Döntés
Látogatók száma: 51
Annyira terveztem, annyira szerettem volna, aztán nem lett belőle semmi.
Teljesen kiment a fejemből. Ki akartam menni oda, és kicsit sétálni, kicsit szétnézni, kicsit nosztalgiázni, visszaemlékezni az érkezésemre. Én nem itt születtem, én ide csak érkeztem egy napon. Tegnapelőtt volt pontosan 36 éve, és május volt akkor is persze, ám sokkal szebben sütött a Nap, én miniszoknyában jártam akkor még, és nem volt senkim, mindenki ott maradt, aki számított. Bátor voltam és öntudatosan akaratos. Arra tisztán emlékszem, ahogy Cs tanár úr az igazgató iroda előtt a vállamra teszi a kezét, de közben mosolyog a szeme, majd azt mondja nekem:
- De nagy gyerek maga Laura fiam!
Már bizonyára nem él szegény. De jó is esne oda állni elé, és szólni hozzá!
- Tanár Úr! Megcsináltam.
No, meg a konyhában történtek otthon. Nálunk mindig minden a konyhában esett meg. Az a nagy asztal még megvan. Csak a vásznat cserélgeti Anyu azóta is. Ott ültek a szüleim a végén, én távol tőlük a másik végen. Szemben. Hangsúlyt adva mondandójuknak, mindketten kissé ökölbe szorított kézzel le-lecsaptak beszédközben a vászonra.
- Értsd meg! Még nem mehetsz!
- Értsd meg! Fiatal vagy még!
Nekem is ökölbe volt a kezem. Erre tisztán emlékszem. No, nem olyan szorosan, de ököl volt az. Olyan laza, tini ököl, és jól elrejtve a vászon alatt mindkettő. Dehogy volt nekem bátorságom elővenni! Épp elég volt arra összpontosítanom, amit mondok, győzködnöm szüleim, hogy mennem kell, mert menni akarok, el, el innen... én itt tovább már nem maradhatok... szűk volt a hely,alacsony a ház, közel az ég, ameddig a szem ellát csak a nagy semmi... mennem kell és jöttem is, immár 36 éve.
Ha ennyi év után sem vetődik fel bennem mélyen a kérdés, mi lett volna, ha maradok, akkor, milyen életem lett volna, ha...
Nincs semmi ha. JÓL DÖNTÖTTEM.
A cikket írta: Laura
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Örülök, hogy megosztottad velünk a történetet. Szerintem is jól tetted, ha megtetted amit kellett. Van egy kínai mondás, mely szerint :
-Sose nézz hátra ha előre akarsz menni, csak tűzd ki a célt és az lebegjen előtted és menj az úton: Aki folyton hátra néz, a múltba vész el.
Szerintem ez igaz. Haladj előre és csak a szépre emlékezz és arra, hogy megjöttél és itt vagy!! Ne nosztalgiázz, csak gondolj arra, azt tetted, amit szerettél volna! Sok sikert az életben Éva!Üdv.
Kedves Laura!
Örülök, hogy megosztottad velünk a történetet. Szerintem is jól tetted, ha megtetted amit kellett. Van egy kínai mondás, mely szerint :
-Sose nézz hátra ha előre akarsz menni, csak tűzd ki a célt és az lebegjen előtted és menj az úton: Aki folyton hátra néz, a múltba vész el.
Szerintem ez igaz. Haladj előre és csak a szépre emlékezz és arra, hogy megjöttél és itt vagy!! Ne nosztalgiázz, csak gondolj arra, azt tetted, amit szerettél volna! Sok sikert az életben Éva!Üdv.
Így visszatekintve, ennyi év távlatából se semmi, amit megcsináltam. Különösen a mai világban, amikor harmincasok élősködnek a szülők nyakán. Én 15 évesen fogtam magam és a saját lábamra álltam. Igazán nem bántam meg. Bevallanám.
( Bár a mai napig szívesen megyek haza, és soha meg nem tagadtam honnan indultam.)
Hát még én. :)))
Én 10 évesen nem mentem...felvételi nélkül mehettem volna a balettintézetbe...láttak színpadon, ajánlatot kaptam. Nem mentem...lehet most híres balerina lennék...vagy rokkant. Szóval nem bántam ezt sem. Aztán 14 évesen kolesz, 19 évesen 200 km-rel arrébb...most meg. Tudod...nem bántam meg semmit. :))))))))))
Tudod, Boszi, megette a fene, ha az ember elcseszi az elején. Jó dolog az, ha valaki jól dönt.
Nem is csodálom. :-)))))
És nem vetődik fel tényleg?
Ha megírtad, valami mégis megmozdult...
Vagy ez valami pozitív esemény hatására jött elő?
Kíváncsi lennék!
/ha az írásban nem megy, akkor mondd, milyen sört szeretsz, én is azt;-)/
Akkor Pinokkió odaátról ír neked.
És nem vetődik fel tényleg?
Ha megírtad, valami mégis megmozdult...
Vagy ez valami pozitív esemény hatására jött elő?
Kíváncsi lennék!
/ha az írásban nem megy, akkor mondd, milyen sört szeretsz, én is azt;-)/
Így szoktam emlegetni: egy Istenek által is elfeledett falucskában születtem, de a gólya kiválasztotta számomra a lehető legjobb kéményt. Ma is hazamennék, de kell a tudat, hogy kettő nap vagy egy hét múlva visszatérjek a kiválasztott helyemre, ide. Valaki járt nálam, és említette mély nyomot hagyott benne a fiatalkori képem. Majd ő elment, de bennem megmozdult egy érzés. Akkor írtam ezt. Beszélgetésünk hatására. Csodálkoztam, hogy rám is emlékeznek. Van május, hogy amúgy eszembe sem jut már....
Mondjuk a gyermekeimnek néha mókából megemlítem:
- Hinnye, de megérdemeltétek volna, hogy oda szülessetek!!!
Ez olyan célzott anyai szitok, hogy értékeljék, amiben most vannak.
(Amstel
Borsodi*
Gösser
Dreher
Szalon**
Heineken
Holsten***
Kaiser
HB
Radler
Zlaty Bazant
Stella Artois
Soproni Ászok
Tuborg
Tavaszi
Talléros
Borostyán
Schlossgold
Arany Ászok
Három Királyok
Buckler
Zipfer
Kőbányai
Gold Fassl**
Steffl
Kanizsai...
...esselkezdődikésdéavége, többet nem segítek! ;-)
Pont ma említettem valakinek, de megosztom veled is ...figyelj odaátról!
Így szoktam emlegetni: egy Istenek által is elfeledett falucskában születtem, de a gólya kiválasztotta számomra a lehető legjobb kéményt. Ma is hazamennék, de kell a tudat, hogy kettő nap vagy egy hét múlva visszatérjek a kiválasztott helyemre, ide. Valaki járt nálam, és említette mély nyomot hagyott benne a fiatalkori képem. Majd ő elment, de bennem megmozdult egy érzés. Akkor írtam ezt. Beszélgetésünk hatására. Csodálkoztam, hogy rám is emlékeznek. Van május, hogy amúgy eszembe sem jut már....
Mondjuk a gyermekeimnek néha mókából megemlítem:
- Hinnye, de megérdemeltétek volna, hogy oda szülessetek!!!
Ez olyan célzott anyai szitok, hogy értékeljék, amiben most vannak.
(Amstel
Borsodi*
Gösser
Dreher
Szalon**
Heineken
Holsten***
Kaiser
HB
Radler
Zlaty Bazant
Stella Artois
Soproni Ászok
Tuborg
Tavaszi
Talléros
Borostyán
Schlossgold
Arany Ászok
Három Királyok
Buckler
Zipfer
Kőbányai
Gold Fassl**
Steffl
Kanizsai...
...esselkezdődikésdéavége, többet nem segítek! ;-)
Jó a múltra emlékezni, és milyen jó, amikor más emlékszik rád a múltadból...
/Jaj, ezekből kell kiválasztanom, vagy szabadlistát is kaphatok?/
Én kiskoromban az óvoda udvaron a kerítés melletti bokorban sokat csókolództam egy kislánnyal. Mit nem adnék érte, ha megtudnám, mi lett vele.
Jó a múltra emlékezni, és milyen jó, amikor más emlékszik rád a múltadból...
/Jaj, ezekből kell kiválasztanom, vagy szabadlistát is kaphatok?/
Úgy gondolom, annak van csak jövője, aki nem tagadja le a múltját. Aztán, lehet rosszul vélem...
Rám nem szoktak emlékezni, mindig azt hittem, de mostanság sok meglepetés ér. Minden téren.
Amennyi sört én elfogyasztok egy esztendőben, kár a komlót is elvetni. ;-)
Szórakoztatóan adtad elő önállósulásodat, én mosolyogtam rajta.
Szeretettel: Kata
Azt hiszem, mindenki szeret kiszabadulni, önálló lenni, még akkor is, ha a szülők szeretik, s még úgy is, ha tiltják ettől. Aztán ki-ki önálló életében megtalálja - vagy nem találja meg azt, amit remélt. Azért - gondolom, mindenki nosztalgiával gondol gyermekkorára, s mégsem él a múltban, s örömmel tekinthet a jövőbe!
Szórakoztatóan adtad elő önállósulásodat, én mosolyogtam rajta.
Szeretettel: Kata
Én belepirulok, ha eszembe jut a konyhaasztalos jelenet. Még ma is. De Cs tanár Úr szemébe is jól esne mondani...
Köszönöm a jelzésed.
Üdv: L