újabb események régebbi események további események
19:06
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
15:12
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:04
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
17:21
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Zsolti családja

Látogatók száma: 31

Részlet a Reinkarnációból

Amikor Zsolti elvitte a lányt a szüleinek bemutatni, az elég sajátosra sikeredett. Az udvaron, szabadon uralkodó kakas megkergette Laurát!
Amint beléptek a kapun, a harcias baromfidiktátor észrevette őket és már támadott is. Laura nem tudta, hogy kell az ilyen jószágot leszerelni és futásnak eredt a legközelebbi körtefa felé. Akrobatikus ügyességgel lódította fel magát az egyik ágra.
Tekintve, hogy mindezt szoknyában és tűsarkú szandálban hajtotta végre, elismerésre méltó teljesítmény volt! Aztán az anyósjelölt előjött egy seprővel és Zsolti leemelte kedvesét a kényszerű menedékhelyről. De amíg ott tartózkodtak, Laura nem tudott a kakas miatt kimenni az udvarra.
Aztán, mivel anyósa is kapott már bőven az apró diktátor áldásaiból, Vasárnap aranyszínű húslevesként került az asztalra a baromfiudvar koronázatlan királya.
- Az már nem volt állapot, hogy az udvarra csak a seprővel tudtam kimenni! – dohogott az alacsony, pirospozsgás asszony.
Tetszett neki a nyápic városi leány, így kiváló alkalmat látott, arra hogy megszabaduljon a kakastól.
Laura szeretett náluk lenni, jól kijött a két idős emberrel. Az após, ez az alacsony, fehér hajú, fehér bajszú, inas öregember, idős kora ellenére minden nap végig kerekezett a falun. A már nyitott kapukból, a nyomába szegődtek a tehenek, lévén Ő volt a marhákkal egész nap a réten. A polgármesteri hivatal így a nyugdíja mellett fizetett még neki valamennyit a gulyáskodásért is. Estefelé ugyan ez megismétlődött, csak fordított sorrendben.
A kapuk ismét nyitva álltak és a tehenek tévedhetetlenül hazataláltak. Soha nem fordult elő, hogy a jószág más portájára tévedt volna be! A két fekete puli ilyenkor már a bicikli mellett ballagott, nekik is letelt az idejük, este már nem terelgették a jószágot. A gondoskodásért az öregember, több alkalommal kapott a falubeliektől friss tejet, amiből aztán az anyós finom házi túrót és vajat készített.
Ha Laura és Zsolt meglátogatták Őket, sokszor rakott eléjük túrós rétest, amit a lány imádott. A reggeli friss vajas kenyér ízét, pedig mindig érezte Laura a szájában, valahányszor eszébe jutott.
Anyósa néha tett egy –két megjegyzést, de nagyobb konfliktusuk sosem volt egymással. Mostanában többször felhozták az unokát, beszélgetéseik alkalmával, mert furcsállották, hogy még mindig nem jön az a gyerek.
Lényegében a lány, szeretett náluk lenni. Egyszerű emberek voltak, egyszerű életet éltek. Fájlalták, hogy a fiúk messze került tőlük, de belenyugodtak. Néha elutaztak hozzájuk és akkor az anyós mindig tele szatyrokkal érkezett, megtöltve a fiatalok hűtőjét. Tisztára pucolt csirkékkel állított be, amelyeket fel is aprózott, hogy Laurának ne kelljen veszkődni vele.
- Volt időm elbíbelődni vele, akkor meg miért ne szecskázzam le. – szokta mondani a menyének.
Ha az anyós és az após látogatóba jött, lent a kis sarokgarnitúrán vetettek nekik ágyat. Az após dohogott, amikor először meglátta a galériára telepített ágyat. Szerinte normális ember nem megy fel a padlásra aludni.
De az anyósnak tetszett a fia műve. És meg is értette Őket. Sokszor mondta, hogy megőrülne, ha ilyen kicsi lakásban kellene élnie. Neki lételeme volt az udvar, az állatok, a gyümölcsfái! Az udvarra, a fia készített diófából asztalt, székekkel. Jó volt ott megpihenni az etetés és a fejés után. És amióta Lauráék megajándékozták őket egy hintaággyal is, az após is ott szundikált, ha ideje engedte. Az idős pár között sokszor lángolt fel a vita, hogy ki használja a hintaágyat. Aztán Zsolti megunta az állandó panaszkodást, és vitt nekik még egy, ugyanolyan hintaágyat! Anyja az égnek emelte a kezeit ekkora pazarlás láttán, de amikor legközelebb meglátogatták Őket, az idős emberpár úgy szunnyadt a két hintaágyon, mint a kisangyalok!
Zsolti akkor megcsiklandozta az anyját egy fűszállal, az meg pironkodva ugrott fel, és szabadkozott a menyének, hogy Ő nem szokott ilyenkor elaludni, nem is tudja mi történt vele. De Laura nevetve átölelte az idős asszonyt, és mondta neki, hogy nyugodtan szundikáljon, hiszen azért hozták nekik.

A cikket írta: Babenko

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Hát lehet hogy lesz. Ezt a könyvet még nem fejeztem be. Egyenlőre ott tartok, hogy Laura kínlódik az álmaival.
Szép irás,de azt gondoltam, hogy a végére unoka is lesz:-)
Én köszönöm Tündibündi!! :)
Nagyon kedves, szeretetteljes történet. Szinte látom magam előtt azt a kedves idős párt, falusi kis házuk rendezett udvarán a hintaágyon. Élvezettel olvastam, köszönöm! :-)

Pussz,
Tündér :-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: