újabb események régebbi események további események
09:31
Ilpaki módosította a naplóbejegyzését
09:30
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
06:56
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
00:23
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
17:20
Black Ice módosította a cikkét
17:07
Black Ice új cikket töltött fel
13:12
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
09:20
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
13:56
Ilona új cikket töltött fel
12:25
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:30
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
09:24
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
07:00
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
06:44
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
14:01
zsoltne.eva módosította a cikkét
11:31
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:12
zsoltne.eva új cikket töltött fel
01:02
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
00:03
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
23:54
Wivien új bejegyzést írt a vendégkönyvbe

Nő a volánnál 1. rész - pályázat

2010. augusztus 27. - Látogatók száma: 71

Tanulok autót vezetni. – Beiratkoztam autóvezetési tanfolyamra. Egész ősz folyamán szorgalmasan tanultam, – a tanfolyam áthúzódott a következő évre.

Sajnos, akkor csak a műszaki témára volt könyvünk, a KRESZ éppen módosítás előtt állt, ezért csak jegyzetekből és tesztlapokból gyakorolhattuk.
A csoportban hárman voltunk nők a sok fiatal fiú között. Tanulás közben érdekes esetek fordultak elő. A fiúk mind konyítottak valamit az autó szerkezetéhez, többen – úgy-ahogy – a vezetéshez is, mi „lányok” viszont kezdők voltunk. Nekem különösebb érzékem sosem volt a műszaki-technikai dolgok iránt; arról fogalmat sem alkottam, mi lehet az autó motorterében és máshol, és az a sok alkatrész, vezeték, mütyür ott a motortérben milyen célt szolgál… A műszaki foglalkozásokon két – nálam fiatalabb – nő között ültem. Egyik órán oktatónk a kuplungról magyarázott, halvány sejtésünk se volt róla, mi lehet az. Keresni kezdtük a vastag könyvben; egész óra annak lapozásával telt el, még az előadóra sem tudtunk odafigyelni. Végignéztük a tartalomjegyzéket, hiábavalónak bizonyult minden igyekezetünk, nem találtuk. Az óra végén derült ki, miért. Bátorságot merítve mentem az oktatóhoz és megkérdeztem:
– Hol található a mai anyag a könyvben?
Közölte az oldalszámot, ahol vastag betűkkel nyomtatva olvashattuk: TENGELYKAPCSOLÓ! Csodálkozva néztünk össze. Mi a kuplungot, nem a tengelykapcsolót kerestük. A fiúk nevetve vettek körül bennünket, hogy még azt sem tudjuk, mi a kuplung! Valóban nem tudtuk.

Lányom éppen hazautazott és figyelte, milyen szorgalmasan tanulok. Átlapozta a könyvet, megnézte a feladatlapokat, aztán föltett néhány kérdést. Sajnos, nem dicsekedhettem különleges műszaki tudományommal.
– Anyukám! – mondta: Te sosem fogsz átmenni a műszaki vizsgán…
– Dehogynem! Ne félts engem! Mindig azt tanultam meg legjobban, amit nehéznek éreztem.

Az elméleti rész után a gyakorlati képzés kezdődött. Az oktató kijelölte az időpontokat, az első óra a következőképpen zajlott le: Az udvarban állt a gépkocsi, – oktatónk a vezetőülésre tessékelt, ő a jobboldali helyet foglalta el. Már előre borzongni kezdtem.
– Indítson! – mondta.
– Én nem tudok autót vezetni! – szaladt ki a számon ijedtemben.
– Persze. Azért ülünk most itt ketten, hogy megtanulja.
Nagyon illetődött voltam, mert itt minden újnak számított nekem. Eddig leginkább a hátsó ülésen utaztam autókban.

Aztán – mikor szép lassan megmozdult alattam a kocsi – csodálatos érzés töltött el… Oktatóm azonban jól megleckéztetett. Keskeny, egysávos, középen domború útra irányított, ahol eddig még sosem jártam, és olyan érzésem támadt vezetés közben, hogy nem fér el rajta a kocsi. Máskor az országhatár felé indultunk, ahol jobbra kellett kanyarodnom. Nagyon zavart, hogy az oktató mindig későn jelzi, merre fogunk menni.

– Ha egyedül vezetnék – tettem szóvá remegve – tudnám, hová akarok eljutni. Ha ismeretlen helyre mennék, tanulmányoznám a térképet. Nem válaszolt megjegyzéseimre. Aztán magamtól is rájöttem, nyilván azért jelzi későn az útirányt, mert ki akarja próbálni, milyenek a reflexeim. Most megint az útkeresztezéshez közel szólt, hogy forduljak jobbra. Ekkor én bátran, élesen vettem be a kanyart, nemigen volt rá időm, hogy megfelelően lassítsak. Nekem akkor még túl sok volt egyszerre többfelé figyelnem: nézni, mikor kell lábammal a fékre taposni, mikor fordítsam jobbra a kormányt. Egyszóval: alig sikerült befordulnom a mellékutcába, pedig akkor az út szélén mély árok húzódott, kellemetlen lett volna ott landolni. Túléltük! Szerencsésen megúsztuk a dolgot, az oktatónak nem kellett rálépnie a pót fékre sem. Mikor túl voltunk az egészen, nagyot sóhajtottam, Ő meg azt mondta: – Ha legközelebb nem fékez időben, nem fogok szólni, bemegyünk az árokba!
– Jó! – válaszoltam szerényen. – Nem egyedül megyek, maga is ott lesz mellettem…

Megjegyzés: folytatom.
Kép Melléklet: Nyírjesi tavak

A cikket írta: katalina

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. szeptember 26. 21:49
Szia Katalina!
Azon túl, hogy élvezetesen írsz, a történet is nagyon jó, de ahogy leírod, az külön értékelendő. Én nagyon szeretem a hibátlan, szép külalakú írást, és ez az.
Mindig csodáltam azokat a nőket, akik autót vezetnek. Nekem, igaz nem volt rá lehetőségem, nem adatott meg az az élmény, amire te olyan bátran elindultál. Nem vitás, a nők ügyesek és bátrak. Én maradtam mindig a buszon egy utas. Az nekem a biztonságos!
Puszi: Éva
2010. szeptember 3. 21:23

megtekintés Válasz erre: - 2010. szeptember 2. 22:36

Felidézted bennem a saját vezetési élményeimet. Hááát, arról is lehetne írni egy sorozatot!:) Az utolsó mondatod a legfrappánsabb!:)

Szia!
Nagyon igaz, hogy vezetés közben annyi érdekes dolog történt, hogy azokat mind nem is lehet összeszedni.
Köszönöm az érdeklődésedet.
Puszi: katalina
 
2010. szeptember 2. 22:36
Felidézted bennem a saját vezetési élményeimet. Hááát, arról is lehetne írni egy sorozatot!:) Az utolsó mondatod a legfrappánsabb!:)
2010. szeptember 2. 19:08

megtekintés Válasz erre: Sáriel - 2010. augusztus 30. 22:59

Igen, kétségtelen, hogy vannak az autónak, vezetésnek előnyei is de én akkor sem vágyom rá. Bár a téremet, izületeimet enélkül is van, hogy már én is "érzem"
:(
S

Orvosok sem egyértelműek ebben a témában. Egy másik azt mondta nem is olyan régen, hogy nyugodtan vezethetnék még most is...
De most azért nem vezetek, mert a régi tönkre ment, s annyi pénzt, amibe kerül egy autó, már nem tudok előteremteni...
2010. augusztus 30. 22:59

megtekintés Válasz erre: katalina - 2010. augusztus 28. 23:12

Sajnos, ma már nem vezethetek, lerobbant a térdem. A garázsszmszéd-sebészorvos azt mondta, hogy az autóból ki-beszállás okozta. De biztosan csak viccelt velem. Egyébként nagyon élveztem az autózást, azzal sikerült hazánk sok-sok gyönyörű tájával megismerkednem. S nem kellett csomagot cipelni, talán az volt a majdnem legjobb benne!
Köszönöm az érdeklődést.
Szia!

Igen, kétségtelen, hogy vannak az autónak, vezetésnek előnyei is de én akkor sem vágyom rá. Bár a téremet, izületeimet enélkül is van, hogy már én is "érzem"
:(
S
2010. augusztus 28. 23:12

megtekintés Válasz erre: Sáriel - 2010. augusztus 28. 19:16

Az autók, autóvezetés, kressz nem az én világom, de tanulni én is sokat tanultam.
Szellemes az utolsó mondat!
;)

Sajnos, ma már nem vezethetek, lerobbant a térdem. A garázsszmszéd-sebészorvos azt mondta, hogy az autóból ki-beszállás okozta. De biztosan csak viccelt velem. Egyébként nagyon élveztem az autózást, azzal sikerült hazánk sok-sok gyönyörű tájával megismerkednem. S nem kellett csomagot cipelni, talán az volt a majdnem legjobb benne!
Köszönöm az érdeklődést.
Szia!
2010. augusztus 28. 19:16
Az autók, autóvezetés, kressz nem az én világom, de tanulni én is sokat tanultam.
Szellemes az utolsó mondat!
;)
2010. augusztus 28. 16:19

megtekintés Válasz erre: BanMagdi - 2010. augusztus 27. 19:04

Nagyon jó amit írtál, eszembe jutatta az én tanulásomat, az sem volt semmi!!
Remélem azóta a gyakorlatban is bebizonyítod, hogy mi is tudunk vezetni. Üdv Magdi

Hát persze! A fiók azt hiszik, csak ők értenek valamihez. Sok minden történt, de nem maradunk alul akkor sem!
Köszönöm a látogatásodat.
Sia!
2010. augusztus 28. 16:18

megtekintés Válasz erre: Orsolya - 2010. augusztus 27. 19:06

Katalina! Én ugyan nem vezetek, de zért remélem te átmentél a vizsgán? Várom a következő részt, hogy hogyan sikerül! üdv Orsolya

Majd meglátod!
Ha nagyon akarjuk, akkor megy minden!
Köszönöm, hogy olvastál
Szia!
2010. augusztus 28. 16:17

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2010. augusztus 27. 22:04

Szia Katalina!

Tetszik. Az eddigi írásaidhoz képest nekem most egy vidám énedet mutatod. Lássuk a többi részt!

Pussz,
Tündér

Igyekeszem Tündérke!
Köszönöm, hogy olvastad.
Szia!
2010. augusztus 27. 22:04
Szia Katalina!

Tetszik. Az eddigi írásaidhoz képest nekem most egy vidám énedet mutatod. Lássuk a többi részt!

Pussz,
Tündér
2010. augusztus 27. 19:06
Katalina! Én ugyan nem vezetek, de zért remélem te átmentél a vizsgán? Várom a következő részt, hogy hogyan sikerül! üdv Orsolya
2010. augusztus 27. 19:04
Nagyon jó amit írtál, eszembe jutatta az én tanulásomat, az sem volt semmi!!
Remélem azóta a gyakorlatban is bebizonyítod, hogy mi is tudunk vezetni. Üdv Magdi
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: