Otthon, édes otthon...emlékek, elmélkedések (1.) | Feleségek.hu
újabb események régebbi események további események
13:25
Black Ice új cikket töltött fel
20:30
Kathy Godhy új cikket töltött fel
20:26
Kathy Godhy új cikket töltött fel
18:51
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
18:49
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
18:28
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
19:58
Black Ice új cikket töltött fel
16:34
Black Ice új cikket töltött fel
15:35
Tündér módosította a naplóbejegyzését
15:35
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
13:18
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
13:15
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
09:29
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
08:59
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
07:14
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
16:07
Yolla válaszolt egy szavazásra
15:14
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
14:59
Yolla válaszolt egy szavazásra
14:57
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
20:30
Ilona új cikket töltött fel

Otthon, édes otthon...emlékek, elmélkedések (1.)

2012. február 12. - Látogatók száma: 80

Mit jelent számodra az otthon? Tető a fejed felett? Egy meleg ágy? Biztonság és szeretet? Az a hely, ahol az édesanyád van? Vagy ahol az emlékeid vannak? Esetleg ahová mindig visszamennél?

Szüleimmel és apai nagyszüleimmel éltem együtt egy kis faluban tizennégy éves koromig. Miután a szüleim elváltak, anyukámmal a megyeszékhelyre költöztünk, ami szülőfalumtól csupán tizenöt kilométerre van. A férjemmel is egy hatalmas kertes házban laktam nem messze a városközponttól, válásom óta pedig egy társasházban éldegélek hol egyedül, hol a gyerekekkel, hol egy férfival…

Kislánykoromban a vidéki házat és a kertet szerettem, de a falut, és az ott élő emberek zömét nem. Zavart, hogy mindenki mindenkit ismer. Emlékszem, nagyapám egyszer rosszallóan mondta:
- Kislyányom, nem köszöntél Pista bácsinak. Köszönj mindenkinek! Erre én: - Ki az a Pista bácsi? Én nem ismerem őt! Nagyapám csóválta a fejét: - De ő tudja kinek a lánya és unokája vagy!
Szinte megfulladtam ettől, sokszor azt éreztem, hogy minden lépésemet követik, életem egy nyitott könyv, semmit sem tehetek anélkül, hogy ki ne tudódna. Akkor voltam nyugodt, amikor elvonultam a szobámba, ami egy édes kis kuckó volt, és zenét hallgattam, olvastam, tévét néztem vagy álmodoztam… Azt nagyon szerettem! Ez volt az én kis privát szférám. Elvoltam a saját kis belső világomban, nem vágytam társaságra.

Igazság szerint burokban nőttem fel, amit anyukám vont körém. Leste minden kívánságomat, valószínűleg azért, mert egy szem gyermeke vagyok. Reggel ágyba hozta a kakaót, szembeszállt nagymamámmal az érdekemben. Ez akkor jólesett, de ma már úgy látom sok mindent másképp kellett volna csinálnia. Nagymamám vasárnap mindenáron el akart cipelni a templomba, de én nem akartam menni. Anyukám hagyta, hogy otthon maradjak. Nagyi sütni, főzni tanított volna, nem tetszett neki, hogy folyton a szobámban ücsörgök, anya erre így reagált:
- Csak hadd tanuljon a gyerek!
És a gyerek tanult. Hébe-hóba kibújt a kedves kis szobájából, biciklizett vagy a szomszéd gyerekekkel játszott. Öntudatos volt és makacs.

(folyt.köv.)

A cikket írta: Lizelotte

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2012. február 13. 13:46

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2012. február 13. 12:36

Nem ismerhettem meg sajnos a falusi életet, de emlékeimbe azért hébe-hóba előjönnek, mert a szünidőket ha nem is gyakran, de falun is tölthettem. Vajszlóra emlékszem, akkor is olyan igazi nagy tél volt, csikorgó hóval. A cukrászüzembe dolgozott anyu testvérének a férje. Életembe annyi krémest nem ettem, mint akkor és mindent mi szem szájnak ingere. Persze gyerek voltam még, de erre nagyon jól emlékszem. Töredékek a múltból, az jó. Mi sokan voltunk, be kellett osztani a szünidőket. :-)

Szia Éva!

De egy kicsit legalább belekóstoltál (a falusi élet sütijébe:)

Pusz,

L.
2012. február 13. 13:42

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2012. február 13. 12:23

Szia Lizi!!!

Óh már megint kicsit kicsíptél belőlem... :D Épp valamelyik nap gondolkodtam az otthonról, ezekről a kérdésekről...ez őrület!! :D várom mire jutsz te...

Pusz:A

Szia Ailet!!!

Írd meg Te is! Kíváncsi vagyok! :)

Pusz,

L.
2012. február 13. 13:42

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2012. február 12. 18:51

Kedves Lizi!

Epedve várjuk a kis Lizike történetét az otthonáról :)

Pussz, Tündér

:)
2012. február 13. 12:36
Nem ismerhettem meg sajnos a falusi életet, de emlékeimbe azért hébe-hóba előjönnek, mert a szünidőket ha nem is gyakran, de falun is tölthettem. Vajszlóra emlékszem, akkor is olyan igazi nagy tél volt, csikorgó hóval. A cukrászüzembe dolgozott anyu testvérének a férje. Életembe annyi krémest nem ettem, mint akkor és mindent mi szem szájnak ingere. Persze gyerek voltam még, de erre nagyon jól emlékszem. Töredékek a múltból, az jó. Mi sokan voltunk, be kellett osztani a szünidőket. :-)
2012. február 13. 12:23
Szia Lizi!!!

Óh már megint kicsit kicsíptél belőlem... :D Épp valamelyik nap gondolkodtam az otthonról, ezekről a kérdésekről...ez őrület!! :D várom mire jutsz te...

Pusz:A
2012. február 12. 18:51
Kedves Lizi!

Epedve várjuk a kis Lizike történetét az otthonáról :)

Pussz, Tündér
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: