Barbarával töltött napom
Látogatók száma: 65
Milyen jó is ha, gyermekeinkkel együtt kapcsolódhatunk ki, s láthatjuk, hogy ők boldogok!
Tegnap már lázasan készülődtem, hogy ma a színjátszócsapattal mehessek, egy újabb amatőr előadásra! Reggel lázasan pakoltam, hogy ha haza érünk hellyel - közzel rend legyen. Barbó és Én úgy gondoltunk jó idő lesz, reménykedtünk, hogy nem szakad majd ránk az ég, melynek lógott a lába!
Aztán elindultunk, hogy találkozzunk a tanárokkal, gyerkőcökkel és a szülőkkel, akik vállalták, hogy eljönnek megnézni gyermekeik műsorát! Egy régi sulis társammal szálltam föl a buszra. Barbó hátra rohant a többiekkel, mi középtájon ültünk le. Pár perc várakozás után elindultunk, és hamarosan jó hangulat lett. Gyermekeink énekeltek, és egyből vidámság vette át az uralmat!
Miután megérkeztünk, bevittük a sok fellépő cuccot. Várnunk kellett. Ez alatt a tanárok eligazították a szereplőket, mi meg beszélgettünk a szülőkkel. Kimentem a mosdóba, s ha hiszitek, hanem, ahogy mentem befelé, velem szembe jött a saját gyerekem, és nem ismertem meg. Mindenki jót nevetettet, én is magamon! Öreg nénit alakított!
Kimentünk a színpadhoz a térre. Sokan voltak már. Néztük a többi csapat előadását, aztán később a mieink következtek.....
Mikor bemutatták őket, igyekeztem fölvenni a látottakat. Nagyon tetszett az előadásmódjuk, az összmunkájuk, mely meghozta gyümölcsét. A végén nagy tapsot kaptak! Örömmel konstatáltam a dolgokat, hogy a tanárok és diákok elmúlt egyéves munkája ilyen eredményt hozott. Megjegyzem, az évzárón az egész iskola előtt is előadják a műsorukat, már alig várom, hogy újra lássam ezt az ügyes kis csapatot!
Mikor haza értünk Barbóka még elsurrant a mamájáékhoz, és Én egyedül jöttem haza. Örömmel töltött el, hogy láttam a kislányomat; vele voltam, és az is, hogy a kikapcsolódásnak szenteltem a napomat! Jól tettem, hogy elmentem, főleg – kicsit viccesen –, hogy két jégkrémet is bevágtam, a kislányommal együtt!
Igen, így is lehet élni, ezekből az egyszerű, de mégis nagyon fontos dolgokból kell és lehet táplálkozni! De az biztos, hogy nekem anyának lenni a legszebb adomány az életemben!
Szeretlek Barbó!
http://www.youtube.com/watch?v=6tfDYeOrhKQ
A cikket írta: Orsolya
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
én is azt tettem a gyermekeimmel ma és tegnap
:)
Millió pusz Orsolya
Puszi Barbinak, az egész csapatnak és Orsolyának!
Pinokkió
Köszönettel és szeretettel: Orsolya
Igen, az ilyen örömteli pillanatokból kell töltekezni. Az egész életünk is sok-sok pillanatból tevődik össze, nem szabad elmenni csak úgy ezek mellett. Néha meg kell állni szemlélődni.
Örülök nektek!
Puszi Barbónak is :)
Inga
Nagyon szép és meghitt napot tölthettél el a kislányoddal, ami kiderül az írásodból!
Anyának lenni nagyon jó dolog, élvezd ki ennek a jónak minden pillanatát!
Gratulálok a kislányodhoz!
Szeretettel:
heleenke
Puszi Magdi
Üdvözlettel Orsolya