újabb események régebbi események további események
14:26
Yolla válaszolt egy szavazásra
14:15
Yolla új cikket töltött fel
09:24
Új cikk került fel a weboldalra
08:45
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
07:59
Yolla válaszolt egy szavazásra
19:37
Anyu válaszolt egy szavazásra
19:33
Anyu válaszolt egy szavazásra
19:13
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
16:23
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
16:09
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
15:49
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
11:48
Yolla válaszolt egy szavazásra
11:47
Yolla új cikket töltött fel
11:35
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
10:57
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
10:11
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
09:16
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
09:13
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
08:59
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
08:54
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez

Az otthon illata...

2011. július 9. - Látogatók száma: 75

"Ti érzitek az illatokat? És ha igen, nektek van illatotok? Nem a parfüm bódító illatára gondolok, vagy virág, étel, sütemény illatára....hanem olyan "emberi illatra", valami megfoghatatlan,kifejezhetetlen illatra...

Amit legszívesebben „befognál” hogy soha ne illanjon el, és maradjon veled örökre. Ami feléleszti az érzékeket, élmények, vágyak jönnek elő a hatására benned.
Nekem pl. életem legszebb illata az otthon illata. Sajnos az életem úgy alakult, hogy haza kellett költözzem 29 évesen újból. /nem voltam magamra büszke/ Nos, egy szomszéd faluban dolgoztam, ahová nap mint nap kerékpárral tekertem / oda- vissza 4km-t/ esőben, fagyban, hóban, melegben...Imádtam, mert miközben az arcomba fújt a szél, a gondolataim is szárnyaltak... Egy szép téli este történt, hogy csodálatos fehér hó hullt. Nagy pelyhekben, mintha valaki egy dunyhát rázna odafentről az égből. Mindenre. Az út előttem még nem is volt járva, és élvezettel hajtottam bele a kerekekkel. Körbenéztem, és a sötétséget felváltotta a fákról, a házak tetejéről, a kerítések léceiről szikrázó hó fénye. A fenyőfák ágaira ránehezedett a sok hópehely, és csak húzta lefelé különféle alakokat formálva. Mulatságos volt. Az arcomba is esett egy két hópelyhecske, majd a bőröm melegétől elillanva, kacagva tűnt el. A házak kéményéből vidáman kunkorodva szállt fel a füst, benne a kis izgága füstmanókkal, akik az égig szálltak. Én meg csak tekertem, tekertem hazafelé ebben a magam teremtette álomvilágban, és olyan melegség öntötte el a lelkemet, hogy éreztem amint a szemeimre könnyfátyol borul. Nyugodt, csendes volt minden.., mintha kiváltságos lettem volna, hogy én megtapasztalhatom azt a csendet, amikor nincs szél, semmi sem mozdul, mintha minden hangot lenyelne a lehulló friss hó. Vagy csak én éreztem ezt? Hiszen néha egy egy kutya is belevakkantott ebbe a csendbe. A házak ablakából ki- kiszűrődött fények mind azt sugallták, jó meleg kis kuckó van odabenn. Barátságos, tiszta, hófehér, mint a kinn hulló hó…mint az én otthonom. Megéreztem az én otthonom illatát, ahol várt két ember, akiknek köszönhetem az életemet. Akik mindig kitartottak mellettem, akik sosem vettek el, csak adtak. Akik vannak nekem, szép csendben. Éreztem a szeretetüket, a melegséget ahová tartozom, ahová mindig hazamehetek. Esőben, szélben, fagyban, hóban, rosszkedvűen, sírással küszködve, vagy épp zaklatottan, megalázva. Vagy napsütésben vidáman, boldogan,elégedetten mosolyogva ….ők mindig velem vannak és az illatuk. Az idő, az elmúlás, a jóság és az egyszerűség illata körbelengi a lényüket, és a házat a bútoraikkal, a párnáikkal, a virágaikkal együtt. És ott volt a fiam illata. A magzatom, a babám, a kicsim, az én "testem-lelkem-vérem" , akinek az illatát éreztem. Már nem az édes vér illatát, amellyel világra hoztam őt, már nem a babaillatot, az ártatlanság őrjítő illatát, hanem a kisgyermek illatát, aki már lát, érez, akar, tud… kitárt karokkal vár, és azt mondja csillogó szemekkel hozzám bújva:
-De jó, hogy megjöttél anya! - és felemelve az öledbe érzed a hajának samponillatát .De mégsem ez miatt gördül le egy könnycsepp az arcodon, hanem attól, hogy tudod, ezeket az illatokat sem veheti el tőled senki…"

A cikket írta: Mirjam Salliven

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. július 10. 13:13

megtekintés Válasz erre: Bianka - 2011. július 10. 08:11

Nekem a kedvenc saját, nem mesterséges illatom a saját bőröm illata napsütés, szoli után. Imádom. Nagyon jó illatom van olyankor, legalábbis nekem nagyon bejön:).

Mesterséges illatokból is vannak kedvenceim, amikhez emlékek kötődnek.

És persze szeretem az ételek, italok illatát,
a természetét, az esőét, a fűét, a virágokét...

Kedvencem volt még a kutyám tappancsának a "szaga".:)

:)Aranyos vagy...most csak ez jutott az eszembe..M.
2011. július 10. 08:11
Nekem a kedvenc saját, nem mesterséges illatom a saját bőröm illata napsütés, szoli után. Imádom. Nagyon jó illatom van olyankor, legalábbis nekem nagyon bejön:).

Mesterséges illatokból is vannak kedvenceim, amikhez emlékek kötődnek.

És persze szeretem az ételek, italok illatát,
a természetét, az esőét, a fűét, a virágokét...

Kedvencem volt még a kutyám tappancsának a "szaga".:)
2011. július 10. 08:07
Sztem a hópehely nem kacagva olvad el. (nem illik oda, nem kell, erőltetett, elolvad, elillan, nyoma veszik, eltűnik- így, egyszerűen)

ez miatt helyett (szebb) - emiatt

(Az "ez miatt" pesti, dunántúli "nyelvjárás", legalábbis én eddig csak ott élőktől hallottam. És sajnos, sztem a gagyi-cenzúrázatlan műsorokkal (is)terjed, emlékszem, először a Big Brotherben fedeztem fel, h. így beszélnek a benne szereplők.)


Egyébként, tetszett.
2011. július 9. 12:06

megtekintés Válasz erre: Zaríta78 - 2011. július 9. 11:12

Szia Mirjam! :)

Látom és érzem, hogy az illatok különös hatással vannak rád. A legtöbb ember nem tulajdonít ennek jelentőséget, pedig ez is fontos része az életünknek.
Kedves, hangulatos írás, nekem tetszett!!!:-)

Szeretettel: Zaríta

:)Igazán köszönöm!Van egy szellemi tanító akit úgy hívnak A.J.Christian...ő írt egy könyvet A Teljesség Illata címmel.Ekkor döbbentem rá,hogy igen!Ott van mindenütt az illat, maga az életünk része,de néha nem is vesszük észre,mert ez természetesnek hat. Pedig ha figyelnénk rá,sok mindenre rájönnénk...
Üdv!Mirjam
2011. július 9. 11:12
Szia Mirjam! :)

Látom és érzem, hogy az illatok különös hatással vannak rád. A legtöbb ember nem tulajdonít ennek jelentőséget, pedig ez is fontos része az életünknek.
Kedves, hangulatos írás, nekem tetszett!!!:-)

Szeretettel: Zaríta
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: