarok. Részemről a vitát lezártam – értelmetlennek találom. Ölellek

Az elso jo meglatas a nezetelterest illetoen. tamogatom :)
2010. július 25. 02:39

megtekintés Válasz erre: barraqda - 2010. július 23. 10:36

Hát, ha valóban nincs jobb dolgod, akkor nyugodtan kérd ki a nyilvánosság véleményét, sőt! Külön kérlek rá, valahol csak remélni tudom, hogy neked lesz igazad, legalább megvillanni látom az esélyét, hogy csillapodik mérhetetlen (és számomra érthetetlen) hadaskodásod a semmi ellen. :) Azért szeretek ilyen kis csip-csup dolgokban vitatkozni másokkal, mert remek nézni, milyen öngólokat lőnek maguknak. Még röhögtem volna is, ha nejem nem aludt volna olyan mélyen fél méterre tőlem.
Nos igen, a 600-at a gyengébbek kedvéért zárójelben megmagyaráztam, hogy költői túlzás, de úgy tűnik, a "hadaskodó gyengék" kedvéért a magyarázatot is meg kellett volna. Nos, legyen, segítek: a költői túlzás az, amiről egyértelmű (segítek, azt jelenti, evidens, vagy ahogy parasztéknál mondjuk: "mindenki tudhassa"), hogy túlmutat (segítek, azt jelenti, "messze túllépi", meghaladja) a valós (segítek: eredeti, igazi) számot. Tudod, mint amikor valaki azt mondja, hogy "Ezerszer láttam már". Mindenki tudja, hogy nem 1000x látta az illető a szóban forgó dolgot. Nem olyan nehéz ez, menni fog ez, bízom benned :).

Úristen! a Nemi életünk! Mit tettem?! Kiteregettem a nemi életünket a feleségem mellméretétől az utolsó anyajegyig....Az utolsó centitől a rózsaszín árnyalatáig mindent bőszen taglaltam az interneten...Te jó ég. Ráadásul egy olyan oldalon, ahol mindenki a vörösbegyek fészkelési szokásairól és a fontoszintézis varázsáról szokott cikkeket ontani magából. Ja, nem, várj... Mégiscsak jó helyen járok, és mintha mégsem vesézném ki egész pontosan miről is van szó. De a gyengébbek kedvéért felhívnám rá a figyelmedet, hogy ezen az oldalon van olyan fülecske, hogy SZEXUÁLIS ÉLETÜNK, és biza, ha elvégezted a 8 osztályt, menni fog a matek, ott található a legtöbb cikk :) Hjaj, kicsi Tom (ne haragudj, már nem tudlak komolyan venni, a korkülönbségre pedig teszek, nem azért kell tisztelnem másokat), hány, de hány olyan cikk van az oldalon, ami teljesen érdektelen neked, de érdekes nekem, és fordítva. Meglepő talán, de igaz: neked is vannak számomra teljesen érdektelen írásaid, de kit érdekel, ez csak a saját véleményem. Hogy mi közöd a mondandómhoz? Honnan tudjam? Leginkább semmi, de ha már leírtam, adott a lehetőség, hogy el lehet olvasni, senki nem tartott fegyvert a fejedhez, hogy szenvedd végig. Ennyi erővel mi közöm a Faroktűdhöz, vagy a Romantikus Pornódhoz. Isten tudja, hanyadik öngólod ez egyetlen válaszon belül :) Én (segítek, nem Te, kifejezetten nem te) nem fogok csak azért habzó szájjal hadjáratot indítani mások ellen, mert "érdektelent írtak", elég szomorú és silány életre utal. Hogy az egyik kérdésedre válaszoljak: Jópofizom, igen. :) Hagyjuk már ezt a melyik cikk érdekes, de a tied nem című dolgot. Ez egy netes fórum, aminek az a szépsége, hogy bármit feltölthet az ember fia meg lánya, szóval valahol ez a legnagyobb öngólod - nem a legviccesebb ugyan, de a legnagyobb.

Neked igazad van. Azt írsz, amit akarsz. Nekem igazam van, mert olyan kritikát írok, amilyet akarok. Részemről a vitát lezártam – értelmetlennek találom. Ölellek
2010. július 23. 10:36

megtekintés Válasz erre: - 2010. július 23. 07:24

Kedves Barraqda! Természetesen értettem az írásod mondanivalóját, hogy „mekkora tuskó voltál”. Persze nem voltál az, csak figyelmetlen a nejeddel szemben. Nem szoktam az írásokban elmesélt történésekhez hozzászólni. Most kivételt tettem – nem kellett volna. Az egész történet egyébként banális, és lerágott csont: az asszonykád ez egyszer nem akar elkésni miattatok. Nem történet. Teljesen érdektelen. Mindenkivel előfordult már. Az írásod a „l’art pour l’art” kategóriába tartozik. Azért írtad, hogy mindenki tudja: a reggeli mellé mindennap egymást tálaljátok fel. Dicséretes dolog, de nekünk ehhez mi közünk? Az különösen érdekes, hogy a válaszodban ezt a részt egy nem létező szálnak aposztrofálod. Ha nem létező, akkor nem is igaz? Azt, hogy hatszáz ember megértette, miről írsz, nem látom bizonyítva. Idáig nyolcvanhárman olvasták el. Hol a többi ötszáztizenhét? „Ha nem tetszik, nem kell elolvasni”, írod. Jópofizol? Csak akkor tudom, hogy mennyire tetszik, ha elolvasom, de ez részletkérdés. Én azt minősítettem, hogy kibeszéled a nemi életeteket. Egyébként azt, hogy felvetettem, hogy a barátnőt sem kell kibeszélni, nem feltételezi, hogy barátnőt tartok. Általánosságban beszéltem. De be kell vallanom, volt ilyen esetem is az életben. És nem szégyellem magam érte. Ha, mondjuk, egy Mercedest vezetsz, néha be kell ülni egy Trabantba is, hogy tudd, jól döntöttél. Ha meg Trabantot…? A másik dolog pedig az, hogy hiába kedvenc ételed a rántott hús, nem lehet éveken keresztül mindennap azt enni, néha azért lecsúszna egy spenót is. Ami pedig a szeretkezéseket részletesen taglaló egyéb írásokra vonatkozik, valóban léteznek ilyenek az oldalon. De azok nem az életük párjáról szól. De tudod mit, hogy bebizonyítsam, hogy melyikőnk tévedett, felteszem ezt a kérdést az egyik klubban a nagy nyilvánosságnak. Aztán olvasgassuk el, hogy kinek van igaza.

Hát, ha valóban nincs jobb dolgod, akkor nyugodtan kérd ki a nyilvánosság véleményét, sőt! Külön kérlek rá, valahol csak remélni tudom, hogy neked lesz igazad, legalább megvillanni látom az esélyét, hogy csillapodik mérhetetlen (és számomra érthetetlen) hadaskodásod a semmi ellen. :) Azért szeretek ilyen kis csip-csup dolgokban vitatkozni másokkal, mert remek nézni, milyen öngólokat lőnek maguknak. Még röhögtem volna is, ha nejem nem aludt volna olyan mélyen fél méterre tőlem.
Nos igen, a 600-at a gyengébbek kedvéért zárójelben megmagyaráztam, hogy költői túlzás, de úgy tűnik, a "hadaskodó gyengék" kedvéért a magyarázatot is meg kellett volna. Nos, legyen, segítek: a költői túlzás az, amiről egyértelmű (segítek, azt jelenti, evidens, vagy ahogy parasztéknál mondjuk: "mindenki tudhassa"), hogy túlmutat (segítek, azt jelenti, "messze túllépi", meghaladja) a valós (segítek: eredeti, igazi) számot. Tudod, mint amikor valaki azt mondja, hogy "Ezerszer láttam már". Mindenki tudja, hogy nem 1000x látta az illető a szóban forgó dolgot. Nem olyan nehéz ez, menni fog ez, bízom benned :).

Úristen! a Nemi életünk! Mit tettem?! Kiteregettem a nemi életünket a feleségem mellméretétől az utolsó anyajegyig....Az utolsó centitől a rózsaszín árnyalatáig mindent bőszen taglaltam az interneten...Te jó ég. Ráadásul egy olyan oldalon, ahol mindenki a vörösbegyek fészkelési szokásairól és a fontoszintézis varázsáról szokott cikkeket ontani magából. Ja, nem, várj... Mégiscsak jó helyen járok, és mintha mégsem vesézném ki egész pontosan miről is van szó. De a gyengébbek kedvéért felhívnám rá a figyelmedet, hogy ezen az oldalon van olyan fülecske, hogy SZEXUÁLIS ÉLETÜNK, és biza, ha elvégezted a 8 osztályt, menni fog a matek, ott található a legtöbb cikk :) Hjaj, kicsi Tom (ne haragudj, már nem tudlak komolyan venni, a korkülönbségre pedig teszek, nem azért kell tisztelnem másokat), hány, de hány olyan cikk van az oldalon, ami teljesen érdektelen neked, de érdekes nekem, és fordítva. Meglepő talán, de igaz: neked is vannak számomra teljesen érdektelen írásaid, de kit érdekel, ez csak a saját véleményem. Hogy mi közöd a mondandómhoz? Honnan tudjam? Leginkább semmi, de ha már leírtam, adott a lehetőség, hogy el lehet olvasni, senki nem tartott fegyvert a fejedhez, hogy szenvedd végig. Ennyi erővel mi közöm a Faroktűdhöz, vagy a Romantikus Pornódhoz. Isten tudja, hanyadik öngólod ez egyetlen válaszon belül :) Én (segítek, nem Te, kifejezetten nem te) nem fogok csak azért habzó szájjal hadjáratot indítani mások ellen, mert "érdektelent írtak", elég szomorú és silány életre utal. Hogy az egyik kérdésedre válaszoljak: Jópofizom, igen. :) Hagyjuk már ezt a melyik cikk érdekes, de a tied nem című dolgot. Ez egy netes fórum, aminek az a szépsége, hogy bármit feltölthet az ember fia meg lánya, szóval valahol ez a legnagyobb öngólod - nem a legviccesebb ugyan, de a legnagyobb.
2010. július 23. 07:24

megtekintés Válasz erre: barraqda - 2010. július 22. 02:05

"kedves" Nem Tom!

Most visszakézből fel is tenném a kérdést, amolyan "vissza a feladónak" technika szerint: Szerinted milyen ember az, aki a felesége mellett barátnőket tart? a) a feleséget ezáltal semmibe véve, megalázva b) többet is, ejnye...

Voltaképp az első gondolatom az volt, hogy kicsit mintha túlbonyolítanád a dolgokat, mivel meg sem fordult a fejemben, hogy kiderítsem, ki adott 1-est, mivel a) lesz.rom. b) mindenkinek szíve joga 1-est adni c) hát a "szííívem megszakad", komolyan, sosem érdekelt, mire hanyast kaptam értékelésképp. Szóval ez kicsit mellé ment. No sebaj. A dolog másik része pedig kissé elgondolkodtató, hiszen rajtad kívül hatszáz (segítek: költői túlzás a 600) embernek leesett, hogy a cikkem miről szól, látszólag csak te akadtál fenn egy nem létező szálon. De elmagyarázom szívesen: A dicsekvés helyett pont azt akartam kifejteni, hogy mennyire gyarló is tudok lenni - ennyit az önfényezésről. De zárógondolatnak élhetnék gyermeki közhellyel is: Ha nem tetszik, nem kell elolvasni....Vagy: Nem neked írtam....esetleg: Ha pedig a "kit, mikor, hogyan" részére vagy irígy, akkor meg részvétem.
u.i.: Ha tüzetesen körbenézél, találnál konkrétan a szeretkezést illető "technikai" cikkeket is, részletes kit mennyire, hányszor, hogyan, ki által területeken is, de ezúttal rossz ajtón kopogtattál. Elég sivár életed lehet, cimbora, ha egy "mekkora tuskó vagyok" cikket értelmezel úgy, hogy "én vagyok a jani". További szép napot.

Kedves Barraqda! Természetesen értettem az írásod mondanivalóját, hogy „mekkora tuskó voltál”. Persze nem voltál az, csak figyelmetlen a nejeddel szemben. Nem szoktam az írásokban elmesélt történésekhez hozzászólni. Most kivételt tettem – nem kellett volna. Az egész történet egyébként banális, és lerágott csont: az asszonykád ez egyszer nem akar elkésni miattatok. Nem történet. Teljesen érdektelen. Mindenkivel előfordult már. Az írásod a „l’art pour l’art” kategóriába tartozik. Azért írtad, hogy mindenki tudja: a reggeli mellé mindennap egymást tálaljátok fel. Dicséretes dolog, de nekünk ehhez mi közünk? Az különösen érdekes, hogy a válaszodban ezt a részt egy nem létező szálnak aposztrofálod. Ha nem létező, akkor nem is igaz? Azt, hogy hatszáz ember megértette, miről írsz, nem látom bizonyítva. Idáig nyolcvanhárman olvasták el. Hol a többi ötszáztizenhét? „Ha nem tetszik, nem kell elolvasni”, írod. Jópofizol? Csak akkor tudom, hogy mennyire tetszik, ha elolvasom, de ez részletkérdés. Én azt minősítettem, hogy kibeszéled a nemi életeteket. Egyébként azt, hogy felvetettem, hogy a barátnőt sem kell kibeszélni, nem feltételezi, hogy barátnőt tartok. Általánosságban beszéltem. De be kell vallanom, volt ilyen esetem is az életben. És nem szégyellem magam érte. Ha, mondjuk, egy Mercedest vezetsz, néha be kell ülni egy Trabantba is, hogy tudd, jól döntöttél. Ha meg Trabantot…? A másik dolog pedig az, hogy hiába kedvenc ételed a rántott hús, nem lehet éveken keresztül mindennap azt enni, néha azért lecsúszna egy spenót is. Ami pedig a szeretkezéseket részletesen taglaló egyéb írásokra vonatkozik, valóban léteznek ilyenek az oldalon. De azok nem az életük párjáról szól. De tudod mit, hogy bebizonyítsam, hogy melyikőnk tévedett, felteszem ezt a kérdést az egyik klubban a nagy nyilvánosságnak. Aztán olvasgassuk el, hogy kinek van igaza.
2010. július 22. 10:14

megtekintés Válasz erre: Müszélia - 2010. július 22. 08:03

tényleg farokvezérelten gondolkodsz. első a munka, aztán a szórakozás. vagy veszítse el a csaj a munkahelyét, csak mert neked egyszer olyan kedved volt?

Hát, ezt azért nem mondanám magamról, hogy farokvezérelten gondolkodom, hiszen a fenti gyakorlat mindennapos volt, és nem feltétlen én kezdeményeztem. Meg egy szóval sem említettem, hogy te jó ég, be kellett volna adnia egy derekát, és elveszíteni az állását. :)
2010. július 22. 08:03
tényleg farokvezérelten gondolkodsz. első a munka, aztán a szórakozás. vagy veszítse el a csaj a munkahelyét, csak mert neked egyszer olyan kedved volt?
2010. július 22. 02:05

megtekintés Válasz erre: - 2010. július 21. 21:48

Kedves barraqda! Én még a barátnőimet sem szoktam kibeszélni, nemhogy az ímádott feleségemet.
Neked mi a véleményed azokról, akik folyamatosan azzal dicsekszenek, hogy kit, mikor, hogyan, és hányszor keféltek meg? Ha kutatnál utána már most megkönnyítem a dolgodat, én írtam rá az egyest. Tamás

"kedves" Nem Tom!

Most visszakézből fel is tenném a kérdést, amolyan "vissza a feladónak" technika szerint: Szerinted milyen ember az, aki a felesége mellett barátnőket tart? a) a feleséget ezáltal semmibe véve, megalázva b) többet is, ejnye...

Voltaképp az első gondolatom az volt, hogy kicsit mintha túlbonyolítanád a dolgokat, mivel meg sem fordult a fejemben, hogy kiderítsem, ki adott 1-est, mivel a) lesz.rom. b) mindenkinek szíve joga 1-est adni c) hát a "szííívem megszakad", komolyan, sosem érdekelt, mire hanyast kaptam értékelésképp. Szóval ez kicsit mellé ment. No sebaj. A dolog másik része pedig kissé elgondolkodtató, hiszen rajtad kívül hatszáz (segítek: költői túlzás a 600) embernek leesett, hogy a cikkem miről szól, látszólag csak te akadtál fenn egy nem létező szálon. De elmagyarázom szívesen: A dicsekvés helyett pont azt akartam kifejteni, hogy mennyire gyarló is tudok lenni - ennyit az önfényezésről. De zárógondolatnak élhetnék gyermeki közhellyel is: Ha nem tetszik, nem kell elolvasni....Vagy: Nem neked írtam....esetleg: Ha pedig a "kit, mikor, hogyan" részére vagy irígy, akkor meg részvétem.
u.i.: Ha tüzetesen körbenézél, találnál konkrétan a szeretkezést illető "technikai" cikkeket is, részletes kit mennyire, hányszor, hogyan, ki által területeken is, de ezúttal rossz ajtón kopogtattál. Elég sivár életed lehet, cimbora, ha egy "mekkora tuskó vagyok" cikket értelmezel úgy, hogy "én vagyok a jani". További szép napot.
 
2010. július 21. 21:48
Kedves barraqda! Én még a barátnőimet sem szoktam kibeszélni, nemhogy az ímádott feleségemet.
Neked mi a véleményed azokról, akik folyamatosan azzal dicsekszenek, hogy kit, mikor, hogyan, és hányszor keféltek meg? Ha kutatnál utána már most megkönnyítem a dolgodat, én írtam rá az egyest. Tamás
2010. július 20. 22:13

megtekintés Válasz erre: m.lilla - 2010. július 20. 21:22

szerintem nem kell ebből nagy ügyet csinálnod..:) örülj neki, hogy reggel van egyáltalán kedve..

Ó, örülök én...és nem lett felfújva, mint ahogy eredetileg kinéz az írás, csak egyszerű önelemzést tartottam kicsit :)
2010. július 20. 21:22
szerintem nem kell ebből nagy ügyet csinálnod..:) örülj neki, hogy reggel van egyáltalán kedve..
2010. június 3. 10:40

megtekintés Válasz erre: BUJTIZSU - 2010. június 3. 06:27

Talált..., süllyedt! Sok szép ébredést és boldogságot kívánok Nektek! Nagyon tetszett, amit a feltett kérdésre válaszoltál (megcsalás, gyerekek kérdés-körben). Abszolút igazság, vagy minden pár számára előírt, működőképes "minta" útmutatás úgy sem létezik. Óriási ajándék az élettől, ha a Férfi és a Nő, vagy a Nő és a Férfi ilyen tökéletes harmóniában él, és példaként, a nyúzott hétköznapi ébredések helyett, vidám pikantériával dobják fel a nap kezdetét, ami sokaknak ismeretlen élmény. Nem hiszem, hogy Ti egymással valaha is unatkozni fogtok:-)! Minden szépet és jót kívánok még egyszer! Üdvözlettel: BujtiZsu

Kedves Bujtizsu!

Nagyon szépen köszönöm-köszönjük a kedves szavakat. Persze, tökéletes kapcsolat nem létezik, de törekszünk rá... :)
2010. június 3. 06:27
Talált..., süllyedt! Sok szép ébredést és boldogságot kívánok Nektek! Nagyon tetszett, amit a feltett kérdésre válaszoltál (megcsalás, gyerekek kérdés-körben). Abszolút igazság, vagy minden pár számára előírt, működőképes "minta" útmutatás úgy sem létezik. Óriási ajándék az élettől, ha a Férfi és a Nő, vagy a Nő és a Férfi ilyen tökéletes harmóniában él, és példaként, a nyúzott hétköznapi ébredések helyett, vidám pikantériával dobják fel a nap kezdetét, ami sokaknak ismeretlen élmény. Nem hiszem, hogy Ti egymással valaha is unatkozni fogtok:-)! Minden szépet és jót kívánok még egyszer! Üdvözlettel: BujtiZsu
2010. május 17. 13:55

megtekintés Válasz erre: anubis - 2010. május 17. 13:17

Hidd el, kívánt téged akkor is, főleg azok után merem ezt leírni, hogy végig olvastam a cikkeidet. De az időhiány akkor megakadályozta a dolgot, nem kell rögtön a személyed elleni "sértésnek" venni:))) Férfiak...mi is lenne velünk Nélkületek:))

Kedves Anubis. Igen, hál' Istennek, ezzel tisztában vagyok. Alapvetően nem is a "nem"-re koncentráltam ezzel, csak amolyan önvizsgálat volt, hogy mit voltam képes normálisan értelmezni, és mit nem. :) Mondjuk, a nagy számok törvénye ellenem volt :)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: