újabb események régebbi események további események
18:27
Stanmorecxl regisztrált a weboldalra
05:45
Broncohia regisztrált a weboldalra
02:08
Drywalljtn regisztrált a weboldalra
18:59
Blenderqpg regisztrált a weboldalra
17:17
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
23:48
Plasticpxz regisztrált a weboldalra
10:59
Amazonnnlff regisztrált a weboldalra
01:34
BillyDiurn regisztrált a weboldalra
21:28
Broncojjz regisztrált a weboldalra
21:23
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:22
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:20
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:16
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:14
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:11
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
21:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
20:37
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
20:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
09:32
Portablexnu regisztrált a weboldalra
06:25
Ilpaki új cikket töltött fel

CICACSALÁD … IV. RÉSZ

2010. október 21. - Látogatók száma: 67

Nem Tom folytassam? Pinokkió, Katalina, Franci, Babenko és sokan mások kérésére, igen. Döntöttem. Ez most valami vezeklés-féle. Van valakinek, használható ötlete, hogyan hozzam le a cicákat a fáról?

*

Hideg, ködös reggelre ébredtünk. Ha lehet még gyorsabban végeztem el szokásos teendőimet. Ma jobban fel kell öltözzek, mert foga van a napnak. Pláne, amikor a ködtől az orromig sem látok a Budai Vámnál.

Nem a megszokott úton – ez kissé talán rövidebb – megszoktam már, hogy se mögöttem, se előttem, senki. Az a jó, ha senki sincs. Mert mit tennék akkor, ha megismétlődne a múltkori eset és azok a kutyák éppen akkor indulnának el ezen az úton. Még időben észrevettem őket, ez már nekem egy kicsit soknak tűnt a kóbor kutyákból, és másfelé vettem az irányt. Biztos, ami biztos. De most valahogy nem érdekel, ha találkoznék velük, legalább nem lennénk egyedül. De azért szaporázom a lépteimet.

Amikor közeledek a tanyához, látom, kint van a szomszéd. Nélkülöznöm kellett két napig, a rossz idő, vagy egyéb ok miatt nem jöhetett ki. Már. füstölög a kéménye. Hát igen, neki 10 perc, ami nekem egy óra. De milyen jó, hazafelé nem kell gyalogolnom. Micsoda önző gondolatokat táplálok magamba, miközben megérkezek. Vajon mennyire hálás ezért az ötletemért, hogy éppen vele hozattam ki a cicacsaládot, amikor ki nem állhatja a macskákat. Egyelőre nincs időm ezzel foglalkozni, én hálás vagyok ezért az önzetlenségéért.

Még ki sem nyitom az ajtót, még le sem veszem a kabátom, egyenesen a diófához tartok, mert hol is lennének másutt a lurkók. Aki hallott már panaszosan sírni egy cicát, az tudja, itt segítségre van szükség. Már megint. Most már mindig így lesz? Mit mondtam utoljára, belőlem nem fogtok bohócot csinálni, de már mászok is fel a létrán. Rutinból teszem már a dolgom, csak egy okoz fejtörést, a kis vörös, miért is ne lefelé, inkább felfelé igyekszik? Mire megértetem vele, elfárad a lábam, visszamegyek szilárd talajt érezni. Ki kell valamit találnom, de mit, hogy ne legyen ilyen bonyolult. Magas a törzs és meredek, sehol egy kapaszkodó számára, persze, hogy fél. Én is. Megpróbálok egy nagy ágat odacipelni, amit korábban egyik gyümölcsfáról vágtam le, ha valahogy rögzíteni tudnám? Ki fogok találni valamit, de most nem jönnek az ötletek. Közben már nincs időm azon gondolkodni, előbb át kell öltöznöm, máris zöld moha folt éktelenkedik a térdemen, és kaját, friss vizet adok a cicáknak, felfrissítem az almukat. Naná, majd a szabad ég, a vizes föld?
Egyáltalán nem vagyok nyugodt, amíg nincs lent a kis vörös.

Na akkor próbálkozzunk. Ezt tényleg csak nyugodtan lehet végezni, összpontosítsunk a pillanatnyi lehetőségekre. Felmegyek, mondjuk a tetőre, de onnan sem érjük el egymást. Feljebb kell mennem, nincs mese. Eddig még megúsztam a dolgot. Végre elérem, de inkább visszafelé menne. Nem bízik bennem. Mit mondjak most én is csak a helyzet magaslatát érzem. Ehhez kellenek az idegek. Hívogatom. Végre! Végigsétál a kezemen, a karomon, megint nem úszom meg sérülés nélkül, de lehozom. Együtt van megint a csipet csapat. Most már megnyugszom kissé és az előtte nap odakészített gyújtósból elsőre sikerül begyújtanom, a többi már megy magától. Eszük ágában sincs bejönni a szobába melegedni, élvezik a napfényt, játszanak, kergetőznek, már kutya bajuk. A félelem elszállt. Így fogunk mindannyian megedződni előbb vagy utóbb! De ki kell holnapra találnom valamit, ha már egyszer ezt a diófát választották menedékül.

Na nem, azt azért mégsem. A diófát nem fogom kivágni!

A cikket írta: zsoltne.eva

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. október 25. 16:06
Kedves Tündér!
Nagyon köszönöm, te jóságos, hogy mire nem vagy képes, vagy - inkább -mire vagy képes!?
A Cicák meg fogják hálálni!
2010. október 25. 15:48
Visszaadtam mindet!
Remélem, szép hsz-eitek lesznek!
Tündér
2010. október 22. 13:00
Kedves felhasználók!

Itt a vége a vitának!!!
Aki gyalázkodni akar az oldalra, vagy a másik felhasználóra azt ki fogom tiltani, vagy törölni fogom hozzászólásait!
Kérem jelezzétek felém, kinek melyik hozzászólását töröljem, megteszem, de írni ehhez a cikkhez nem engedek többet!
(Ha valakit valami hsz. sért, szóljon! Elbírálom! Az "erősebbeket" magamtól is törlöm, ha rájuk találok!)

Pussz,
Tündér
2010. október 22. 12:52

megtekintés Válasz erre: franci - 2010. október 22. 09:22

Cica ide, cica oda....a történeted úgy jó, ahogy van.
Kedves folytatásos sztori, nincs vele semmi gond.
Úgy segítesz a cicáidon, ahogyan te gondolod, ezen nincs mit vitázni, szerintem.

Szomorúan olvasom, hogy indulatok cikáznak a hozzászólásokban, aminek én nem vagyok híve.
Úgyhogy igyekszem az írásaidra koncentrálni továbbra is. ;-)

Ezt megbeszéltük.
Változatlanul köszönöm és folytatom a történetet sikersztorival, mert jó kedvem van. Miután Nem Tommal is tisztáztuk, amit nem lehet, elásom a csatabárdot egy darabig. Lassan-lassan az is megtanulja az íráson keresztül, milyen állat is a cica, aki még idáig nem tudta, csak beszélt.
Puszi,
Éva
2010. október 22. 09:22
Cica ide, cica oda....a történeted úgy jó, ahogy van.
Kedves folytatásos sztori, nincs vele semmi gond.
Úgy segítesz a cicáidon, ahogyan te gondolod, ezen nincs mit vitázni, szerintem.

Szomorúan olvasom, hogy indulatok cikáznak a hozzászólásokban, aminek én nem vagyok híve.
Úgyhogy igyekszem az írásaidra koncentrálni továbbra is. ;-)
 
2010. október 22. 08:53
Először is a cicám tizenhét évesen meghalt.
Ahogy olvasom a hozzászólásodat, némi indulatot vélek felfedezni benne. Tetszik p.l a nem vagy komplett beszólásod. Majd ha kedvem lesz hozzá válaszolok. Ne aggódj nem felejtelek, csak most kevés az időm. Valóban abban igazad van, hogy én csak a kurvákról beszélek, csak annyi különbséggel, hogy én nem a napi betévőmet teregettem ki.
2010. október 22. 07:34
Nem te mondtad, hogy túl sokat ülök a gép előtt és a végén még sztahanovista leszek? Meg, hogy születnek még kiscicák és ennek soha nem lesz vége? Te csak a kurvákról beszélsz, én a cicákról. Egy kis különbség nem? Miről beszélsz te? Ivartalanítás? Persze! Ez természetellenes. Sok férfit kellene ivartalanítani, hogy ne szülessen annyi gyerek a világra, hogy aztán egyedül boldoguljon, ha tud. Te magadon kívül senkit nem szeretsz. Miért csak pár évig volt cicád? Aztán mi lett velük? Likvidáltad? Most nem fáj a fejed? De még mindig van kajájuk! És lesz is, ha rajtam múlik. Elmegyek az út szélére, ha kell! Hobbi? Nem vagy komplett! Ebben fogjatok kezet könyvtündérrel, Szerepzavar? Nevetséges! Az anya cica a leggyávább! Ő két évig volt nálam, pláne nem tudja mit tegyen. Még hogy a szájába? Ezek már nem kis cicák, 4 hónaposak. Súlyuk van!
Sok gonoszság van bennned, és azt hiszed okos vagy, hát tévedsz!
Nincs egy árva ötleted se!
Akkor üssük egymást!
 
2010. október 22. 07:01
Kedves Éva
Te viccelsz velem? Mióta kell neked tőlem engedélyt kérned, hogy folytassad, vagy ne.
Éva folytassam? Szinte hallom ahogy bólintasz, akkor folytatom.
Nem kellet volna idáig jutnod. Tudod a lakótelepeken, és sok más helyen is a gondos gazdák ivartalanítani szokták a házi kedvenceiket, hogy ne kerülhessenek ilyen helyzetbe. Szeretem a macskákat, és sok-sok évig volt is. Bár kertes házban laktunk az első dolgunk ez volt. Pontosan azért, mert tudtuk, hogy minden évben nem akarunk egy rakás macskától fejfájást.
Az a pénz amit rájuk költesz rég meghaladta az egyszeri költségek mértékét.
A mindennapi létrázás, fára mászás már hobbi szinten kialakult benned, de valójában csak elősegíted ezzel a kismacskák elkorcsosulását. Le tudnak, és le is fognak jönni arról a fáról, emiatt ne aggódj. De ott van az anyjuk is. Biztos láttál már olyat, hogy az anyacica a pofájában hurcolja a kicsinyeit. Inkább ezt gyakoroltasd velünk. A természetes kiválasztódásba szerintem nem szabad beleszólni. De ha igen, szinte már látom, hogy a későbbiekben egereket kapdosol a fészerben. Most ne gyere azzal, hogy lelketlen vagyok. Te vagy az, ha beavatkozol a természeti törvényekben.
Ez engem arra emlékeztet, mintha naponta egy órára kivennéd a halakat az akváriumból, hogy el ne ázzanak szegénykék.
Tamás
2010. október 22. 06:20

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2010. október 21. 23:31

Szia Éva!
A mi idáigi kismacskáink képesek lettek volna elpusztulni a fán, biztos a tieid is.
A könyvtündér tudása ez esetben a kismacskákra nem terjedt ki.
Sőt mesélek neked(tek) egyet. A kismacska képes olyan helyekre bebújni, ahonnan nem tud kijönni. Szeret előre menni, vissza nem nagyon. Én a legelső saját macskáink egyikét -nagy nyávogásra- egy álmennyezet részből bányásztam ki kb. 1/2 nap szenvedés után. A macska az egyik kedvencünk lett, sokáig velünk maradt.
Pinokkió

Mert te jó ember vagy!
2010. október 22. 06:19

megtekintés Válasz erre: - 2010. október 21. 21:18

Kedves Éva!

Csak azt nem értem, miért kell neked folyton a macskák után másznod a fára. Majd lejönnek. A macskafélék köztudottan macsakügyességgel másznak fára, leszámítva néhány túltenyésztett, elkényeztetett dögöt.

Biztos vagy benne, hogy a macskáid igénylik a tornamutatványaidat? Nem lehetséges, hogy némi szerepzavarral küszködsz?

Hagyd őket fenn a fán, majd lemásznak maguktól.

Üdv,

Ktr

Szerintem egyáltalán nem vagy tisztában a dologgal, és ilyen emberekről beszélek, akik inkább hallgatnának, ha nincs semmi érdemleges mondanivalójuk.
Nem akarlak megbántani, de te vagy szserepzavarban, amikor osztod az észt. Méghogy dögök, akkor miért is utálok némely embert, rájuk inkább illene ez a szó.
Pinokkió tudja, de te soha sem fogod tudni mit jelentenek a tornamutatványok, csak szeretnéd, de ahhoz gyáva vagy.
2010. október 21. 23:31
Szia Éva!
A mi idáigi kismacskáink képesek lettek volna elpusztulni a fán, biztos a tieid is.
A könyvtündér tudása ez esetben a kismacskákra nem terjedt ki.
Sőt mesélek neked(tek) egyet. A kismacska képes olyan helyekre bebújni, ahonnan nem tud kijönni. Szeret előre menni, vissza nem nagyon. Én a legelső saját macskáink egyikét -nagy nyávogásra- egy álmennyezet részből bányásztam ki kb. 1/2 nap szenvedés után. A macska az egyik kedvencünk lett, sokáig velünk maradt.
Pinokkió
 
2010. október 21. 21:18
Kedves Éva!

Csak azt nem értem, miért kell neked folyton a macskák után másznod a fára. Majd lejönnek. A macskafélék köztudottan macsakügyességgel másznak fára, leszámítva néhány túltenyésztett, elkényeztetett dögöt.

Biztos vagy benne, hogy a macskáid igénylik a tornamutatványaidat? Nem lehetséges, hogy némi szerepzavarral küszködsz?

Hagyd őket fenn a fán, majd lemásznak maguktól.

Üdv,

Ktr
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: