újabb események régebbi események további események
19:37
Anyu válaszolt egy szavazásra
19:33
Anyu válaszolt egy szavazásra
19:13
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
16:23
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
16:09
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
15:49
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
11:48
Yolla válaszolt egy szavazásra
11:47
Yolla új cikket töltött fel
11:35
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
10:57
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
10:11
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
09:16
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
09:13
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
08:59
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
08:54
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
21:56
Black Ice új cikket töltött fel
21:10
Ilona módosította a naplóbejegyzését
21:06
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
19:50
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
18:44
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését

Lebukott a Jézuska (pályázatra)

2010. december 14. - Látogatók száma: 60

Bár a pályázattal kapcsolatosan találtam ide, talán elnézhető nekem ez, ha most egy kicsit be is mutatkozom egy rövidke történettel, ami velünk esett meg. Előfordulhat az is, hogy ez csak nekem olyan fontos, s csak az én szívemet melengeti át, amikor rágondolok, azért fogadjátok szeretettel tőlem.

Rohanó családunkat nem tudom leültetni még vasárnaponként sem egy-egy családi ebédre. Biztos, hogy valakinek éppen akkor akad dolga, vagy éppen nem éhes, mert előtte elcsent már egy süteményt.
Tudom, ez nagy részben az én hibám is, el is kezdtem anno, mikor gyerekeim csöppek voltak még, de ez a nyáron, mikor vasárnap is nyakig voltunk a munkában, egy idő után felborult. Sajna a gazdálkodásban szénabetakarításnál, aratásnál nincs ünnepnap, nincs hétvége.
A szentestéhez azonban ragaszkodom mai napig. Abból nem engedek!
Sütés-főzés megyen egész héten, karácsonyfa díszeket fabrikálnak gyerekeim papírból, gipszből... ahogy azon a karácsonyi időszakon is. A karácsonyfát éjjel öltöztettem fel, mondván a Jézuska hozta.
Karácsony előestéjén kellemes illat lengte be a szobát, a fenyő, a mézeskalács fűszere, gőzölgő húsleves.Gyerekeim, miközben vacsoráztunk már tűkön ültek mindhárman.
- Anya, apa, mikor jön a Jézuska? Mikor teszi a fa alá az ajándékokat?
- Nem tudom, majd ha ráér. Sok gyerekhez visz ajándékot.
Befejezve az evést énekeltünk, körbeállva a fenyőt. Mennyből az angyal...Kis karácsony-nagy karácsony...Pásztorok, pársztorok...és még sorolhatnám az ismert dalocskákat, verseket. Szóba került, hogy mit is ünneplünk mi karácsonykor, lévén legkisebbem, aki akkor volt öt éves rákérdezett. Megbeszéltük, hogy bár sokan hívják a szeretet ünnepének, mi Krisztus születését ünnepeljük.
- Anya, miért hoz a Jézuska nekünk ajándékot, ha az Ő szülinapja van?
- Mert ezzel köszöni meg, hogy szeretjük.
- ...és honnan tudja, hogy én szeretem?
- Tudja abból, hogy jól viselkedsz, szót fogadsz, de főleg abból, hogy egész évben szeretet adsz testvéreidnek, apának, nagyiéknak, barátaidnak.
- De hogyan adok én szeretet?
- Szeretet adsz egy szép szóval, egy kedves mosollyal, öleléssel, akár egy apró pillantással is.
Egy idő után elfogytak a kérdések, aminek olykor igencsak tudtunk már örülni. Csend lett, majd ismét jött a kérdés: "Mikor kapjuk meg az ajándékokat?" Nem volt már mit tenni. Hátuk mögött ment a susogás párom és közöttem, vajon hogyan is csempésszük be idén az ajándékokat, amik kint maradtak kis házban elrejtve. Elfeledtem behozni mikor nem voltak itthon. Én balga!
- Tereld át őket játszani a másik szobába! -suttogta a párom, s én biccentve egyet a gyereksereget kormányoztam kifelé, ő pedig kinyitva az ablakot kiment a csomagokért. Na nem az ablakon, ott már befelé mászott, még szerencse, hogy vékony alkat. A nyolc éves lányom halkan suttogva szólalt meg, fülig érő szájjal:
- Anya! Lebukott a Jézuska!
Ugyanis a két szoba közötti ajtókon átláttak, az üveges részén. Hiába volt nagy pocakom, hiába álltam én az ajtóba, a kíváncsi szemek csak átkukucskáltak mellettem. S mikor én is hátranéztem, kitört belőlem a nevetés.
-...hát le!
Bence fiam halkan, és szomorúan kérdezte meg:
- Akkor már nem is szeret minket a Jézuska? Pedig én szeretlek benneteket.
A nagy fiam válaszolt neki helyettem, aki akkor már tíz éves volt, és tisztában volt vele, hogy az ajándékot mit vesszük meg.
- Nem! Apát küldte ajándékba, hogy szeressen minket! Meg pár játékot vele úgy mellesleg!
Már nem emlékszek, hogy mik is voltak akkor a fa alatt, minden bizonnyal pár apróság, mert sokra nem telik, de nem is fontos. Emlékezetes ez a karácsony, mert ekkor értették meg gyerekeink, hogy nem az ajándék a fontos, hanem, hogy együtt vagyunk, és szeretjük egymást. Akár hiszünk Jézus létezésében, akár nem, a szeretet sok nehézségen átsegíthet.

http://www.youtube.com/watch?v=SbJRc_o88uY&feature=related

A cikket írta: Krisztyn

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. december 17. 16:42
Köszönöm Pinokkió a véleményedet:) Nagyon tudok ám annak örülni, ha csak egy kicsit tetszik az írásom bárkinek ;)
2010. december 17. 13:38
Szia Krisztyn!
Sokan azt hiszik, hogy a valóságot sokkal könnyebb jól megírni..., na ez nem igaz, de neked sikerült:-)
Üdv,
Pinokkió
2010. december 14. 14:49
Köszönöm szépen, és én is hasonlókat kívánok Neked, és mindenki másnak is.
Krisztyn
2010. december 14. 14:29
Kedves Krisztin! Szép történet! Békés, boldog, szeretetben teljes ünnepeket kívánok! Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: